2021. december 6., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egy évvel a koronavírus-járvány romániai megjelenése után

2021. február 26-án pontosan egy év telt el az első romániai koronavírusos eset megjelenése óta. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának hatfős, magyar tagozatos kutató- csapata már a járvány első szakaszában elindította a COVID-19: Romanian Economic Impact Monitor (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) nevű kutatási projektet, melynek keretein belül valós időben követik a járványhelyzet és a gazdaság alakulását, valamint rövid és középtávú előrejelzéseket készítenek a romániai gazdaság várható alakulásáról. 

Melyek a járvány első 366 napjának* legfontosabb következtetései, és mi várható a közeljövőben – lásd az ábrát.

(*a 2020-as év szökőév volt)

A projekt weboldalán található legfontosabb mutatók egy évvel a koronavírus romániai megjelenése után


1) A járványhelyzet alakulása

A koronavírus-járvány első éve két fő hullámban érkezett Romániába. Az első hullám során a 2020. február–augusztus időszakban az aktív esetszámok 17.000 fölötti maximumot értek el, amely a napi megbetegedések számát tekintve az 1500 új esetet is meghaladta a hullám csúcsidőszakában. A második hullám a 2020. szeptember – 2021. február időszakban bontakozott ki, amikor az aktív esetszám már a 116.000-et is meghaladta, a napi megbetegedések száma pedig a 10.000-es érték fölött tetőzött.

A járvány egy éve alatt összesen 795.732 esetet regisztráltak Romániában, amelyből 736.020 személy meggyógyult, 20.233 pedig elhunyt, így az aktív esetek száma 2021. február 26-án 38.056 volt. Ugyaneddig a napig összesen közel 1,5 millió oltást adtak be az országban a Pfizer/BioNTech, Moderna és AstraZeneca változataiból, ezen belül több mint 613 ezer személy a második dózist is megkapta, védettséget szerezve ezáltal a koronavírus ellen.

Európában ugyanakkor jelenleg egy harmadik hullám van kialakulóban, amely Romániát is elérheti. Az Egészségügyi Minisztérium már kijelentette, hogy készül a harmadik hullámra, ugyanis elég magas a valószínűsége annak, hogy a brit és dél-afrikai vírusváltozat Románia lakosságának körében is elterjedjen. A legtöbb hazai járványügyi szakember véleménye szerint a harmadik hullám beindulása március végén, április elején várható.


2) Kormányzati intézkedések

A 2020-as évben meghozott kormányzati és pénzügyi intézkedések a gazdasági válsághelyzet enyhítését célozták, és az eszközök széles palettáján olyan intézkedések jelentek meg, mint a kényszer-munkanélküliség, egyes adók és illetékek befizetési kötelezettségeinek elhalasztása, az állam által 80%-ban garantált vállalati hitelek bevezetése, az IMM Invest és az IMM Factor program, 9 hónapos hitelmoratórium, kedvezmények a határidő előtt befizetett vállalati adókra, a jegybanki alapkamat 1,25%-ig történő lépcsőzetes csökkentése vagy a devizabetétek kötelező tartalékrátájának csökkentése 5%-ra. Részben az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően Románia gazdasága az elemzők várakozásaihoz képest kisebb mértékben esett vissza a múlt évben, a 2020-as év utolsó negyedéve pedig az előző negyedévhez képest egy számottevő gazdasági növekedést is mutatott.

A kormányzati költségvetés a 2021-es évre egy 4,3%-os gazdasági növekedéssel számol, ami azt jelenti, hogy az idei év végéig Románia GDP-je behozhatja a járvány okozta veszteségeket és újra elérheti a 2019-es GDP-szintet. Ennek a gyors visszarendeződésnek ugyanakkor komoly ára van: a 2020-as év GDP-arányos költségvetési deficitje majdnem elérte a 10%-ot, míg az ez évi várakozások egy 7% fölötti deficitet vetítenek előre, amely Románia államadósságát egy nagyon rövid idő alatt drasztikusan megnöveli.


3) A romániai gazdaság általános alakulása és kilátásai

A járvány okozta válság következtében Románia gazdasága a 2020-as évben egy 3,9%-os visszaesést könyvelhetett el a Statisztikai Hivatal legfrissebb becslései alapján. Pozitív aspektus, hogy ez a csökkenés az eurózóna 6,8%-os átlagos visszaeséséhez képest jóval mérsékeltebb. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a mezőgazdaság egy kimondottan rossz évet zárt, ami nem a járványnak, hanem a kedvezőtlen időjárásnak tudható be. Ha a mezőgazdaság hatását kiszűrjük, akkor Románia egy „mindössze” 3%-os visszaesést könyvelhetett volna el. A hatóságok gyors és viszonylagosan hatékony intézkedései, valamint a vállalati szektor várakozásokat meghaladó őszi időszakbeli ellenállóképessége mellett a romániai gazdaság struktúrája is jelentős szerepet játszott a mérsékeltebb gazdasági csökkenésben: a leginkább érintett szektorok ugyanis, mint amilyenek a turizmus és vendéglátás, csak kis részarányt képviselnek Románia teljes gazdaságából, így ezek negatív hatása is csak korlátozott volt a gazdaság egészére nézve. Mindemellett azt is fontos kiemelni, hogy a járvány első hulláma más európai országokhoz képest egy viszonylagos késéssel érkezett meg Romániába és a környező országokba, ami szintén enyhítette a negatív gazdasági következményeket.

Az előző év várakozásokon felüli gazdasági teljesítményéből kiindulva, mely a 2020-as év utolsó negyedévében különösen hangsúlyos volt, előrejelzéseink alapján 2021-re Románia akár egy 5%-ot meghaladó gazdasági növekedést is elérhet. Ugyanakkor, mivel Európa számos országában jelenleg ismét szigorú korlátozások vannak érvényben, és így rövid távon az eurózóna csak nehézkesen tud helyreállni, Romániában is csak egy szerény gazdasági növekedésre számíthatunk a 2021. január–március periódusban. Az első negyedévet követően azonban egy dinamikusabb növekedést vetítünk előre, amelyet a lakosság átoltottságának növekedése és a melegebb időjárás is támogatni fog, így limitálva a járvány csökkenését külföldön és belföldön egyaránt. Amennyiben Románia legfontosabb kereskedelmi partnerországaiban is helyreáll a gazdaság, ez a növekedés hosszabb távon is fenntarthatóvá válik, amely mellett az EU-s gazdasági támogatások szintén jó táptalajt jelenthetnek majd a hosszú távú gazdasági növekedés biztosításához.


4) A pénzügyi piacok helyzete

A pénzügyi piacok alakulása a 2020-as évben rendkívül változékony volt: a tőzsdeindexek a márciusi hatalmas esést követően ugyancsak látványos visszarendeződést mutattak. A Bukaresti Értéktőzsde irányadó indexe, a BET index például 2020-ban teljes mértékben ledolgozta a járvány miatt elszenvedett veszteségeket, sőt a válság kezdetéhez viszonyítva 2021. február végére egy +8,3%-os hozamot is elért.

Ebben az időszakban ugyanakkor számos érdekes vagy extrém jelenségnek lehettünk szemtanúi: az olaj-ár rövid időre negatív tartományba esett, az amerikai jegybank 0%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat, a tőzsdeindexek számos pozitív rekordot megdöntöttek a helyreállás során, de a kriptovaluták is sorra rekordmagas árfolyamokat döntögettek. A közeljövő várható változásait tekintve kijelenthetjük, hogy a legfontosabb kihívást minden valószínűség szerint a túlzott vállalati és banki likviditás kezelése fogja jelenteni, melyeknek célja az inflációs nyomás enyhítése és egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok megszüntetése lesz.


