A gazdálkodás nem jövedelmező, de biztos megélhetés

Nagy Lőrinc jó gazda hírében áll a faluban, őt kerestük meg, hogy betekinthessünk gazdaságába, elmondja, milyen buktatói, eredményei vannak a gazdálkodásnak.  

Fotó: Nagy Tibor

Nagy Lőrinc jó gazda hírében áll a faluban, őt kerestük meg, hogy betekinthessünk gazdaságába, elmondja, milyen buktatói, eredményei vannak a gazdálkodásnak.

– Nincs könnyű dolguk a gazdáknak. Hogy is lenne, amikor 2 lejben vásároljuk a búzavetőmag kilogrammját, és a termés eladási ára 60 bani. A kukorica-vetőmag zsákjáért 550-700 lejt fizettünk, ami egy hektár föld bevetéséhez szükséges, s a kukorica felvásárlási ára 40 bani! Csak azért dolgozunk, hogy ne itthon, a tévé előtt üldögéljünk, mert haszon nincs! Tessék csak kiszámolni, mennyibe kerül egy hektár búza megművelése! A szántás 450 lej, a tárcsázás 300 lej, a vetés 150 lej, a vegyszerezés 100 lej, a műtrágyázás 100 lej, az aratás 400 lej, a vetőmag 350 lej – eddig 1800 lej. Ha jó termésünk lesz, mondjuk, 4000 kilogramm, akkor 60 banival számolva 2400 lejért tudjuk eladni a búzát. A nyereség minimális, 600 lej egy hektáron. Mi száz hektárnál nagyobb területen gazdálkodunk a két fiammal, Istvánnal és Leventével, tehát három család megélhetését biztosítjuk. A volt kollektív gazdaság istállóit vásároltuk meg, ahol 100 szarvasmarhát tartunk, ebből 25 fejőstehén. Ez az ágazat sem jövedelmező. A 3,7 fokos zsírtartalmú tejért 1,07 lejt fizet a felvásárló, a lefölözött tejet pedig 3,5-4 lejért adják el az üzletben. Mivel a tej ára visszaesett, a feldolgozó havi 9000 lej helyett 7000 lejt fizet a leszállított tejért, a tejtermelésből nullában jövünk ki, nyereségünk nincs.

A bikaborjukat másfél éven át 600 kilósra hizlaljuk fel, eddig 4200 lejt kaptunk, most átlagban 3200 lejt kapunk egy állatra. A felvásárlási ár nagyon visszaesett, élősúlyban a bikaborjúért kilogrammonként 5,7 lejt, míg a tinókért 5 lejt fizetnek.

A szarvasmarhákon kívül tartunk még 50 sertést is. Mindezzel nagyon sok a munka – mondta Nagy Lőrinc.

A munka a gazdáé, a termés sok esetben a tolvajoké. A gazdának csak a kár és a bosszúság marad. Krumplit, paszulyt, kukoricát, mindent ellopnak a mezőről. Most a diót lopják. Csak a szalmásgabonát lehet biztonságosan termelni a falu Bergenye felőli határában. A lucernát leetetik a juhokkal. A gazda öthektáros lucernását tönkretették, leetették a juhokkal.

– Ilyen világot élünk! A tolvaj hamarább hazaér a rendőrségről, mint a panaszt tevő. Semmit sem tesznek azért, hogy visszaszorítsák a lopást. A bosszúságok ellenére szeretünk gazdálkodni, ebben nőttünk fel, ezt a hagyományt adjuk át a következő generációnak. Annak örülünk, hogy a fiaink mellénk álltak a gazdálkodásban. Jó, hogy együtt van a család, s hogy három unokánk itt született meg a közelünkben. A kicsit vasárnap kereszteltük – mondja Nagy Lőrinc, aki megmutatta farmját, szép állatait. Itt mondta el, nem panaszkodik, jól megélnek, de ennyi munkával sokkal nagyobb kellene legyen a nyereség, mint amit jelenleg elkönyvelnek.