A GMO és a levegőszennyezés az EP napirendjén

Miután hétfőn egyebek között a csomagban értékesített utazásokról, az interneten foglalókat is védő új szabályokról, kedden a migrációról, Törökországról, a balkáni útvonalról, a határok védelméről és a forrásokról, a roomingdíjról, az uniós választási törvény reformjáról tartott vitát, illetve a Volkswagen kibocsátás-manipulációjával kapcsolatos állásfoglalásáról szavazott az Európai Parlament, a szerdai napirend egyik fontos témája a GMO (genetikailag módosított szervezet) lesz. 

A képviselők arról szavaznak, hogy korlátozhatja vagy betilthatja-e egy tagállam a saját területén az unió által már jóváhagyott GMO-t (genetikailag módosított szervezetet) tartalmazó élelmiszerek vagy takarmányok forgalmazását és felhasználását. A környezetvédelmi bizottság és a képviselőcsoportok szerint el kellene utasítani a tervezetet, mert az nagy valószínűséggel határellenőrzések bevezetéséhez vezetne a GMO-t támogató és ellenző tagállamok között. 

A jogszabálytervezet a piaci forgalmazás kérdésében ugyanúgy megadná a választás lehetőségét a tagállamoknak, mint a GMO-k termesztése esetében tette egy 2015. áprilisban elfogadott jogszabály. Vagyis, egyes tagállamok a területükön bizonyos körülmények között annak ellenére korlátozhatnák vagy betilthatnák a genetikailag módosított élelmiszerek vagy takarmányok eladását és felhasználását, hogy az uniós szinten már engedélyezett. Ugyancsak ma döntenek arról a jogszabálytervezetről, amely egyszerűbb engedélyeztetési eljárást vezet be az új technológiákkal előállított élelmiszerek esetében. A képviselők az „új élelmiszer” meghatározás pontosításával többek között elérték, hogy ebbe a kategóriába a módosított molekuláris szerkezetű vagy mikroorganizmusokat, gombát, algát, sejt- vagy szövetkultúrát, rovarokat tartalmazó élelmiszerek is beletartozzanak. 

A Tanáccsal folytatott és megállapodással zárult tárgyalások során a képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a szabályok a klónozott állatokból készült élelmiszerekre is kiterjedjenek, tartsák tiszteletben az elővigyázatosság elvét, vonják szigorú ellenőrzés alá a nanoanyagokat és tartsák fenn az állatkísérletekre vonatkozó korlátozásokat.

Napirenden lesz a szennyezőanyagok korlátozása is. Hat fontos légszennyező anyag esetében nemzeti kibocsátási határértéket írna elő az az európai uniós irányelv, amelyről szerdán szavaz a Parlament. A cél a légszennyezés határt nem ismerő problémájának kezelése, amelynek révén 2030-ig akár 40 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A levegőben lévő káros anyagok évente mintegy 400 ezer európai halálát okozzák. 

A környezetvédelmi bizottság tervezete szerint a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló jövőbeli irányelvnek 2020-tól korlátoznia kellene a levegőbe kerülő higany mennyiségét. A bizottság emellett támogatta a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra, az ammóniára, a metánra, a metántól eltérő illékony szerves vegyületekre, illetve a PM2,5 mikrométernél kisebb szálló porra vonatkozó, 2020-ig vagy 2030-ig elérendő kötelező erejű nemzeti határértékek bevezetését. 

(Forrás: az Európai ParlamentTájékoztatási Irodája Magyarországon.)