5) A vállalati szektor helyzete

A koronavírus-járvány első hulláma, pontosabban a 2020-as év második negyedéve volt az az időszak, amely a leginkább negatívan érintette a romániai vállalatokat. Az egyes iparágak között ugyanakkor jelentős eltérések voltak tapasztalhatók. Az IT-szektor és a futárszolgálatok például számottevő növekedést könyvelhettek el, míg másik két ágazat drámai veszteségekkel kellett szembenézzen: elemzéseink alapján a turizmus és vendéglátás például 67,4%-kal esett vissza 2020 második negyedévében, míg ugyanebben az időszakban a kulturális, művészeti és egyéb szórakoztató szolgáltatások 60,4%-kos veszteséget könyvelhettek el. A romániai GDP-hez nagyobb arányban hozzájáruló ágazatok közül a nehézipar emelhető ki, amely becsléseink szerint 2020 második negyedévében 29,1%-kal esett vissza.

A szükségállapot utáni lazítás következtében a lakosság mobilitása is újra növekedésnek indult, amely pozitív hatást gyakorolt a gazdaság majdnem minden szereplőjére. A 2020-as év végéig mindössze néhány ágazat maradt jelentős veszteségben, mint például a légiközlekedés vagy a vendéglátás, míg az ipar és a kereskedelem az év végéig teljes mértékben behozta a járvány alatt elszenvedett veszteségeket. A leglátványosabb növekedést bemutató iparágak közül is az IT-szektor (20%-ot meghaladó éves növekedéssel), valamint az építőipar emelkedett ki (10%-ot meghaladó éves növekedéssel).


6) A lakosság mobilitása

Az olyan jelentős bizonytalansággal és volatilitással jellemezhető időszakokban, mint a járványhelyzet alatt a lakossági mobilitás mutatói jó közelítést adhatnak a gazdasági és társadalmi folyamatok felmérésére, hiszen ezek napi rendszerességgel frissülnek, így egy sokkal aktuálisabb képet tudnak nyújtani, mint az egyébként nagyobb pontossággal jellemezhető, de sokszor jelentős késéssel publikált gazdaságstatisztikai adatok. A romániai lakosság mobilitásának legerőteljesebb csökkenése a szükségállapot idején volt tetten érhető (67%-ot is elérő országos mobilitáscsökkenés a járványt megelőző időszakhoz képest), amelyet egy viszonylagos helyreállás követett a nyári időszakban (14%-ot is elérő országos mobilitásnövekedés a járványt megelőző időszakhoz képest). A nyári időszak leglátványosabb növekedését Konstanca megye produkálta, ahol a mobilitás adott pillanatban 138%-kal is felülmúlta a járvány időszaka előtti átlagszintet. Jelenleg, egy évvel a koronavírus-járvány romániai kitörését követően az országos mobilitás továbbra is lényegesen alacsonyabb az előző év járvány előtti időszakához képest: a mobilitási index az utolsó pár hétben a -15%-25%-os sávban mozgott.


7) Ingatlanpiac

A kezdeti várakozásokkal ellentétben az ingatlanpiac meglepően jól átvészelte a válság eddigi időszakát. Az egy négyzetméterre vonatkozó átlagárak alakulása országos szinten és a legnagyobb városokban is azt mutatja, hogy az ingatlantulajdonosok meg tudták tartani piaci pozícióikat és áraikat. Bár a járvány első hónapjai az árak mérsékelt csökkenését, valamint a tranzakciók számának drasztikus visszaesését eredményezték, 2020 nyarára az ingatlanpiac újra növekedési pályára állt, amelyet még egy enyhe árnövekedés is kísért.

Ha a 2008–2009-es válság egy hasonló időszakával vetjük össze az ingatlanpiac mostani alakulását, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy az akkori ingatlanpiaci válság sokkal mélyebb volt, amelyet drasztikus árcsökkenés kísért, és amelynek jóval hosszabb távú következményei voltak.

A kutatási projekt részletesebb eredményei, naponta frissítve, a COVID-19 RoEIM online platformon tekinthetők meg (econ.ubbcluj.ro/coronavirus). Az elemzéseket folyamatosan közzéteszik a projekt Facebook-oldalán (www.facebook.com/covid19.roeim).

A kutatási projekt vezetője Szász Levente (egyetemi professzor, BBTE), a kutatócsoport tagjai pedig Bálint Csaba (Román Nemzeti Bank, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (Lancaster University, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (doktorandusz, BBTE), Nagy Bálint Zsolt (docens, BBTE) és Rácz Béla-Gergely (adjunktus, BBTE).