Gyülekezeti nap Székelytompán

Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! (…) Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!  Zsolt. 133.1-3.

Ezt az áldást tapasztaltuk meg október első vasárnapján a Székelytompai Református Missziói Egyházközség által megszervezett gyülekezeti napon. Meghívást kaptak erre az alkalomra a székelybői, székelymosoni, székelysárdi, nyárádgálfalvi, kisszentlőrinci hívek, a székelytompai egyháztagok voltak a vendégfogadók. A Nyárádszeredai Önkormányzatot Novák Vilmos alpolgármester képviselte.

Nagy örömünkre szép számmal vettek részt az eseményen, amely a református templomban tartott istentisztelettel kezdődött. Gáspár István, az egyházközség lelkipásztora a János 14, 6a szerint tolmácsolta Isten üzenetét. Jézus kijelentése: „Én vagyok az Út!” A prédikációban a lelkész rámutatott, hogy mi vagyunk az eltévedt és elveszett gyermekek, akiknek szükségük van arra, hogy Isten fia szívünkbe kiáltsa az örömüzenetet, hogy ebben az úttalan útban, a „ködös sötét életerdőben” van világos, tiszta utunk, mert Ő az út. Ezen az úton meg lehet gyógyulni, meg lehet találni egymást, ki lehet békülni. Ha ezt az utat megtalálod, nem vagy elveszett, mert Jézus jár veled, Ő fogja a kezed, hiszen az Ő tulajdona vagy. Kiemelte továbbá, hogy minden út összeköt valamit valamivel. Jézus Krisztus összeköt emberi szíveket és életeket. Jelen esetben az öt gyülekezet tagjait. Hangzik a biztatás: Induljunk és járjunk ezen az áldott, megtartásra vivő, célba vezető úton. Megtalálni a helyes utat maga az élet.

Igehirdetés után gyülekezeteink fiataljai, gyerekei verssel köszöntötték az egybegyűlteket. Ezt követően képek vetítésével ismertettük a vakációs bibliahét témáját, tevékenységeit. A találkozó az úgynevezett közösségi házban folytatódott. Itt először Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke ismertette történetüket, példaértékű aktivitásukat. 2005 óta segítik a falu, a katolikus és református közösség munkáját, nagymértékben hozzájárulnak a kis közösség kulturális életének szervezéséhez, Székelybő arculatának megváltoztatásához (emlékmű, falumúzeum, könyvtár létesítése stb.).

Teret kaptak a bemutatkozásra a gyülekezeteinkben élő kézművesek: Pataki Beáta természetes alapanyagokból készített kézműves szappanokat és sampont hozott, Kelemen Karola gyurma ékszereket, György Judit pedig bemutatta, milyen kötött kiegészítőkkel gazdagítja óvodapedagógusi munkáját, valamint zoknikat és házi papucsokat állított ki. Természetesen a termékek megvásárlására is lehetőség nyílt.

Ezzel párhuzamosan a kisteremben pedagógusok vezetésével a jelen lévő gyerekek kézműves-foglalkozásokon alkothattak különböző „csodákat”.

Október eleje lévén, az idősek nemzetközi napja alkalmából köszöntöttük a velünk ünneplő idősebb embereket is. Tudjuk, hogy „önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött”. (Sütő András) A mi világunk szüleink, nagyszüleink életével, munkásságával kezdődött. Ők építették számunkra azt a jelent, amelyben mi egy újabb nemzedék jövőjét alapozhatjuk meg. Mindennapi munkánkhoz az elődök példáiból meríthetünk erőt, hitet és bátorságot. Köszönjük a példamutatást! Köszönjük az emberi értékeket, melyeket belénk csepegtettek. 

A találkozó szeretetvendégséggel zárult. A főszakácsi tisztet Szilágyi Sándor töltötte be.

Köszönetünket fejezzük ki az esemény előkészítésében és lebonyolításában részt vevő egyháztagoknak, a pedagógusoknak. Rendezvényünket a nyárádgálfalvi Tóth pékség, Kovács Enikő és a Maros Megyei Tanács támogatta.

Gáspár Ildikó