Hagyományos és új találkozása

Farsangba léptünk, ilyenkor eszembe jutnak azok a finom házi ízek, amelyekkel ilyen téli napokon szánkózásból jövet meglepett bennünket nagymamám és édesanyám.

Fotó: Mezey Sarolta

Farsangba léptünk, ilyenkor eszembe jutnak azok a finom házi ízek, amelyekkel ilyen téli napokon szánkózásból jövet meglepett bennünket nagymamám és édesanyám. Persze, ez nem azt jelenti, hogy kizárólag ezeket az ízeket keresem, mert újítani is kell, csak ez az ízvilág markánsabb nyomot hagyott az emlékezetben. Éppen ezért ma vegyes kínálattal állok elő, lesz benne hagyományos székely eledel, és divatosabb, a globalizáció olvasztótégelyéből felkapott „menő” fogás is. És akkor lássunk hozzá!

Borsóleves csipetkével

Hagyományos leves, könnyen elkészíthető és laktató. Egy fehér hagymát, egy-két murkot, egy kisebb zellert, egy szál petrezselymet, egy fél piros húsos paprikát (lehet fagyasztott is) felkockázunk és kevés olajon megdinsztelünk, így a murok és a paprika szép színét a zsiradék kioldja. Pici vizet adunk hozzá, s amikor a zöldség félig megpuhult, egy kanál liszttel, egy kis kanál pirospaprikával összekeverjük, pici hideg vízzel felengedjük, vigyázva, hogy a liszt ne csomósodjon össze. Ekkor ráöntjük a fagyasztott borsót, s az egészet forrásban lévő vízzel öntjük fel. Sózzuk, borsozzuk. Amikor a borsószemek is majdnem megfőttek, csipetkét adunk hozzá.

Ezt egy tojásból készítjük, annyi liszttel, amennyit felvesz. A lényeg az, hogy a kis tálkánk széléről kiskanállal szaggatható állagú legyen. A csipetkét is megfőzzük. A levest tejföllel tálaljuk.

Ananászos csirke

Egyesek édes-savanyú kedvencként már rég „bevették” a menüsorba, bevallom, én még az elején tartok. Az ananászos csirkét rengeteg változatban készítik, mindenki saját kedve szerint variálhatja, ahogyan sok más ételt is.

Egy jókora (bőr és csont nélküli) csirkemellet egyszer kettőbe, majd csíkokra vágunk. A húst 1-2 kanál szójaszószba mártjuk, és 10-15 percet hagyjuk, hogy átjárja a szósz. (Ha valakinek nincs szójaszósza vagy nem kedveli az ízét, ez el is maradhat.) A csirkehúst kevés olajon addig dinszteljük, amíg megpuhul. Hozzáadunk egy apróra vágott fehér hagymát és egy piros paprikát. Sózzuk, fehér borssal megszórjuk és kevés ananászlével vagy alaplével összerotyogtatjuk. Ezután négy bő kanál házi ketchupot adunk hozzá. (Aki pikánsan szereti, csípős paprikát vagy Erős Pistát is tehet bele.)

Ezt követően jöhet rá az ananász. Ennek mennyisége változhat, én egy konzerv háromnegyedét tettem bele. Hogy az ételt besűrítsük, egy kanál lisztet az ananász levével elhabarnnk, majd ráöntjük, és összerotyogtatjuk. (Sok recept étkezési keményítőt ajánl, de én liszttel jobban szeretem.) Ananászléből annyit adunk még hozzá, hogy megfelelő édességű szószt kapjunk. Párolt rizzsel tálaljuk.

Tepertyűs pogácsa

Amikor a székely ízőrző kolléganőnktől megkérdeztük, mi is az igazi székely eledel, rávágta: a tepertyűs pogácsa. Hát akkor süssük meg!

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 1 dl tejföl, 1 tojás (+ 1 a kenéshez), 2-3 kanál bor, 1 kis kanál cukor, 30 dkg tepertyű, 5 dkg zsír, 2 dl tej, só, pici bors.

Az élesztőt langyos tejben kevés cukorral felfuttatjuk, majd összedolgozzuk a liszttel és a hozzávalókkal, és kelni hagyjuk. A tepertyűt ledaráljuk, enyhén sózzuk. Miután a tészta megkelt, kinyújtjuk és rákenjük a tepertyűt. Ugyanúgy hajtogatjuk, mint a hájas tésztát. (Mintha egy törölközőt fognánk össze. Egyszer háromrétűre, amiből lesz egy hosszú téglalap, aztán ezt ismét háromba tűrve kilencrétegű négyzetet kapunk. Kicsit pihentetjük, majd a műveletsort – nyújtást, tűrést – még kétszer megismételjük. A legvégén 1 cm vastag tésztát serítünk, késsel megvonalazva négyzetrácsozzuk, majd kiszaggatjuk a pogácsákat. Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük, tojással megkenjük, majd aranysárgára sütjük. Ha jó étkű a család, érdemes dupla adagot sütni.

Főtt kukorica

Vagy kukoricaleves, ahogy a Mezőségen mondják. Sok munka van vele, modern háziasszonyok nemigen veselkednek neki, én sem, megvallom. Édesanyám az, aki minden évben meglep egy-egy fazék főtt kukoricával. Elkészítéséhez szép, egészséges szemű kukorica szükséges, legjobb a muskotálykukorica. Nyolcliteres fazékban főzi, hogy jusson bőven mindenkinek, családnak, szomszédoknak, barátoknak. Ehhez a mennyiséghez kb. 3 liternyi kukoricaszemre van szükség, amit jól megmosunk. Körülbelül 4 liter vízbe 80 gramm szódaport (szódabikarbónát) szórunk, s a kukoricát főni tesszük (régen hamut használtak). Amikor a kukorica héja a szemeken meglazul, leszűrjük, és tenyerünkben addig dörzsöljük, amíg a héja teljesen leválik. A kukoricát több vízben áttisztáljuk, majd egy órán át tiszta vízben állni hagyjuk. Ezt is letöltjük, majd újra feltöltjük vízzel, és megfőzzük. Cukrozva igen finom csemege.

Jó sütés, főzést!