Ha hangoskodik a szomszéd

A marosvásárhelyi helyi rendőrség heti rendszerességgel érkező közleményeit olvasva, az egyik leggyakoribb kihágás, ami miatt riasztják őket,  a csendháborítás. Szeptemberben napvilágot látott egy törvénymódosítási kezdeményezés, aminek értelmében szigorúbban lehetne fellépni a mások nyugalmát zavarókkal szemben. 

Az országos televízióadók híradásai szerint a kilátásba helyezett szigorítás értelmében, abban az esetben, ha a rendőrség kiszáll a helyszínre, és felszólítja a csendháborítót, viszont az a rend őreinek távozása után folytatja a hangoskodást, és emiatt ismét riasztják a hatóságiakat, szigorúbban lehetne fellépni a szabálytalankodókkal szemben, akár bűnügyi dossziét is összeállíthatnak az illetőnek. Ez ugyan túlságosan drasztikus lépés lenne, viszont abban sokan egyetértenek, hogy a bírságot növelni kellene, ugyanis szinte naponta érkezik bejelentés, amikor egy egész tömbház éjszakai nyugalma lesz oda,  mert egyvalaki hangoskodik. 

Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója szerint nem mondhatni, hogy kiemelkedően magas Marosvásárhelyen a csendháborításos esetek száma, de vannak időszakok, amikor több a bejelentés, főként  nyáron, amikor a tömbháznegyedi parkokban fiatalok gyűlnek össze, és hangoskodnak. Egyébként a házibulikkal adódik sok gondjuk a hatóságiaknak, amikor a fiatalok általában túlzásba viszik a hangerőt, és zavarják a szomszédok nyugalmát. – Ezekben az esetekben nehezebb beavatkozni, ugyanis ha  közterületen hangoskodnak, a kollégáink azonnal közbelépnek, de ha valaki a tömbházban bömbölteti a zenét, komplikáltabb a helyzet,  ha a lakás tulajdonosa nem nyit ajtót, bírósági végzés nélkül nem mehetünk be egy magántulajdonú lakásba. Ha másnap vissza is tér a rendőr, és megbírságolja az illetőt, a lakók problémáját nem oldja meg, hiszen ha folytatja a zajongást, és nem nyit ajtót a hatóságnak, sajnos nem tehetünk semmit. Előfordult, hogy más megoldás hiányában a szomszédok kikapcsolták a biztosítékot. Az esetek többségében fiatalokról van szó, akik ráadásul alkohol hatása alatt vannak, és nem törődnek azzal, hogy másoknak kellemetlenséget okoznak – fejtette ki az igazgató, aki szerint inkább a pénzbírság értékét kellene növelni, ez talán elrettentően hatna a csendháborítókra. Jelenleg 500-tól 1500 lejig terjed a bírság. 

A bejelentések kapcsán elmondta, arra is volt példa, hogy a betelefonálót bírságolták meg a hatóság téves riasztása miatt, ugyanis arra tett panaszt, hogy fent kisgyerekek szaladgálnak. 

Valentin Bretfelean rámutatott, a törvény értelmében két időszak számít csendórának: este 10 és reggel 8, valamint 13-14 óra között. A törvény módosult, mert eddig este 10-től reggel 6-ig, illetve 15-től 17 óráig volt a csendóra. A reggel 6 óra 8-ra való kitolása kedvező a lakosságra nézve, ugyanis sok volt a panasz, hogy reggel hat óra után pár perccel, főként ahol a tömbházak földszintjén üzletek működnek, árut raktak le, dobálták a ládákat, zajt csaptak. Viszont a 13-14 óra közötti időszakkal elégedetlenek az emberek, ugyanis egy tömbházban akkor általában ricsaj van, sok gyerek akkor érkezik az iskolából.

Kérdésünkre, hogy amennyiben csendórán kívül érkezik a bejelentés, hogy valakik nagy zajt csapnak a tömbházban, hangosan hallgatják a zenét, vagy építkezési munkálatokkal zavarják a lakók nyugalmát, mi a teendő, az igazgató hangsúlyozta, a rend őrei akkor is kimennek a helyszínre, de a törvény értelmében nem sokat tudnak  tenni, csupán annyit, hogy megkérik az illetőt,  próbáljon csendesebben eljárni. Ha nincsen csendóra, bírságot nem róhatnak ki. – Van egy adott decibelszint, amit megenged a törvény, de nem rendelkezünk mérőszerkezettel, hogy ellenőrizzük  a zaj szintjét. Ugyanakkor az nem is tartozik a hatáskörünkbe. De ha például építkezés folyik a lakásban, és pikámert használnak, akkor azt jelenti, hogy a betonszerkezeten dolgoznak, így ebben az esetben az építkezési vonalon is közbelépünk. Bonyolódik az ügy, ha az érintett nem rendelkezik építési engedéllyel, mi több, ha tartófalat távolítanak el, és ezáltal a tömbház tartószerkezetét módosítják,  ezertől 100 ezer lejig terjed a bírság, és bűnügyi feljelentésre is sor kerülhet. Ugyanakkor elrendelhetjük, hogy állítsák vissza a tartófalat, és szakértői véleményezést is kell kérni, amely bizonyítja, hogy a visszaállított fal ugyanazokkal a biztonsági paraméterekkel rendelkezik, mint az eredeti – magyarázta a rendőrség igazgatója.