Gazdagabbá nemesül a lélek

A kultúregyesület 1967. december 21-én vette fel nevét, tevékenységében pedig akkor következett be igazi áttörés, amikor a Burg Kastl-i magyar gimnáziumban érettségizett és a bécsi egyetemeket látogató diákok kerültek túlsúlyba. Az egyesület történetének meghatározó eleme az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméihez való ragaszkodás, e szellemiség ápolása.

Kedei Zoltán rajzai

A bécsi Europa-Club évkönyvei immár pótolhatatlan kézikönyvek – vélekedik az előszót jegyző Tófalvi Zoltán. – Csoóri Sándor mottóként is idézett vallomása jegyében: „A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást.” Így történhet meg, hogy a klub által szervezett rendezvényeken néha igényesebb előadások hangzanak el, rangosabb könyvbemutatókra, színházi előadásokra, koncertekre kerül sor, mint Budapesten, Kolozsváron, Debrecenben, Pozsonyban. Az meg külön ajándék, hogy a kisebbségi sorsban és a nyugati diaszpórában élő magyarság akár félszavakból, gesztusokból is megérti egymást.

A kultúregyesület 1967. december 21-én vette fel nevét, tevékenységében pedig akkor következett be igazi áttörés, amikor a Burg Kastl-i magyar gimnáziumban érettségizett és a bécsi egyetemeket látogató diákok kerültek túlsúlyba. Az egyesület történetének meghatározó eleme az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméihez való ragaszkodás, e szellemiség ápolása. Az Europa-Club évente tizenöt-húsz rendezvényt, előadást, kerekasztal-beszélgetést, hangversenyt, színházi előadást szervez, 1989 előtt a színházi előadásokból volt több, a rendszerváltozás után az anyaországi, Kárpát-medencei előadók szereplése a gyakoribb. Nagy a hozama a honismereti zarándoklatoknak, kultúrtörténeti emléktúráknak. A klub tagjai bejárták a Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, a Mura-vidéket, a Csángóföldet, a Bánságot, megfordultak Kelet- és Nyugat-Galíciában, a prágai és lembergi magyarok körében, felkeresték Doberdó és Isonzó csatatereit, Róma magyar vonatkozású emlékhelyeit, jártak II. Rákóczi Ferenc törökországi emigrációjának fontosabb állomásain. 1995-ben Bethlen Gábor-szobrot állítottak Beregszászon, 1998-ban emléktáblát helyeztek el a kelet-galíciai brezáni vár falára, 2009-ben a bécsi Collegium Hungaricumban felavatták Petőfi Sándor szobrát, Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotását. 1998-ban az Állami Székely Népi Együttes még élő tagjai jártak Bécsben. Hallhatták a bécsi magyarok Nyisztor Ilonka csángó énekest. A klub anyagilag segítette a brassói Áprily Lajos Gimnázium Búzavirág néptáncegyüttesének 1996-i magyarországi turnéját. Intézményessé váltak a magyar–magyar és a magyar–osztrák kapcsolatok. Székely Szabó Zoltán Bécsben élő színművész önzetlen, kitartó ténykedésének köszönhetően az Europa-Club az erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai magyar színtársulatok rendszeres vendéglátója.

Az igazi élményt – vallja Tófalvi Zoltán – a zarándoklatok egyéni hangvételű útinaplóinak és a klub évkönyveinek az olvasása, újraolvasása jelenti. Olyan világ nyílik meg előttünk, amelyben „megszólalnak a kortárs magyar líra legkiválóbbjai, a kitűnő mesemondó Berecz András, az irodalomtörténész és akadémikus Görömbei András, dr. Jankovics Marcell, a magyar rajzfilm emblematikus alakja, aki a felvidéki templomok szárnyas oltárairól tartott felejthetetlen előadást, a Kossuth-díjas Kallós Zoltán népzene- és néptánckutató, aki a zenei anyanyelv fontosságáról értekezett, a történész és akadémikus Romsics Ignác mítoszokat rombolt, amikor a legújabb kutatások fényében ismertette az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásának okait és a trianoni békeszerződést.”

Jeles vendégek voltak továbbá a politikus és nemzetstratéga dr. Duray Miklós, dr. Szegedi-Maszák Mihály, Borsi-Kálmán Béla történész, Nagy Gáspár és Kovács András Ferenc költők.

Az 1910-es esztendő „termését” tartalmazza az idei, 18. kötet. Címét Tófalvitól kölcsönözték: „Az Europa-Club – jelenti ki riportjában – az összmagyarság Noé bécsi bárkája.” Az első részben az előszót követi Wittner Mária írása – Koponya a kézben –, a további dolgozatok: Csáky Pál: Lesz autonómia a Felvidéken; Csonka-Takács Eszter: A mohácsi sokacok kultúrája; R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi – 2010. II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának 275. évfordulójára; Bardócz Orsolya: Benedek Elek; Szakolczay Lajos: Ötágú síp – A kortárs magyar irodalom magatartásformái; Faragó Laura: Népdalok, mesék. A második rész, a Függelék tartalma: Tófalvi Zoltán: A bécsi Europa-Club kirándulása Biharországba és az Erdélyi Érchegység aranybányáiba; 150 éve halt meg Széchenyi István – Vida István, Brogyányi Mihály, Szentkuti Károly és Ráduly Ferenc írásai; Csorba László: Magyar szabadságharcosok nyomában – Utazás Észak-Olaszországban, 2010 május; Czegő Zoltán: Bécset Kézdivásárhelyhez csatolták; Elhunyt Valentiny Géza, az Europa-Club volt elnöke (1987-2009 között); Az Europa-Club 2010-es műsora; Emlékkönyv (bejegyzések); Az évkönyv szerzői; Az Europa-Club könyvei; Fényképtár. Végezetül egy 2010. október 19-i keltezésű bejegyzés az emlékkönyvbe: „Nagy öröm, megtiszteltetés itt lenni. Veletek együtt. Mi mondtuk Székely Jánost, ti hallgattátok. És gazdagabbá nemesült a lélek. Ami nélkül nincs Nemzet. Vásárhelyi Színház, Kincses Elemér” (Noé bécsi bárkája. A 2010-ben elhangzott előadások. A sorozat szerkesztője: Székely Szabó Zoltán. Tizennyolcadik könyv, 2011. Kiadja: Europa-Club, Bécs, B. K. L. Kiadó – Szombathely)