Gyermekeink jövője a tét!

címszó alatt, pontokba szedve, ismertették az RMDSZ Maros megyei szenátor- és képviselőjelöltjei, hogy mit vállalnak a következő négy évben a törvényhozásban. A Kultúrpalota kistermében tartott sajtótájékoztatón Kovács Levente megyei ügyvezető elnök felvezetőjét követően Vass Levente, Csép Andrea és Biró Zsolt képviselőjelölt, illetve Novák Zoltán és Császár Károly szenátorjelölt mondta el szakterületének megfelelő terveit. 

 

Az orvosok elvándorlása egy gyors rezidensvizsgával és gyors alkalmazással megakadályozható lenne

Vass Levente két pontot ismertetett az RMDSZ egészségügyi programjából. Elsősorban azt szeretné, ha a fiatal szakemberek rezidensvizsga nélkül léphetnének az egészségügyi rendszerbe, a szakorvosi vizsgájuk letétele után pedig alkal-maznák őket valamelyik kórházban, járóbeteg-rendelőben. „Ennek azért van jelentősége, mert ma több mint öt hónapot kell várjon a fiatal szakember, hogy rezidenssé válhasson és ezáltal fizetést kaphasson, és szakorvosi vizsgájának a letételét követően öt–nyolc hónapig kell várjon arra, hogy az országos keretszerződés megújulása után valamilyen szerződést köthessen és orvosi szolgáltatásokat nyújthasson a betegeknek. Ez azért gond, mert ez alatt az öt, illetve nyolc hónap alatt minden lehetőség adott arra, hogy a fiatal szakembereink fizetés, perspektíva hiányában elhagyják az országot, ezáltal sérüljön a betegek ellátása. A sokszor hangoztatott probléma, az orvosok elvándorlása egy gyors rezidensvizsgával és gyors alkalmazással megoldható lenne” – hangsúlyozta a képviselőjelölt. 

Véleménye szerint ez azt is jelenthetné, hogy ha a vidéki kórházakat bevonnák a képzésbe, akkor egy jobban felszerelt, a betegek számára jobb egészségügyi ellátórendszert tudnának kialakítani. Mint mondta, az RMDSZ-nek és a Maros megyei csapatnak ez az egyik célja. 

Arról is beszélt, hogy a legutóbbi tanulmányok szerint a világszínvonalon elérhető kezelési innováció 40%-át a kelet-európai országok, köztük Románia, pénzhiány miatt nem használhatják. „Azt szeretnénk, ha a gyógyítható betegségek és a gyógyítható betegek gyógyíthatók is lehetnének, és ezeknek az innovációknak, újításoknak a bevezetését szeretnénk támogatni. Ennek keretében egy neurológiai ellátóközpontot szeretnénk országos szinten létrehozni a nagyvárosokban a különböző sürgősségi kórházakban, hogy az agyvérzéses betegek gyors ellátásának köszönhetően legalább felét a bénulásoknak meg tudjuk szüntetni és valamilyen formában ezeket az embereket gyorsabban vissza lehessen kapcsolni a munkaerőpiacra”. 

 

Minőségi szakoktatási hálózatra lenne szükség

Novák Zoltán az RMDSZ idei választási programjára hivatkozott, amelynek középpontjában Erdély áll, mivel a romániai magyarság elsöprő többsége Erdélyben él. „Meggyőződésünk, hogy ami jó Erdélynek, az jó Romániának is, és ami jó a romániai magyaroknak, az jó a románoknak is”. Azért nevezte az RMDSZ programja legfontosabb kérdésének az oktatást, mert „a magyarság jövőjének biztonsága az oktatástól függ”.

Véleménye szerint az oktatásban két kérdéskör merül fel: vannak általános, országos szinten érvényes kérdések, és vannak specifikus oktatásügyi problémák, amelyek elsősorban a romániai magyar közösséget érintik. „Az RMDSZ az elmúlt 27 év során megteremtette az anyanyelvi oktatás jogi és intézményes kereteit, ezeket bővíteni kell, de az elsődleges célunk, hogy ezt a keretet megőrizzük”. Újabb lépésnek nevezte „a már meglévő intézményrendszerben a minőségi oktatás megteremtését: tartalommal kitölteni a már meglévő oktatási rendszert, versenyképes oktatást biztosítani az iskolákban”. 

Szülőként a pedagógusok és a gyerekek tehermentesítését nevezte a legfontosabbnak, ugyanakkor a tanári bérezésben is javasolnak majd változásokat. „Konkrétan, a kezdő tanárok fizetését 25%-kal szeretnénk növelni” – jelentette ki. 

 A román nyelv oktatásáról szólva elmondta, hogy a tanügyi törvény biztosítja az elemi iskolában, hogy a gyermekek speciális tanterv szerint és speciális tankönyvekből tanulják a román nyelvet. Ezt szeretnék kiterjeszteni a gimnáziumi és líceumi oktatásra is. Beszélt a szakoktatásról, amelyet véleménye szerint országos szinten újra kell gondolni, illetve fontosnak nevezte a magyar közösség számára, hogy minőségi szakoktatási hálózatot hozzanak létre.

 

A szeptemberi iskolakezdés ne jelentsen hatalmas megterhelést a családoknak!

