2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Midőn ezeket a sorokat írom, odakint sűrű pelyhekben hull a hó.

Ez elég globális jelenség télen az északi féltekén. A többé-kevésbé globálisan még szünidejüket töltő gyerekek öröme ugyancsak fenntartások nélkül globális.

Ebből már az olvasó könnyen kitalálhatja, hogy a globalizációról akarok ma csevelyt kezdeményezni. Azért ilyen könnyed modorban, mert a súlyos témák rendszerint elriasztják a lájk-osztó közönséget.

A globalizácó már azelőtt létezett, hogy erre a politológusok, újságírók vagy szociologizáló hajlamú nyelvészek a megfelelő (?!!) kifejezést földgömbileg megalkották volna. Hogy mást ne említsek, az iskola e kategória martaléka. Ilyen vagy olyan formában a rendszeres oktatás globális, föld körüli, világfalvi jelenség-folyamat-intézmény. (Lehet választani ízlés, tetszés és tapasztalat szerint.) Az iskolák ellen senki nem tiltakozik az iskolakerülőkön kívül. Ha egy pedagógiai világkongresszust rendeznének a G8-ak, G10-ek vagy más gék, nem gyülekeznének villámgyorsan a helyszín köré randalírozni a világbéke hívei.

Lenin még imperializmusnak nevezte és a kapitalizmus legfelsőbb fokának, emeletének tette meg. Miután nem tudta elképzelni, mi következhet még a tőke ellentmondásai után, kijelentette, hogy ez a végső stádium, és azután szerinte kitör a bőség és egyenlőség korszaka, amelyben elhal az állam és propaganda, az emberiség – ha még marad valaki a boldogság emésztőgödreiben – visszatér a paradicsomi állapotokhoz, és Isten elássa az első emberpár kiűzéséhez használt lángpallosát, amíg újabb bűnbe esést nem produkál a nyughatatlan humán genetika. Da capo al fine.

Vagy globalizáció volt az egymást követő divathullámok váltakozása. Persze csak a civilizációs világban. A brazíliai őserdőkben nincs globalizáció, csak bő vegetáció, következésképpen az ottragadt maradék emberiség vegetál vagy vegetáriánus. Ha csupán rövid életemet nézem, a férfidivatban volt már kiving – kívül hordott ing, és volt nadrágba gyűrt ing, volt atléta- (erdélyi szóhasználatban majó) divat és volt magas nyakú pulcsi, Alain Delon-bunda és persze a mindent eluraló, ma már a nyugdíjasok egyensapkájaként emlegetett baseballsapka. A kalap globalizációját trónfosztotta a berett és micisapka, a kötött, bojtos hülyegyereksapka, a kámzsa és törpesisak. Bizonyos társadalomvédő és kasszafúró csoportok pedig az elegáns fekete símaszkig általánosodtak. A szegényebb sorsúaknak megteszi a nejlonharisnya is. Legalább utóbb nem kell a szemfelszedőhöz fordulni.

A női divatról ne is beszéljünk. A hatvanas évek derekán a nők váratlanul levágtak 10-től 135 centiig a szoknyájukból, így született meg a mini. Ezt még a muzulmán fehércselédek – ez ugyanis a társadalmi státusuk a szaúd-arábiai típusú patriarchátusokban (apajogú társadalom) – is viseltek otthon a hatvannégy jelképes, nőgyűlölő törvényekkel szabályozott és valóságos falak mögött és között. Globális jelenség volt, a férfiak nagyobb örömére. Olykor intő példázatként.

A globalizáció áldozata lett a vicckultúra, amelyben a politikai viccek elcsökevényesedtek éppenséggel akkor, amikor az állami tiltás megszűnt a legtöbb helyen (valószínűleg ebből Törökország, a Szovjet, akarom mondani Putyinsztáni Unió kivétel) – és helyüket átvették az emberiség szaporításának globális tevékenységére utaló tréfák, viccek, mondások, bemondások, dumagépek és stand up comedyk.

Nem tiltakoztunk az elektronikus és digitális kütyük, mobiltelefonok ellen, sőt ma már mindenkinek mindenütt van, ahogy a villamos áram és a folyóvíz-csatornázás ellen sem. Ez is globalizáció, amely végül is a nyugati civilizációból terjedt el, ámbátor voltak, vannak ókori, közel-keleti gyökerei is. A japán csoda, Kína felívelése a globalizáció eredménye. Az irányukba mutatkozó irigység ugyanvalóst. (Globalizálódtak az emberiség nagy betegségei, miként korábban a pestis vagy a kolera. A gyógyításuk is Nyugatról jött. Senki nem tiltakozott ez ellen szervezetten.)

A kelet-európai és szovjet fogantatású, forradalmi országok számára a globalizáció Moszkvából eredt. Zárt világukban ez a típusú egységesülés azért volt hatásos, hatékonyan nyomorúságos, mert nem volt ki- és lefolyása. Amikor leomlott a berlini fal, és kinyílt a világ, láthatóvá váltak ezek a társadalmak a nagyvilág számára, akkor az államok a kezdeti lelkesedés után didergősen húzták össze magukat, makacskodnak, rakoncátlankodnak (vö. politikai válságok, bizonytalansági tényezők burjánzása, vagy gyakori kormányválságok), ugyanis kritika éri őket kívülről, amelyhez nincsenek szokva. A titkolózás, az információk megtagadása és a kétarcúság még a korábbi korszak öröksége. Az álhírek és a félreinformálás – pl. Soros mindenhatósága – a védekezési reflexek számlájára írandó.

Globalizálódott az infantilizmus, a felnőtteknek gyártott mesefilmek divatja, a félrenézés, félrebeszélés, az elhárítási reflexek egyre kifogástalanabbul működnek világszerte.

A nap helyett viszont ragyog felettünk a Golden Globe. Gyógyír gyanánt.