Genealógia és kaleidoszkóp

Immár másodszor szervezte meg évi, talán legrangosabb estjét a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület.

Az előadó és a kitüntetett: dr. Issekutz Sarolta és dr. Puskás Attila

Örmény kaleidoszkóp – e címmel immár másodszor szervezte meg évi, talán legrangosabb estjét a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület. A MÖMKE rendezvényeihez méltón ezúttal is igazán minőségi programmal várták a közönséget, amely – talán az eddigi, ismert nívó okán is – telt házas létszámban jelentkezett.

Szombat délután a Kultúrpalota kistermében az egyesület elnöke, dr. Puskás Attila üdvözölte a megjelenteket, köztük az est védnökét, a Budapestről érkezett dr. Issekutz Saroltát, az ottani örmény közösség vezetőjét és az Erdélyi Örmény Gyökerek folyóirat főszerkesztőjét, illetve Csegzi Sándor alpolgármestert. – Az örmények az 1600-as években telepedtek le tömegesen Erdélyben és azóta ott segítettek, ahol csak tudtak. Pénzünk most már nincsen, mert azt a diktatúra elvette tőlünk, így a magyar kultúrán igyekszünk segíteni. Mert minőségi kultúrára szükség van, ez a rendezvény is ezt a célt szolgálja – mondta az elnök, majd az est első programpontjaként Ábrám Erzsébet játszott Hacsaturján-művet zongorán. Az idei kaleidoszkóp az örmény nemességre irányul – mondta Puskás Annamária ceremóniamester. I. Apafi Mihály fejedelem teljesítette a Moldva felől érkező örménység letelepedési kérését, így igazi egzotikummal gyarapodott Erdély. A betelepedett örménység számos családja szerzett nemesi rangot, közülük többen váltak főnemesi cím birtokosává. Kálmán Attila doktorandus, egyetemi tanár róluk tartott érdekfeszítő és dinamikus előadást.

– Óriási megtiszteltetés itt lenni. Előadásom az örmény arisztokráciáról szól. Amikor egy évvel ezelőtt felkértek a kutatás elvégzésére, azt hittem, könnyű lesz, de időközben rájöttem, gigantikus munkáról van szó. Az örmény főnemesség bárói és grófi címekkel rendelkezett, az örmény nemesi családok tömkelegéből hét kapott főnemesi rangot. Őket mutatom be előadásomban, a családok tagjait, kapcsolataikat más örmény, illetve magyar nemesi, főnemesi családokkal. Az értekezést követően Szakács Mária zongorakíséretével Aszalós Enikő énekelt örmény egyházi énekeket, majd a rendkívüli jelentőségű, hatalmas munkával báró Gudenus János kutató által írt és szerkesztett Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című kötetet mutatta be a jelenlévőknek dr. Issekutz Sarolta.

– A kötet szerkesztésébe a MÖMKE is bekapcsolódott, a könyvet az egyesület tagjának, Novák József képzőművésznek az illusztrációi gazdagítják. A kiadvány egy sorozat második kötete, 2010-ben jelent meg. A budapesti egyesület 1997-ben alakult, hogy összefogja az Erdélyből elszármazott örmény családokat – mára óriási létszámú szervezetté váltunk. Tagjai dokumentummásolatokat, fotókat, családfákat hoztak, így alakult ki a nagyon zárt közösség. Az összegyűjtött anyagot odaadtuk Gudenus János bárónak. És 475 oldalon létrejött az első kötet, gyönyörű címerrajzokkal. De sokan hiányosnak tartották, ezért eldöntöttük, ha újra összegyűl egy ekkora mennyiségű adat, ismét megjelentetjük. Az első kötet 3, a második 10 év alatt készült el. Közel 1000 oldalon óriási mennyiségű információ található meg benne. Az erdélyi örménység őse az 1001 tornyú Ari városából menekült évszázadokon keresztül. Értéktárgyaikat, bibliáikat a hátukon vitték magukkal. Ahol letelepedtek, templomot építettek (ezek is jelzik útjukat), de a tatárjárások miatt folyamatosan menekülniük kellett. Tőkéjük mindig volt, végül Moldvában, majd 1672-ben Erdélyben telepedtek le. Az évszázadok alatt igazi túlélőtechnikákat fejlesztettek ki, az Ariból elmenekült nemesi családok tagjai kereskedőkké váltak. A betelepedő családok közül 55 kapott nemességet. Rengeteg pénzt adtak Erdély fejedelemségének, akár kölcsön, akár ajándékba. Ennek fejében pedig rengeteg kiváltságot kaptak és ezekkel a vagyon tovább gyarapodott. Apafi örmény kereskedőket telepített le, akik földbirtokokat, majd nemességet szereztek, a XVIII. század végén hivatalnokréteg alakult tagjaikból, majd két miniszterelnököt és nyolc minisztert adtak a birodalomnak. Fontosnak tartották, hogy az összegyűjtött vagyont visszaforgassák befogadó hazájuknak. Magyarrá akartak válni. Visszaadták új hazájuknak, amit kaptak: Karátsonyi például 1858-ban 200.000 (!) forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémia támogatására, és sokan nem tudják, de az intézmény számos alapítványa örmény alapítású. Mi örmény gyökerű magyarok vagyunk. Tudjuk, hogy honnan jöttünk és merre kell haladnunk, és büszkék vagyunk erre. Erről szólnak ezek a könyvek is. Összesen 5500 család kapott helyet a kötetben, közülük 53 nemesi rangú, 63 címerrel. A genealógiában csak a férfiágat tartják fontosnak, de a kötetben többségében a női ág is megjelenik. Az eddig megjelent kötetekből mindegyik magyarországi és erdélyi közgyűjteménynek adományoztunk. Egyedüli könyv a magyar kisebbségek között, amely az adott kisebbség 350 éves genealógiáját tárja fel. Az örménység magyar nemzeti elkötelezettsége hungarikum a magyar kisebbségek között. Bemutatója az Országos Széchényi Könyvtárban volt, hatalmas sikerrel.

Kilyén Ilka színművésznő szavalata és a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum zongorakvartettjének játéka után a budapesti szervezet díjátadó ünnepsége következett, amelyet rendhagyó módon ezúttal Marosvásárhelyen tartottak. Az ok: az egyesület díját ezúttal Puskás Attila nyerte el, őt Issekutz Sarolta méltatta.

– Dr. Puskás Attila a gyulafehérvári hittudományi főiskolán végzett, majd Rómában a pápai Gergely Egyetemen mesterizett fundamentális teológiából. Utána ebből doktorált Pesten, majd Gyergyószentmiklóson plébános, 2008-tól latinnyelv- és egyháziművészet-tanár Marosvásárhelyen, ugyanitt vallási televíziós műsor szerkesztője. 2007-ben alapítja meg az egyesületet. Fiatal kora ellenére hatalmas tudást halmozott fel, tudományos konferenciák résztvevője, rendszeresen jelentkezik publicisztikákkal, tanulmányokkal. Tanít, szervez, utazik, ír, értékeket ment. A Szombor Kristóf-díjat elévülhetetlen érdemeiért adjuk át neki. Az elnök köszönetében hangsúlyozta, az örménység kutatása nála szenvedélybetegség, de ebben sokan segítettek neki, így a díj az egyesületé is. A minőségi, hosszúra nyúlt és mégsem unalmas estet a művészetisek zongora-kvartettje Bach-művel zárta, majd az emeleti előcsarnokban vörösbort és marlenkát – hagyományos örmény süteményt – kínáltak a résztvevőknek, akik Novák József örmény nemesi címerrajzainak kiállításában gyönyörködhettek és beszélgettek még sokáig.