2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A görgényszentimrei kastélyon kívül a Görgény völgye még számos érdekes látnivalót kínál. Az egyik az igen különleges Mocsár-erdő, ahol több száz éves kocsányos tölgyeket láthatunk. 

A görgényi fesztivál helyszíne (Fotó: Vajda György)


A görgényszentimrei kastélyon kívül a Görgény völgye még számos érdekes látnivalót kínál. Az egyik az igen különleges Mocsár-erdő, ahol több száz éves kocsányos tölgyeket láthatunk. Védetté nyilvánították, olyan ez a hely, mint egy igazi meseerdő. Érdemes a községközpontból a völgyben az egyetlen, többségében magyarok lakta Üvegcsűrre is elmenni, amelynek igen érdekes a története. És ott van Laposnyatelep, ahol valamikor pezsgett az élet az egykori pionírtáborban. Kevesen tudják, hogy nemcsak a román király és Ceauşescu által kedvelt vadászkastélyban szálltak meg illusztris vendégek, hanem Horthy Miklósnak, Magyarország egykori kormányzójának is gyönyörű kastélya volt itt, amely azonban rejtélyes módon az 1950-es évek végén leégett. 
A környékbeli Görgényi-havasok túraútvonalairól egy későbbi Barangolóban írunk. 
 
A Mocsár-erdő 
Ahogy Szászrégen Marosvásárhely felőli bejáratánál jobbra fordulunk, és elhagyjuk a privatizálás áldozatává vált egykori sörgyár épületét, erdő között halad a megyei út. Nemsokára balra egy lőszerraktár látható, szemben vele jól elegyengetett, téglalap alakú mező. A területet a második világháborúban a németek katonai reptérként használták. Az erdőben a szocialista időkben is használt lőszerraktár bunkerei még megtalálhatók, amelyeket átvett a szászrégeni önkormányzat. A katonai objektumot elhagyva, baloldalt feltűnnek Görgényoroszfalu házai, majd elérünk a görgénysóaknai eltérőhöz. (A faluban sós fürdő van, erről egy későbbi lapszámunkban írunk.) Az eltérővel szemben (menetirány Laposnya felé – jobbra) egy erdőkitermelő út indul, amelyet követve – az erdős részen – kiérünk egy tisztásra. Ott balra (Laposnya felé) kell venni az irányt, egészen az erdő széléig, ahol leparkolhatjuk a gépkocsit. A tisztáson is láthatóak a több száz éves tölgyek. Érdemes az erdőkitermelő út mentén gyalog folytatni az utat, majd déli irányba barangolni az erdőben, ahol egy kis keresés után megtalálhatjuk a famatuzsálemeket. (Vannak olyan internetes oldalak, ahol megtalálhatók a fák GPS-koordinátái.) 
Eredetileg ez egy liget volt, ami az öreg fák koronája alakjából is látszik, jóval később telepítették a jelenlegi erdőt. Az elmocsarasodás az erdő kiszáradásához vezetett, ezért lecsapolták. 48 hektáron közel 300 darab 400 és 700 éves kocsányos tölgy található itt. Az erdészet genetikai bankállományaként tartják számon, 1932-től védetté nyilvánították a területet. 
 
Görgényüvegcsűr 
Görgényszentimréről Kásva és Pálpatak irányában jó aszfaltúton érünk Görgényüvegcsűrre, a környék egyetlen többségében magyarok lakta falvába, amelynek különleges története van. 
A telephelyet valamikor őserdő borította. A görgényszentimrei várral együtt 1734-től Bornemisza báró birtokába került (bérelte). Az ifjú Bornemisza János többször vadászott itt osztrák barátaival. Az erdőben barangolva kvarckavicsra, kvarchomokra bukkantak, amely az üveggyártás alapanyaga. Bőven volt itt bükkfa is, amely ugyancsak nélkülözhetetlen az üveggyártásban. A fiatal bárót osztrák vendégei arra biztatták, hogy létesítsen üvegfúvó manufaktúrát, más szóval „üvegcsűrt”. Az 1778-ban alapított manufaktúrából ered a falu neve. Az 1790–1794-es egyházi iratokban még „Huttensi eklézsia”-ként szerepel az új település. 1778-ban a báró kilenc mestert hozatott (családjukkal együtt) Csehországból, Morvaországból, Bajorországból és Olaszországból. Ezekben az országokban már jelentős múltja volt az üvegolvasztásnak és -fúvásnak. A kezdetekkor az üvegcsűr a Felső völgyben épült, majd 1783-ban fennebb költöztették, a mai kultúrotthon helyére. 1781-ben a báró fából római katolikus kápolnát emeltetett a munkásoknak. 1789-től az ipartelepet, az üveghutát már Üvegcsűrnek hívták. A báró jóváhagyása után, 1802–1804 között fából építettek templomot maguknak a reformátusok, amelyet 1904–1905-ben korszerűsítettek. 1820-ban a román ajkúaknak is templomot emeltetett a báró. 1871-ben megfogyatkozott a kvarckavics, tűzvész is pusztított, bezárták az üzemeket. A családoknak új megélhetés után kellett nézniük, maradt a fakitermelés a -feldolgozás, illetve a kőfaragás – ezeket a szakmákat ma is gyakorolják az itt lakók. Az I. világháború kitörése miatt sokan elhagyták a falut, ám azt a II. világháború tette tönkre. Az orosz katonák öt hétig tanyáztak itt. A falu melletti Oszoj nevű helyen kegyetlen harcok dúltak. A faluban lévő orosz temetőben 1170 közkatona és 18 altiszt, tiszt van eltemetve. A második világháború után magára talált a település, felépültek a ma is álló középületek, amelyek a községbeliek jólétét, élni akarását tükrözik. Közel 2000 lakosa van a településnek, ahonnan turistautak indulnak a Görgényi-havasokba. 
 
