„A lapokat ki kell játszani!”

Gyulakuta

A vidéki oldalak készítésekor sok helyen jártunk, sok ügyes polgármesterrel találkoztunk, mégis szinte tátott szájjal hallgattuk, hogy milyen elképesztő mennyiségű befektetést, fejlesztést vitt véghez a Varga József által vezetett Gyulakutai Polgármesteri Hivatal. Minden további nélkül hadd meséljen minderről a polgármester, Varga József.

– Gyulakuta község hat településből áll, összlakosságának lélekszáma megközelíti az ötezret, népesség szempontjából az első öt-hat község sorában áll Maros megyében. Gyulakuta e válságos, világjárvánnyal, háborúval tűzdelt, világháború-ízű időszakban is jól teljesített, megtalálta az utat a fejlesztéshez, és azt gondolom, hogy az elmúlt 6-8 esztendő alatt töretlen fejlődésen ment át, és talán soha nem tapasztalt fejlesztési programot teljesített. E fejlesztéseket a hat településre lebontva külön-külön vázolom fel.

Kelementelke

Kelementelke az egyik nagy települése a községnek, közel 900 lakosa van. Miután az elmúlt mandátumokban Kelementelkének leaszfaltoztuk minden egyes utcáját, uniós forrásokból építettünk egy vadonatúj óvodát, megkezdtük a járdahálózat kialakítását, és vezetékes vízzel láttuk el a települést, a múlt hét folyamán az általános iskolát adtuk át – ez a befektetés az 1-8. osztályos iskola kibővítését és külső-belső felújítását takarja. Az uniós forrásokból támogatott projekt értéke 3,9 millió lej, amelynek keretében csúcstechnológiás számítástechnikával is elláttuk az intézményt: hat osztályterem, tornaterem, laboratórium, 15 számítógép, multifunkcionális nyomtató, hét interaktív okostábla. Gyulakuta község a világjárvány kihirdetésének pillanatában megfogta a lehetőséget, és egy pályázatot indított, amely tartalmazott körülbelül 400 táblagépet, 25 darab laptopot, 9 interaktív táblát. Ezt a 870.000 lejes pályázatot megnyertük, véghezvittük, elszámoltuk, és igyekeztünk a falvakban lévő minden egyes tanügyi intézménynek adni az eszközökből. Meghagytuk a hagyományos táblát is, és emellé szereltük fel az okostáblát. Kelementelkének 2006 óta nem volt művelődési háza, ezért pályáztunk új kultúrotthon építésére. 2014–15 körül a Nemzeti Befektetési Alapon keresztül sikerült a szerződést aláírni egy községi művelődési központ megépítésére. Összértéke valamivel meghaladja a 6 millió lejt. A gyönyörű, 19 méter magas toronnyal rendelkező épület kész, nemrég adtuk át, van benne többek között múzeumhelyiség és könyvtár is. Az infrastrukturális megvalósításokat – udvar, parkolók, gáz, vezetékes víz, csatorna, villany – itt is önköltségből kellett fedeznünk. 2013-ban vezettük be a vezetékes vizet a gazdaságokba, és most, a vidékfejlesztési minisztériumon keresztül nyert pályázattal kivitelezés alatt áll a csatornarendszer is. Ennek az összértéke valamivel meghaladja az 5.300.000 lejt, a rendszer összhossza 5600 folyóméter, a pályázat az utcák újraaszfaltozását is tartalmazza. Tervezzük a járdahálózat kibővítését, parkolók kialakítását, szeretnénk egy műgyepes minifocipályát építeni, valamint egy elektromos töltőállomást is tervezünk kialakítani.

Havadtő

Havadtő is egy közel 900 lelket számláló település, itt is hasonló fejlesztéseket vittünk véghez. Leaszfaltoztuk minden utcáját, építettünk pályázati pénzekből egy vadonatúj iskolát, megkezdtük a járdahálózat fejlesztését, jelenleg is több fontos dologgal foglalkozunk. Három hete volt a kibővített, kívül-belül teljesen felújított művelődési otthon átadása. Ezt uniós forrásokból finanszíroztuk, az összértéke megközelíti a 800.000 lejt. A vidékfejlesztési minisztériumon keresztül, ugyancsak pályázati pénzekből finanszíroztuk vezetékes víz- és csatornarendszer kialakítását, nagyon közel állunk a munkálatok végéhez, az emberek már rácsatlakoztak, minden készen van, jelenleg a munkavégzés utáni átadási-átvevési időszakban vagyunk. E projekt összértéke 5.400.000 lej, a rendszer összhossza 5500 folyóméter. Van még egy csodálatos megvalósításunk, amelyre csak félve merészkedtünk gondolni: a Kis-Küküllőn átívelő, megrongálódott, faszerkezetű híd lebontására és egy új híd építésére két éve kaptunk 5.470.000 lejt a minisztériumtól. Vasbeton szerkezetű, 10 méter széles, két sávval és gyalogjárdával ellátott, közel 50 méter hosszú hidat építettünk, e napokban kapja meg a második réteg aszfaltot, és akkor át is adhatjuk. E település önköltségből kapott az önkormányzattól egy új építésű falumúzeumot és egy ravatalozót is. Ki szeretnénk bővíteni a járdahálózatot, kialakítani parkolóhelyiségeket, jó volna ide is egy műgyepes, éjjeli megvilágítással ellátott focipályát kiépíteni, a kultúrház udvarát bekeríteni, parkosítani, és ide is tervezünk egy elektromos töltőállomást. 

Rava

Ravát az említett híd köti össze Havadtővel. A fejlesztési minisztérium által kiírt pályázaton keresztül teljes felújításon esett át az általános iskola és az óvoda épülete, uniós pályázatokból pedig sikerült egy több mint 8,5 kilométeres aszfaltutat építeni, amely összeköti Havadtőt Bordossal és Ravával. Ravában felül a polgár a kerékpárra, és 15 perc múlva Gyulakután, a Viktória klubban issza a kávéját. A nemzeti fejlesztési alaphoz pár éve adtunk le egy pályázatot, amely most felgyorsult, és reményeink szerint ezen keresztül jövőre felújíthatjuk a kultúrotthont. Itt is járdahálózatot és parkolókat alakítunk ki. 

Bordos

A 250 lakossal rendelkező település minden utcáját leaszfaltoztuk, az óvodát és iskolát teljes mértékben felújítottuk, jelenleg az Anghel Saligny terven keresztül szeretnénk bevezetni a vezetékes vizet, és kialakítani a csatornarendszert itt is. Ha ez sikerül, akkor folytatjuk a járdarendszer és a parkolók kialakításával. Jelenleg a művelődési otthonon dolgozunk, 14-én lesz az avatóünnepség. Ugyancsak uniós alapokból újítottuk fel 500.000 lej értékben. 

Csöb

A község legkisebb települése, 140-150 lakossal. Ide vezet a községszinten egyetlen, 2,3 kilométernyi aszfaltozatlan, de jó minőségű, kövezett útszakasz, amelyre sikerült egy vasszerkezetű hidat építeni. A lélekszám miatt sajnos egyetlen pályázatunkat sem hagyták jóvá, most megpróbáljuk az Anghel Saligny-projekten keresztül leaszfaltozni, valószínűleg sikerülni fog. Itt a művelődési otthont tettük rendbe, amelyben konyhát is kialakítottunk. 

Gyulakuta

A lakosság lélekszáma meghaladja a 2200-at. A település vezetékes vízzel és csatornarendszerrel van ellátva, új ravatalozója van, minden utcáját aszfaltréteg fedi. Kiterjesztettük a járdahálózatot, rengeteg aszfaltozott parkolót alakítottunk ki, parkosítottunk. Nemrég adtuk át az uniós alapokból 2.300.000 lejes értékben teljesen felújított, impozáns művelődési otthont. A tanügyi intézményeink közül községszinten 12-t újítottunk fel, építettünk egy vadonatúj iskolát és óvodát. Jelenleg felújítás alatt áll a gyulakuti 1-es és 2-es számú iskola és az azokhoz csatlakozó tornaterem. Ezt is uniós pénzalapokból végezzük, a felújítást és csúcstechnológiával való felszerelést is magába foglaló projekt összértéke 6.300.000 lejre rúg. A tornaterem már megkapta a sátortetőt. 

Az Anghel Saligny terven keresztül megpróbáljuk folytatni az általunk önrészből megkezdett sáncbetonozási munkálatokat, a kis bejárati hidak megépítését és új kopóréteg lefektetését, amelyet az út széléig vinnénk. Két elektromos töltőállomást tervezünk, egy bölcsődét szeretnénk építeni (itt a pályázat megindítását várjuk), az állami befektetési ügynökséghez pedig egy normál méretű és egy minifocipályát, multifunkcionális pályát és két teniszpályát, valamint egy fedetlen úszómedencét és öltözőket tartalmazó sportbázis kialakításához tettünk le pályázatot. A környezetvédelmi minisztériumnál is pályázunk: van egy úgynevezett legénylakásunk, ezt a hőerőmű építette a hatvanas években. Ezt rendbe tettük, és úgy döntöttünk, hogy községi megsegítő központot alakítunk ki benne. Úgy néz ki, hogy zöldházat alakítunk ki belőle, amelyben községi, rászorulókat megsegítő csoport fog munkálkodni, főként egészségügyi szakemberekből álló munkatársakkal, a mi alkalmazottainkkal, három irodával, saját autóval, a gyógyszereknek raktárakkal. Ez rendkívül fontos számunkra, hiszen a települések lakossága egyre inkább öregszik, a fiatalok jó része pedig még mindig külföldre megy dolgozni. Ez az időseink számára is biztonságot jelentene, hiszen mindenkit monitorizálnánk, tudnánk, hova kell menni, kinek mire és mikor van szüksége. 

– Hogyan tudták e kivételes fejlődési programot megvalósítani, ennyi pályázatot nyerni, kivitelezőket találni?

– A község teljes területén, az említett 2,3 kilométernyi útszakaszon kívül, az összes utcát leaszfaltoztuk, de ezért dolgozni kellett! 2012 előtt a község települései eléggé el voltak hanyagolva, de utána jöttek a pályázati lehetőségek, aki ügyesen pályázott a LEADER-en keresztül, sok mindent meg tudott valósítani. 2016-tól újabb pályázatok vannak, de menni kell értük, nem hozzák haza őket! Durva kell lenni, nincs fáradtság, kopogtatsz, mész, tesznek ki, próbálkozol újra, minden irányból fogod a gyeplőket, és közben igyekezel senkit sem megsérteni. A lapokat ki kell játszani! Vannak, akik azt mondják, hogy ennyi fejlesztés elég egy mandátumra, kell maradjon a következőre is, de én azt mondtam, nekem nincs időm, hatvanéves vagyok. Akkor kell pályázni, amikor van miből kérni, mert eljön az idő, amikor nem lesz. Mezőgazdasági szakmérnök vagyok, voltam vezérigazgató, privatizáltunk annak idején egy öt leányvállalattal rendelkező régi állami gazdaságot, tudok csapatban dolgozni, és tudom, hogy a legfontosabb dolog időben kifizetni a kivitelezőt! Ehhez tartom magam, nem is volt gondunk szinte soha a munkálatokat végző cégekkel, amelyek emiatt is szívesen jönnek Gyulakutára.