Ha győz Merkel, rendkívül nehéz négy év vár rá
Ha 2017 őszén ismét kancellárrá választják, Angela Merkelre rendkívül nehéz négy év vár – mondta Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára az MTI-nek.
Ha 2017 őszén ismét kancellárrá választják, Angela Merkelre rendkívül nehéz négy év vár – mondta Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy Németország első női kancellárja bejelentette: ismét harcba száll a tisztségért, illetve pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki posztjáért.
Ha jövő ősszel Merkel győz, megismételhetné nagy elődje, Helmut Kohl teljesítményét, aki 1982 és 1998 között, összesen tizenhat évig volt hatalmon. Ezért a kancellári tisztséget 2005 ősze óta betöltő Merkel sikere önmagában nem lenne páratlan, a szakértő szerint azonban mindenképp rendkívüli teljesítmény.
Kiss J. László szerint több tényezőt kell említeni azzal kapcsolatban, hogy valójában „mi hajtja” a most 62 esztendős kancellárt. Az első az egykori NDK-ból származó Merkel személyisége, a második az, hogy milyen körülmények között jelentette be döntését, a harmadik a pártjához, a CDU-hoz való viszony, a negyedik tényezőt pedig a nemzetközi összefüggések jelentik.
Angela Merkel – mint a szakértő emlékeztetett – 2016-ban öt tartományi választást veszített el, és mindegyik elvesztésében lényegében kulcsszerepet játszott a menekültkérdés. Az idei választások kudarca után után mindig általános volt a vélemény, hogy a hivatalban lévő kancellár alternatíva nélküli vesztes.
Közben más is történt. Merkel – ha korlátozottan is – önkritikát is gyakorolt. Egyfelől utalt arra, hogy ha az idő kerekét vissza lehetne forgatni, akkor a menekültválság kezelésében nem úgy járna el, mint ahogy 2015-ben tette. Eltávolodott a nevéhez fűződő, „híressé” vált „wir schaffen das” (sikerülni fog, megoldjuk) kijelentéstől is. Sőt azt is megfogalmazta, hogy 2015 eseményei még egyszer nem ismétlődhetnek meg.
Angela Merkel tehát elindult az önkritika útján, még akkor is, ha ennek határai voltak. A 2015. szeptember 4-i döntést például, amellyel a magyarországi menekültek előtti utat megnyitotta, nem tartja történelmi hibának.
Rendkívül fontos elem az is, hogy a kancellár a nevével fémjelzett befogadási kultúrától, az úgynevezett „Willkommenskulturtól” eljutott egy szabályzott migrációs politikáig. Ezzel kapcsolatban a szakértő utalt arra, hogy két menekültügyi csomagot, továbbá egy integrációs törvényt fogadtak el. Ezekben nagyon kemény megfogalmazások vannak, amelyek lényeges korrekciót jelentenek a német menekültpolitikában. Megvonhatják például a szociális támogatásokat azoktól, akik az integrációs tanfolyamokon nem vesznek részt, továbbá a menekült nem választhatja meg letelepedési helyét. Tehát a hivatalos politikában ugyancsak korrekció következett be.
A legfrissebb felmérések szerint a németek 55 százaléka akarja, hogy Angela Merkel maradjon a kancellár, míg 39 százalék ellene van. Augusztusban még csak a megkérdezettek 42 százaléka volt mellette, míg 50 százalék ellenezte maradását. A tizenegy éve hivatalban lévő kancellár támogatottságának megnövekedésében ugyanakkor kifejeződik a német társadalom hagyományos igénye a biztonságra a mostani zűrzavaros világban, azaz egyidejűleg a folytonosság igénye is.
Kiss J. László szerint ha Angela Merkelt 2017 őszén ismét – immár negyedszer – kancellárrá választják, rendkívül nehéz négy év vár rá. Nem csak az Egyesült Államokban, de Európában is minden valószínűség szerint szerint új kormányokkal, új vezetőkkel kell együttműködnie, míg belpolitikai téren egy megosztott jobboldallal, a CDU-tól erősen jobbra álló, bevándorlásellenes AfD-vel kell számolnia, amely immár kilenc tartományi parlamentben van jelen. (MTI)
