2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Gyermekek gyerekei

A kiskorú anyák számának tekintetében Románia élen jár Európában, és a jelenség igen veszélyes következményekkel jár mind az anyára, mind pedig a gyerekre nézve. 

Európai viszonylatban Románia élen jár a lányanyák számát illetően, minden ezer 15-19 év közötti kiskorúból 34 szül gyereket. A megkérdezett lányanyák fele a terhesség alatt nem járt nőgyógyászati vizsgálaton, ennek is tudható be, hogy tíz kiskorú lányból négynek a babája koraszülöttként látta meg a napvilágot – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia által végzett felmérésből, amely során a vidéken élő állapotos nők, anyák és gyermekek helyzetét vizsgálták. A csöppet sem derűlátó következtetéseket nemrég a marosvásárhelyi Grand szállóban tartott kerekasztal-beszélgetésen ismertették. 
Meda Neagoe, a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia Maros megyei fiókjának elnöke ismertette a felmérést, amit 2017. március–június időszakban végeztek, és amelybe 1268 vidéken élő személyt vontak be, többek között lányanyákat, állapotos nőket, illetve hátrányos helyzetű háztartásokban élőket, akik ötévesnél kisebb gyerekeket nevelnek. A kiskorú anyák számának tekintetében Románia élen jár Európában, és a jelenség igen veszélyes következményekkel jár mind az anyára, mind pedig a gyerekre nézve. Az adatok értelmében tízből öt kiskorú anya a terhessége alatt egyszer sem volt nőgyógyászati vizsgálaton, ami miatt esetükben négyszer gyakoribb a koraszülés, tízből négy leányanyának a gyermeke koraszülöttként jön a világra. A felmérés nyomán az is kiderült, hogy a kiskorú anyák gyermekei körében tíz százalékkal kisebb a beoltottsági arány. Az anya életkora az első gyermek születésekor jóval alacsonyabb a hátrányos helyzetű háztartásokban élők körében, átlagban az első szülés az anya 15 éves korára tehető. A megkérdezett lányanyák fele 13-15 éves korában adott életet az első gyermekének, és hatvan százalékuk már a második vagy harmadik szülésen is túl van. A válaszadók négy százaléka vallotta azt, hogy halt már meg gyermeke, ezen esetek 25 százalékában közúti baleset, fulladás vezetett a szerencsétlenséghez. Az elhalálozott gyermek az esetek 25 százalékában egyévesnél kisebb, 43 százalékában pedig egy és öt év közötti volt. Azon háztartásokban, ahol leányanya lakik, a megkérdezettek 21 százaléka még az elemi iskolát sem végezte el, és csupán 36 százalékuk rendelkezik nyolcosztályos végzettséggel. Ugyanakkor csupán 1,3 százalékuk vallotta azt, hogy házasságban él. 
 
Silány lakhatási körülmények
A lakhatási körülmények kapcsán kiderült, hogy általában a kiskorú anya a szüleinél vagy a partnere családjának a házában lakik, átlagban három személy húzza meg magát egy kis szobában – fejtette ki Meda Neagoe. A megkérdezetteknek csupán egyharmada állította, hogy a lakásban van mellékhelyiség, illetve azon háztartások több mint 60 százalékában, ahol kiskorú anya él, nincsen vezetékes ivóvíz. Bevételi forrásként a felmérésben részt vevők közel egyharmada a szociális segélyt, a gyermekpénzt, valamint alkalmi munkákból származó jövedelmet említette. 
 
A valóságban rosszabb a helyzet 
A kerekasztal-beszélgetésen jelen voltak a gyermekvédelmi igazgatóság szakemberei, valamint orvosok, szociális asszisztensek is. Dr. Claudiu Mărginean, marosvásárhelyi szülész-nőgyógyász főorvos szerint a közzétett adatok optimisták ahhoz a valósághoz képest, amivel a szakmája során nap mint nap szembesül. Mint mondta, Maros megyében a kiskorú állapotos lányok nagy része roma, és még négyosztályos végzettséggel sem rendelkeznek. 
Dr. Sipos Remus, a Családorvosok Maros Megyei Szövetségének elnöke elmondta, hosszú ideig dolgozott Szentpálon, ahol nagy számban élnek romák, és ezekben a közösségekben átlagban 15 éves korban válnak anyává a lányok. A családorvos a jelenségnek egy másik vetületére is rámutatott, amire sajnos nem figyelnek kellőképpen oda a hatóságok: hogy a törvény értelmében büntetendő a kiskorúval létesített szexuális kapcsolat. Ennek ellenére, arra hivatkozva, hogy ezekben a közös- ségekben ez a szokás, nem vonja felelősségre szinte soha senki a gyerek apját. 
Georgeta Podar, a marosvásárhelyi Materna leányanyaotthon igazgatónője szerint Maros megyében évente 500-550 kiskorúnak születik gyermeke, dr. Mărginean Claudiu viszont úgy véli, ennél jóval nagyobb ezeknek lányoknak a száma, csak a megyeközpontban évente négyszáz kiskorú ad életet gyermeknek. A Materna igazgatónője elmondta, rendszeresen jelentik a rendőrségnek, ha olyan kiskorú lány kerül hozzájuk, akinek a teherbe ejtése az életkora miatt bűncselekménynek számít, de sok esetben mégsem vezet eredményre, gyakran „megússza” az apa, mivel felvállalja tettét, és elismeri a gyereket. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató