Gyermekkórusok találkoztak Nyárádszeredában

Többéves kihagyás után ismét volt gyermekkari találkozó megyénkben, ezúttal a másfél évszázados múltú karéneklés előtt tisztelgő Nyárádszereda volt a házigazda. Folytatást és minőséget remélnek.

Múlt hétfőn délután vette kezdetét Nyárádszeredában a gyermekkari találkozó, amelyen öt kórus másfélszáz gyermekének ajkáról szólt a dal. A Bocskai István Dalkör és a Deák Farkas Általános Iskola által szervezett kórustalálkozó megnyitóján Trufán József iskolaigazgató hangsúlyozta: a rendezvény legnagyobb értéke az, hogy kapcsolatot épít a résztvevők között, mert ők tudják, hogy a zene nemesíti és Istenhez vezeti lelküket, és azt is tudják, amit Kodály mondott: a zene lelki táplálék, ami semmivel sem pótolható. Aki nem él vele, testi és lelki vérszegénységben él és hal.

Elsőként az iskola elemis diákjainak hat éve működő kórusa lépett fel Nagy Eszter Gizella irányításával, a kisgyerekek tiszta énekhangja és ritmusérzéke rögtön elnyerte a nézők tetszését. A gyulakutai iskola 2010-ben alakított kórusa a klasszikus vonal mellett a könnyűzenei stílust is próbálja megismertetni és megszerettetni. Kerekes Csaba tanítványainak fellépése megmutatta, hogy a tinédzserek is tudnak és szeretnek énekelni, és ezáltal érzelmi világukba is bepillantást engednek. És mindezt nemcsak anyanyelvükön, hanem angolul is játszi könnyedséggel teszik. A Banga Gáspár Attila vezette szászrégeni református gyülekezet Piccolino gyermekkórusa már tizenkét éve énekel, bizonyítva, hogy a gyermeki szív tudja mély őszinteséggel és gyönyörű énekelőadásban dicsérni az Urat. A marosvásárhelyi Vártemplom keretében működő Vox Angelica – többnyire a művészeti iskolában tanuló kisebb és nagyobb diákok – előadásán kiderült, hogy Korpos Kamilla irányításával a bársonyos gyermekhangok és az ifjak hangszerjátéka esztétikusan és harmonikusan tud megszólaltatni gyermek- és népies dalokat, de akár istendicséretet is. A fellépők sorát a házigazda iskola Ferencz Örs vezette felső tagozatos gyermekkórusa zárta, megmutatva, milyen eredményei lehetnek a nyári zenei táboroknak és a hétköznapi kemény, igényes felkészülésnek. A találkozó közös énekléssel zárult, Bartók gyűjtéséből három jobbágytelki népdal részleteit adták elő a kórusok.

 

Csoda 

A Bocskai István Dalkör vezetője, Ferencz Csaba nyugalmazott zenetanár, karnagy, szervező felidézte: amikor még fizetett iskolai tevékenység volt, sok tanintézményben működtek gyermekkórusok, de 1990 után számuk lecsökkent. A rendszerváltás után a Seprődi János Kórusszövetség felvállalta a gyermekkórusok találkozóinak szervezését, így 1992-ben Nyárádkarácson, 1993-ban Csíkfalva, 1994-ben Mezőpanit volt a házigazdája a nemzetközi rendezvényeknek, de sajnos, folytatása nem volt. Fia, Ferencz Örs hozzátette, 2010 óta ez az első gyermekkórus-találkozó vidéken. A hétfői rendezvényt nagyon jó kezdeményezésnek tartja, reménykednek a folytatásban, ezért minden zenetanárt arra biztat, hogy szervezzenek gyermekkórusokat. Kell énekelni, és nem csak a nagyoknak: a gyermekek is meg kell mutatkozzanak, tanuljanak egymástól, és a közönség is egyre gyakrabban részesüljön ebből az élményből – tette hozzá.

Az általa irányított szeredai diákok a szatmárnémeti Jánk Károly kortárs költő egyik megzenésített versét is előadták, az előadáson jelen volt a zene szerzője, Csortán Márton kolozsvári nyugalmazott bábszínész, aki érdeklődésünkre leszögezte: ő nem zeneszerző, de számos bábelőadás zenéjét komponálta, most Jánk tizenhárom zenés versét tartalmazó kötetén dolgoznak. Úgy véli: a zenei oktatást „szétverték” az országban, nagy dolog, ha valaki képes negyven gyereket színpadra állítani heti egy-két próbával úgy, hogy pentatónia felé hajló énekeket is meg tud tanítani. Egy kultúra végét éljük, s amit Kodály és Bartók képviselt, az Erdélyben már „nem megy”, és megszűnőfélben van az a zenei elképzelés is, amely az 1950-60-as években született Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban tornatanár tartja a zeneórát, „zenei giccset” énekel nemcsak sok vidéki, de a kolozsvári gyermekkórus is, urbánus kultúrát, idegen nyelvről lefordított, rossz magyar hangzású szövegeket adnak elő, míg az iskoláknak és önkormányzatoknak nincs annyi pénzük, hogy a diákoknak egy-egy városi zenei előadást biztosítsanak – mutatott rá a hiányosságokra és a zeneoktatás állapotára Csortán. Ezért is csoda, ami múlt hétfőn Nyárádszeredában történt, és ehhez képest előrelépést jelenthetnek azok a kis közösségi együttlétek, ahol szépen beszélnek és énekelnek magyarul, vagy azok a családok, ahol még énekelnek. 

 

Másfél százada énekelnek

Nyárádszeredában 150 éves hagyománya van a karéneklésnek, 1868-ban jött létre az első dalkar a református egyház keretében. Erre az évfordulóra jubileumi ünnepségsorozattal emlékeznek – tudtuk meg Ferencz Csaba karnagytól. Ennek első rendezvénye volt a pünkösdhétfői gyermekkórus-találkozó, de máris következik a második: vasárnap délután a főtéri református templomban a Küküllői Református Egyházmegye gyülekezeti kórusainak biztosítottak fellépési lehetőséget, júliusban a Bocskai Dalkör 30 éves női kara szervez nemzetközi kórustalálkozót, októberben pedig a férfikar megalakulásának 60. évfordulója kapcsán lesz férfikari találkozó. Az idén a nyárádszeredai színjátszás kezdetének századik évfordulóját is jegyzik, ezt a Bocskai Dalkör színjátszó rendezvénnyel ünnepli majd, hiszen vannak ehhez illő darabok és van csapat, amivel színpadra lehet lépni – sorolta fel lapunknak Ferencz Csaba az idei terveket.