Csép Andrea szerint legfontosabb az, hogy „egy olyan Erdélyt teremtsünk, ahol jó élni, ahol biztonságban tudjuk a családjainkat, és ahol tiszteletben tartják a jogainkat”. Arról a családi adókedvezményről beszélt, amelyet az RMDSZ fog az elkövetkezendőkben eszközölni, és amely azt célozza meg, hogy a családi jövedelmek egy bizonyos százaléka maradjon otthon. Ezzel szeretnék növelni a fiatalok gyerekvállalási kedvét, hiszen, mint mondta, legfontosabb a családok számára az anyagi biztonság. Ezért egy olyan családi adókedvezményről szóló törvénymódosítást kezdeményeznek, „amely azt célozza meg, hogy a szülők a személyi jövedelemadójukból egy gyerek után 2%-ot, két gyerek után 4%-ot, három gyerek után 6%-ot otthon tarthassanak”. Azt is szeretnék, hogy a szeptemberi iskolakezdés ne jelentsen hatalmas megterhelést a családoknak. Arról is beszélt, hogy az RMDSZ kezdeményezte a héacsökkentést. A víz héájának csökkentése után szeretnék, ha a gáz és a villany esetében is hasonlóképpen történne.

Az esélyegyenlőségről szólva kijelentette: csökkenteni kell a nők és férfiak fizetése közötti bérszakadékot, a vidék és város közötti esélykülönbségeket, hiszen az elhelyezkedés területén a vidéki gyerekek hátrányosabb helyzetből indulnak, mint városon tanuló társaik. Ezek mellett esélyegyenlőséget kell biztosítani a hátrányos helyzetű személyek számára is. „Azon kell dolgoznunk, hogy ha valaki hátrányos helyzetű, ne legyen másodrangú állampolgára ennek az országnak, hiszen őt is megilletik ugyanazok a jogok, mint bárki mást”. 

 

Kevesebb bürokráciát az ügyintézésben

Császár Károly önkormányzati tapasztalatából kiindulva „emberbarát” politizálást kíván folytatni a parlament felsőházában. 

„Állampolgárbarát ügyintézést szeretnék elérni, mivel megtapasztaltam, hogy mennyire nehézkesen működik az ügyintézés az önkormányzatokban. Ezt a folyamatot szeretném leegyszerűsíteni, és csökkenteni a bürokráciát”. Emellett változtatni szeretne a földalapú támogatások rendszerén, ami jelenleg nem elég kiszámítható. Elképzelése szerint „a rendszert úgy kell átalakítani, hogy hosszú, öt-tíz éves távra kiszámítható legyen, hogy a gazdák ne a bürokratikus hercehurcával legyenek elfoglalva, hanem tudjanak a gazdálkodásra figyelni”. 

Ugyanakkor fontosnak nevezte a tulajdonjogok rendezését, a birtoklevelek kiosztását, és a földterületek telekkönyvezését. „Azt szeretnénk elérni, hogy 2020-ig a birtokleveleket minden településen adják ki a tulajdonosoknak, és úgy hatni a kormányra, hogy olyan reális összeggel támogassa a földterületek telekkönyvezését, ami a jövőben életképes lesz, mert a jelenlegi támogatás nem az”.

Hangsúlyt szeretne fektetni egy olyan megyei adatbázis elkészítésére, amely a megye összes településén feltérképezné az emberek és az önkormányzatok problémáit. „Úgy gondolom, ez a problématérkép fogja meghatározni az én szenátori tevékenységemet” – jelentette ki. Beszélt ugyanakkor a vidéki fiatal gazdák támogatásáról: javasolni fogják a kormánynak, hogy 50 ezer euróval támogassa az induló családi gazdasági vállalkozásokat, és hároméves adómentességet biztosítson nekik. „Remélem, hogy négy év alatt Maros megyében kb. 200 családi mezőgazdasági vállalkozás fog megalakulni, ami meggátolja azt, hogy a vidéki fiatalok külföldre vándoroljanak” – mondta végül.

 

A nemzetpolitikai kérdések prioritást élveznek

Biró Zsolt újból hangsúlyozta, hogy az összefogás jelöltje, és vélménye szerint az RMDSZ által meghirdetett újratervezés és mentalitásváltás folyamatban van. 

A nemzetpolitikáról beszélt hangsúlyosabban. Azzal, hogy a Magyar Polgári Párt jelöltjei ott vannak az RMDSZ listáin, valamint azzal, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nem indul ezen a választáson, véleménye szerint megvalósult a magyar „nemzeti válogatott”. 

A programot jónak nevezte. Mint mondta, az MPP hat alapelve „visszaköszön ebből a választási programból”. Az MPP programpontjai: szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia, és keresztény gondoskodás – sorolta. Van mit tenni mindegyik területen, jelentette ki. Kiemelte az autonómia kérdéskörét: „A román parlament a mai napig adós a kisebbségi törvény elfogadásával, ami jelentős lépés lenne a kulturális autonómia felé. Székelyföld területi autonómiája továbbra is prioritás”. A tíz pontról szólva nyugodt lelkiismerettel nyugtázta, hogy „a nemzetpolitikai kérdések prioritást élveznek, hiszen az első négy kérdés mind ehhez kapcsolódik”.