A genfi megállapodás sarokpontjai
Az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozón csütörtökön megállapodás született az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU között a feszültség enyhítését célzó konkrét lépésekről.
Az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozón csütörtökön megállapodás született az Egyesült Államok, Oroszország, Ukrajna és az EU között a feszültség enyhítését célzó konkrét lépésekről.
Ennek értelmében az aláírók felhívással fordulnak a konfliktusban érintett minden ukrajnai félhez, hogy mondjanak le az erőszakról, megfélemlítésről és provokációkról. Elítélik a szélsőségesség, rasszizmus és vallási türelmetlenség, ezen belül az antiszemitizmus minden formáját.
Az aláírók követelik az összes illegális fegyveres csoport lefegyverzését. Ki kell üríteni minden megszállt épületet, utcát és teret. Azok a tiltakozók, akik leadják fegyvereiket, és kiürítik az általuk megszállt épületeket, amnesztiában részesülnek, kivéve azokat, akik súlyos bűncselekményeket követtek el.
Megállapodtak abban is, hogy az EBESZ megfigyelői missziójának támogatnia kell az ukrán hatóságokat a genfi megállapodás megvalósításában. Az Egyesült Államok, az EU és Oroszország kötelezettséget vállaltak, hogy megfigyelők kiküldésével is segítik a missziót.
A tervezett alkotmányozó folyamatnak átláthatónak kell lennie, és senkit sem zárhat ki. A felek megállapodtak egy széles körű nemzeti párbeszéd ösztönzésében is.
Obama reménykeltőnek tartja
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön reménykeltőnek nevezte az Oroszország, valamint az Egyesült Államok, az EU és Ukrajna diplomáciai vezetőinek az ukrajnai válság enyhítéséről született genfi megállapodását, de kijelentette, hogy Washington és szövetségesei készek újabb szankciókat bevezetni, ha nem javul a helyzet.
„Megvan a lehetőség, a kilátás arra, hogy a diplomácia enyhítheti a helyzetet” – hangoztatta az elnök a washingtoni Fehér Házban megtartott sajtóértekezletén, megjegyezve azonban, hogy a jelenlegi helyzetben semmiben sem lehet biztosra menni.
„A kérdés most az, hogy (az oroszok) valóban felhasználják-e befolyásukat – amelyet eddig bomlasztásra használtak – arra, hogy valamennyire helyreállítsák a rendet ahhoz, hogy az ukránok meg tudjanak tartani egy választást, és haladást érjenek el az általuk javasolt decentralizálási reformok terén” – tette hozzá.
Kijelentette, hogy szoros konzultációkat folytat Amerika európai szövetségeseivel, és hogy a szankciók egy újabb köre áll készen arra az esetre, ha Oroszország nem segíti majd a rend helyreállítását Ukrajna keleti és déli régióiban. Az elnök csütörtökön Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel egyeztetett.
Obama szerint a nyugati vezetők az elkövetkező napokban mérlegelni fogják Oroszország lépéseit, mielőtt meghoznák döntésüket. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban áttörés érhető el, ugyanakkor, a korábbi tapasztalataira hivatkozva úgy vélekedett, hogy arra nem lehet biztosan számítani.
Stratégiai elemzők kételkednek a tartósságában
Rövid távon enyhítheti valamelyest a feszültséget az ukrajnai válságról létrejött genfi egyezség, a továbbra is fennálló gyökeres nézetkülönbségek miatt azonban aligha lehet számítani a megállapodás tartós sikerére – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők.
Hasonló következtetésre juthattak a piaci szereplők is, mivel a megállapodás ellenére tovább emelkedett az ukrán államcsőd elleni piaci biztosítási tranzakciók eddig is rendkívüli kockázatokat jelző árazása a pénteki londoni kereskedésben.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek tanulmánya szerint a genfi egyezség érvényesítésének legfőbb akadályai között lesz az illegális milíciák lefegyverzése. Moszkva várhatóan követelni fogja, hogy a kijevi kormány szerelje le az ukrán nacionalista félkatonai szervezeteket – különösen a Jobboldali Szektort –, amelyek azonban eddig is figyelmen kívül hagyták Kijev felszólításait és ultimátumait fegyvereik beszolgáltatására.
Az ukrán kormányt ráadásul még mindig elsősorban az foglalja le, hogy megszilárdítsa támogatottságát a vele szemben gyanakvó lakosság körében, különösen az IMF-megállapodásban szereplő fájdalmas takarékossági intézkedések bevezetése előtt, és nyilván kerülni akarja a látszatát is, hogy orosz követelések előtt „kapitulál”. Mindemellett az Eurasia helyi forrásai szerint az is kétséges, hogy a Jobboldali Szektor vezetése képes lenne-e érvényesíteni a szervezeten belül bármilyen fegyverzet-beszolgáltatási utasítást – áll az elemzésben. Az Eurasia szakértői szerint ebben a környezetben valószínűtlen a kelet-ukrajnai oroszpárti fegyveresek visszavonulása is mindaddig, amíg az ukrán milíciák megtartják fegyverzetüket.
A cég szerint a genfi megállapodás sikerét fenyegető másik fő kockázat az, hogy továbbra is eltérő értelmezések vannak forgalomban az ukrajnai decentralizációról és föderalizációról. Jelentős lépés az ukrán kormány azon felajánlása, hogy a védelem, az igazságszolgáltatás és a külpolitika kivételével minden egyéb hatáskört átad a régióknak, ám a Kreml olyan szintű föderalizációra törekszik, amely lehetővé tenné számára a kelet-ukrajnai helyi kormányzatok felhasználását Ukrajna szélesebb körű nyugati integrációjának megakadályozására. Ehhez Oroszország szempontjából valószínűleg elégtelen lesz az ukrán kormány ajánlata a hatalmi jogkörök megosztásáról – áll az Eurasia Group pénteki londoni tanulmányában.
Janukovics visszatérhet Ukrajnába
A napokban visszatérhet Ukrajnába Viktor Janukovics, a Kijevben februárban megbuktatott ukrán államfő – olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap pénteki számában.
Vlagyimir Muhin, a független újság külpolitikai elemzője emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin csütörtöki élő televíziós fórumán megvédte az ukrán parlament döntésével február 22-én leváltott politikust. Közölte, hogy a február vége óta Oroszországban tartózkodó Janukovics „nem elmenekült, hanem kénytelen volt elhagyni az országot (Ukrajnát)”, és „úgy teljesítette feladatát, ahogy lehetségesnek és szükségesnek tartotta”. Putyin azt is kijelentette, hogy a május 25-re kitűzött ukrajnai elnökválasztást törvénytelennek tekinti, minthogy Ukrajnának (Janukovics személyében) van legitim elnöke.
A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója szerint az orosz államfő kijelentései alátámasztják azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Moszkva támogatását élvező Viktor Janukovics a közeljövőben visszatérhet Ukrajnába, és ezt a politikus sem cáfolta korábban. A cikkíró azt állította, hogy orosz és ukrán szakértők, valamint az Oroszországhoz csatolt Krím félsziget vezetői is lehetségesnek tartják a megbuktatott ukrán elnök hazatérését.
A nemrég ideiglenes krími kormányzónak kinevezett Szerhij Akszjonov a Twitter közösségi oldalon azt írta: „Viktor Janukovics elnök húsvétra visszatér Ukrajnába. A hadsereg a törvényes elnöknek engedelmeskedik, tehát utasítást adhat a junta őrizetbe vételére”. Akszjonov arra szólította fel a délkelet-ukrajnai megyék lakosait, hogy keljenek Janukovics védelmére.