Laposnyatelep 
Görgényszentimréről indulva Erdőlibánfalván keresztül közelíthetjük meg Laposnyatelepet. A megyei út nagyon gyatra állapotban van, de a táj szépsége némileg kompenzálja az út okozta bosszúságot. Az erdésztelep a Görgényi-havasok egyik oldalgerincének – egykori vulkáni kúp kalderájának – tövében a Fehérág, Székelyó, Laposnya- és Nyak-patakok találkozásánál fekszik. Mivel a mai napig Erdély leggazdagabb vadállományával rendelkező görgényi-havasokbeli őserdők innen egynapnyi járásra voltak, alkalmasnak találták a helyet vadászkastély építésére. 
Az impériumváltást követően I. Ferdinánd román király 1926–1929 között építteti a ma is álló, magántulajdonban levő vadászkastélyt. Tervezője a királyi család főépítésze, Karol Liman volt, aki a sinaiai Peleş és Pelişor kastélyt is tervezte és építtette, ezért külseje és a belső berendezés is azokhoz hasonló. A kastély 1949-ig volt a román királyi ház tulajdonában, II. Károly és Mihály király is megfordult a falai között. Olyan neves vendégek is megszálltak itt, mint Sándor szerb király, Mária királyné. Az államosítás után a kommunisták kezébe került a birtok, a Ceauşescu házaspár egyik kedvenc kiránduló-, vadászóhelye lett, ahol a diktátor többször tartózkodott. Az 1989-es rendszerváltást követően az állam tulajdonában maradt, majd miután Paul Philippe, Románia hercege (sikertelenül) visszaigényelte, a Grand Rt. privatizálta az egységet, és ma elit vendégházként működteti. A komplexum hat épületből, 23 szobából, 12 szobás különálló vadászházból és 4,4 hektár területből áll. Berendezését sikerült érintetlenül megőrizni. Érdekességei közé tartozik egy 1966. szeptember 23-án Ceauşescu által Tölgyesen lőtt ritka aranyérmes medvetrófea. Egyedi, kézzel készített, faragott bútorzattal, Bécsben rendelt vitrálisokkal, öntvénycsillárokkal rendelkezik. Csak előre bejelentkezett csoportokat fogadnak. 
A román királyi kastélytól keletre, mintegy 1 km távolságra (a hajdani pionírtábor bejáratánál) volt Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzójának a vadászkastélya. Horthy II. Károly magyar király bukása után, 1940 szeptemberében meg akarta vásárolni a román vadászkastélyt. Mivel nem tudtak megegyezni, 1941-ben felépítette a saját, kétemeletes, az osztrák Alpok épületeire emlékeztető vadászkastélyát. A földszinten ebédlő, konyha, fürdőszoba és orvosi rendelő, az emeleten a lakosztályok és egy hatalmas társalgó volt. A szobák padlózata és a lépcső vöröses tiszafagyökérből készült. A színes csempekályhákon a Görgényben található összes nagyvadat és madarat ábrázolták. A lépcsőház falait üveg- és tükörborítás, az ajtókat faragott virágábrázolás díszítette. Vizét az 1 km-re levő Tolvajkút forrásából szabadeséssel vezették be. A rendszer most is működőképes. 1945-ben a kastélyból és a mellette levő személyzeti lakásokból pionírtábort alakítottak ki. 1958-ban, máig tisztázatlan okokból, a kastély leégett, később kiderült: a securitate irányította „művelet” volt. Jelenleg benőtték a bokrok, fák, cserjék, csupán néhány fal és a pincék láthatók. Az egykori pionírtábort az erdőlibánfalvi polgármesteri hivatal adminisztrálja. Néhány épületét felújították, a többi elhanyagolt állapotban van. Kibérelhetők. Innen a Bakta-tetőn keresztül elérhetünk Gyergyóre- metére. 
 
Ajánló: Görgényüvegcsűrről egynapos gyalogtúrával a Kásva-patokon, a kék sáv jelzést követve, elérhetünk Jód-mezőre (1200 m), egy másik irányba pedig a Kiságon a Szeles-tetőre (1312 m). Laposnyáról, a pionírtábor mellől indulva a Kereszthegy gerincén kapaszkod- hatunk fel a Tolvajos-tetőre (1374), majd innen a Kereszthegyre (1516 m), amely a második világháborúban nagy csata helyszíne volt. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató