Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2020-09-22 14:52:54
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról számol be, hogy szeptember 21-22-én második alkalommal szervezték meg az éves genfi ENSZ kisebbségi fórumot előkészítő európai regionális fórumot, melynek idei témája: „Gyűlöletbeszéd, közösségi média és kisebbségek”.
Az online konferencián a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársai is részt vettek.
A tanácskozáson a szervezet képviselői elmondták: a magyarellenes gyűlöletbeszéd gyakori jelenség Romániában, és főként nacionalista hangvételű tévéműsorokban, a közösségi médiában, valamint sporteseményeken tapasztalható. A romániai magyar közösséget megbélyegző negatív üzenetek elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatás, a szimbólumhasználat, illetve a székelyföldi autonómiatörekvések körül kialakult viták kapcsán jelennek meg.
A többi között a román többségnek az említett témákkal kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet nemrégiben ismertetett kutatása is. A kutatás keretében végzett közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a románok közel egyharmada úgy gondolja, a romániai kisebbségeknek túl sok joga van. A válaszadók több mint fele nem ért egyet olyan kisebbségi jogokkal, mint például a magyar anyanyelvi oktatás, illetve több mint kétharmaduk a magyar nyelv közintézményekben való használatát is ellenzi.
Ezek a negatív attitűdök tükröződnek a tömegmédiában, valamint a közösségi médiában időnként elharapózó magyarellenes gyűlöletbeszéd intenzitásában is. A szervezet munkatársai hozzátették: a magyarokkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat, valamint a létező kisebbségi jogokkal és azoknak a bővítésére irányuló törekvésekkel szembeni elutasító magatartásokat ugyanakkor fel is erősíti az online és egyéb médiában megjelenő magyarellenes diskurzus, főleg amikor az ilyen jellegű xenofób üzenetek vezető politikusok, ismert újságírók és véleményformálók részéről hangzanak el. Példaként említették Klaus Iohannis államfő súlyos magyarellenes megnyilvánulásait.
Írásban benyújtott javaslataiban a jogvédelmi szolgálat az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. A magyarellenes attitűdök megváltoztatásához hosszú távon ugyanis elengedhetetlen, hogy a többség is tanuljon a kisebbségek történelméről és kultúrájáról, illetve lehetővé kell tenni tagjai számára, hogy az iskolában elsajátíthassák a kisebbségek nyelvét, így a magyart is, hiszen ezáltal jobban megértik és megismerik az országban élő más nemzetiségű közösségeket.