Szinte naponta érkeznek hírek újabb és újabb bűnügyekről, letartóztatásokról, ítéletekről. Sikkasztás, csalás, megvesztegetés, hivatali visszaélés stb. – szép kis palettája a bűnözésnek!
Szinte naponta érkeznek hírek újabb és újabb bűnügyekről, letartóztatásokról, ítéletekről. Sikkasztás, csalás, megvesztegetés, hivatali visszaélés stb. – szép kis palettája a bűnözésnek! Ebben a korrupciós egyvelegben van azonban egy újabb bűncselekmény, amiről eddig – legalábbis romániai viszonylatban – nemigen hallottunk. Megdöbbentő és egyben felháborító, hiszen, eltérően a legtöbb gazdasági bűncselekménytől, a hamis gyógyszerek forgalmazásával kiszolgáltatott, beteg embereket céloznak meg. Mégpedig súlyos betegségben szenvedőket: daganatos, hepatitiszes, cukorbeteg embereket, olyanokat, akiknek élete ezektől az orvosságoktól függ. Persze ebben az esetben is a haszonszerzés motiválja a bűnbandákat, csakhogy a gyógyszerhamisítást – gazdasági bűncselekmény jellege mellett – élet elleni bűncselekménynek is tekinthetjük.
A múlt héten robbant ki a botrány: egy hazai üzletláncon keresztül hamis gyógyszereket forgalmaztak. Az egyáltalán nem olcsó, rákos betegek, májbetegek és a cukorbetegek kezeléséhez szükséges „orvosságokat” részben belföldön értékesítették, más részük Németországba, Dániába, illetve Angliába került. A rendőrség sikkasztás, pénzmosás gyanújával indított vizsgálatot hét megyében mintegy húsz gyógyszerlerakat és gyógyszerforgalmazó cég ellen, 64 esetben házkutatást tartottak, a nyomozók ötmillió euróra becsülik a hamis gyógyszerek eladásából származó, a nemzetközi bűnszövetkezethez került összeget. Ez csupán a pénzügyi vetülete a dolognak. Nem tudni, hány beteg helyzetét súlyosbította, netán halálát okozta az, hogy nagyon alacsony hatóanyagot tartalmazó, hamisított gyógyszerekkel kezelték őket.
A fenti eset kapcsán több kérdés is felmerül, hiszen a hamisítás önmagában nem elég ahhoz, hogy az áltermék eljusson a beteghez. A gyógyszerek bejegyeztetése, behozatala, forgalmazása engedélyekhez kötött, tehát
e folyamat láncszemei közt is meg kell találni a gyengét. Az orvosságoknak uganis át kell jutniuk a vámvizsgálaton, el kell jutniuk a lerakatokhoz, forgalomba kell kerülniük, mindezt szigorúan dokumentálni kell, a Gyógyszerek és Gyógyászati Segédeszközök Országos Ügynökségének az engedélyezési folyamatban van jelentős szerepe. Egyébként az ügynökség vezetője még tavaly, a német és a dán hatóságoktól kapott információk alapján jelezte a hazai illetékeseknek, hogy egyes gyógyszerkészítmények esetében felmerül a gyanú, hogy hamisítványok. A környezeti feltételek sem mellékesek, hiszen a feketepiac virágzása minden esetben a kereslethez köthető. Egyre nagyobb gyógyszermennyiségekre van szükség a súlyos betegségekben szenvedő páciensek kezeléséhez, e gyógyszerek ugyanis nagyon drágák, és a romániai egészségügyi programok korlátolt költségvetése miatt a várólisták hosszúak. Az sem mellékes, hogy az importált onkológiai stb. gyógyszerek egy része „kerülőutakon” visszajut a nyugat-európai országokba, hiszen ott jobb árban és sokkal hamarabb értékesíthető. Világviszonylatban a gyógyszerhamisítás aránya becslések szerint meghaladja a gyógyszerpiac 10 százalékát, sokmilliárdos nagyságrendű biznisz, évi növekedése riasztó
méretű.
Ideje lenne, hogy a hatóságok komolyabban foglalkozzanak a jelenséggel, egyrészt tájékoztató kampányokkal felvilágosítani a lakosságot, másrészt a gyógyszerforgalmazást szigorúbb feltételekhez kötő, illetve a bűncselekmény súlyosságához mért büntetéseket kilátásba helyező jogszabályi keret kidolgozásával.
