Gyorsítják a globális gazdasági növekedést
A globális gazdasági növekedés gyorsításában, ezáltal pedig minőségi munkahelyek és jobb életkörülmények megteremtésében állapodtak meg a G20 országcsoport Ausztráliában zajló csúcstalálkozójának résztvevői.
A globális gazdasági növekedés gyorsításában, ezáltal pedig minőségi munkahelyek és jobb életkörülmények megteremtésében állapodtak meg a G20 országcsoport Ausztráliában zajló csúcstalálkozójának résztvevői. A tanácskozást a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta.
A kétnapos találkozót lezáró vasárnapi nyilatkozatban a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői megállapították, hogy a világgazdaság felépülése lassú és egyenlőtlen, a tanácskozás résztvevői ezért a problémák leküzdésére, az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megalapozására, valamint munkahelyteremtésre tettek ígéretet.
„Strukturális reformokat hajtunk végre a növekedés és a magánszektor tevékenységének gyorsítása érdekében, felismerve, hogy a fellendülést a jól működő piacok alapozzák meg. Gondoskodni fogunk arról, hogy a makrogazdasági politikánk megfelelő legyen a növekedés gyorsításához, a kereslet élénkítéséhez és a világgazdaság kiegyensúlyozásához” – olvasható a dokumentumban.
A kommüniké szerint a csoport vezetői elkötelezettek februárban megfogalmazott vállalásaik mellett, amelyek további 2,1 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedését 2018-ig.
„Ennek következtében több mint 2 ezer milliárd dollárral fog nőni a világgazdaság a korábbi előrejelzésekhez képest, és munkahelyek milliói fognak létrejönni” – írták a nyilatkozatban.
A G20-csoport vezetői arra is ígéretet tettek, hogy együtt fognak működni az adóelkerülés és a korrupció ellen, valamint korszerűsíteni fogják a nemzetközi adózási szabályokat.
A találkozót a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta. A fórum mindkét napján nagy nyomás nehezedett Vlagyimir Putyin orosz elnökre a kelet-ukrajnai eseményekben játszott szerepe miatt. A csúcsértekezlet keretén kívül vasárnap több részt vevő ország vezetői tanácskozást tartottak Ukrajnáról, ahol tisztségviselők véleménye szerint egyre rosszabbodik a biztonsági helyzet.
A nyugati országok vezetői újabb szankciókkal fenyegetőztek arra az esetre, ha Moszkva nem vet véget a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásának. Barack Obama amerikai elnök, Tony Abbott ausztrál kormányfő és Abe Sindzó japán miniszterelnök leszögezte, hogy a Kremlnek fel kell hagynia Kelet-Ukrajna destabilizálásával. A három politikus elítélte a Krím félsziget Oroszország általi annektálását. A donyecki szakadár területen júliusban lezuhant malajziai utasszállítóval kapcsolatban pedig követelték a 298 emberéletet követelő tragédia okozóinak felelősségre vonását.
Obama hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is elszigetelve marad, amennyiben az orosz államfő nem hagy fel a nemzetközi jogot sértő Ukrajna-politikájával.
A brisbane-i találkozó lezárása alkalmából húsz ország állam- és kormányfője vasárnap meghirdette a klímaváltozás elleni küzdelem megerősítését. A nyilatkozat szerint az éghajlatváltozás által leginkább érintett országoknak rendelkezésre kellene bocsátani a szükséges pénzforrásokat.
Ezzel a dokumentum aláírói az ENSZ Zöld Klímaalapjának (GCF) további megerősítésére utaltak, amely pénzt juttat a fejlődő országok számára, hogy megbirkózhassanak a Föld felmelegedésének következményeivel.
Tokió vasárnap bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárral járul hozzá az alaphoz. Az Egyesült Államok egy nappal korábban közölte, hárommilliárd dollárral segíti a GCF munkáját.
A G20 csúcstalálkozón részt vevő országok megállapodtak abban, hogy 2016-ban Kína lesz a találkozó házigazdája.
