2020. július 3., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Maros régi gát és komp közötti szakaszán több, vízzel és levegővel töltött tömlőgátat húztak ki és bemutatták az árvízvédelmi kerítést is, illetve a Sós patakon vegyi szennyezést és a környezetkárosító hatás felszámolását szimulálták.


Amint a szerdai lapszámunkban beszámoltunk, a marosvásárhelyi székhelyű Maros Vízügyi Hatóság háromnapos árvízvédelmi tanácskozást és tapasztalatcserét szervezett, amelyen külföldi szakemberek is részt vettek. Ennek részeként tegnap a Maros régi gát és komp közötti szakaszán több, vízzel és levegővel töltött tömlőgátat húztak ki és bemutatták az árvízvédelmi kerítést is, illetve a Sós patakon vegyi szennyezést és a környezetkárosító hatás felszámolását szimulálták.  

A munkálatok végén a sajtó képviselőinek is bemutatták a rendszereket. A magyarországi vendégekkel jött Marosvásárhelyre Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője, aki elmondta, Nagyváradon találkozott a Felső-Tisza Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Gyulai Körösvidéki Igazgatóság képviselőivel, akikkel együtt érkeztek megyeszékhelyünkre, hogy megismerkedjenek az új árvízvédelmi technológiával. A bemutatón vízzel és levegővel töltött tömlőgátakat, illetve árvízvédelmi kerítést mutattak be. Ez az új rendszer megkönnyíti és csökkenti a beavatkozási időt. Egyedüli gond, hogy sokba kerül.

Az igazgató a Népújság kérdésére kifejtette, Magyarország és Románia között több mint 30 éve létezik közös hidrotechnikai megállapodás, amely alapján minden ősszel a két ország vízügyi szakemberei kölcsönösen ellenőrzik a gátakat, a berendezések műszaki állapotát.

– Egymásra vagyunk utalva, – mondta Pásztor Sándor – ez azt jelenti, hogy minden olyan típusú vízügyi munkálatot, amely a határ közelében épül, akár 100 km-es körzeten belül összehangolunk a magyar féllel. Például, ha építünk egy szükségtározót Románia területén – tavaly adtunk át Berettyószéplakon egy nagy kapacitásút – akkor ez nagy hatással van a magyar területre is, hiszen azt jelenti, hogy a magyar fél nem kell töltést építsen, mert a román területről biztosítják az árvízvédelmet. Az utóbbi években pedig a szélsőséges időjárás miatt egyre többet foglalkoztat a szárazabb időszak, amikor a víztartalékokat kell szabályozni. Szárazság idején a Körösön korlátozni kell Romániában a vízfogyasztást, mert nem hagyhatjuk a magyar felet vízkészlet nélkül. A vízhozamot a két ország közötti megállapodásban rögzített előírások alapján szabályozzuk. Ilyen és ehhez hasonló esetek kezelésére (árvízvédelem, előrejelzés, véletlenszerű szennyezés) a két ország között nagyon jól együttműködő szakmai bizottságok és albizottságok tevékenykednek, amelyeknek a figyelme minden szakterületre kiterjed. Ettől eltekintve a több évtizede tartó, valósan jól működő kapcsolatnak köszönhetően a határ mindkét felén dolgozó szakemberek igen jó – mondhatni baráti – kapcsolatokat alakítottak ki egymással. Ezért jöttünk el Marosvásárhelyre egy nagyobb csapattal. Mindkét félnek ismernie kell a technikai felkészültséget, a hiányosságokat, mert ha a másik ország területén bármilyen természeti csapás következne be, attól függetlenül, hogy a mentőcsapatok az országhatár melyik részéről intézkednek, azonnal be kell avatkozni. Hat-hét évvel ezelőtt egy gátszakadás során volt már példa a magyarországi beavatkozásra, mert az elárasztott terület miatt Románia felől megközelíthetetlen volt a baleset helyszíne.

– A tanácskozást követő sajtótájékoztatón elhangzott egy olyan vízügyi mentőcsapat felállításának a szükségessége, amelyet árvíz esetén egyfajta gyorsreakciós alakulatként bárhol Európában bevethetnek. Ön említette, hogy a határ mentén kiválóan működik a rendszer. Lehet-e példa más országoknak az önök helyzete?

– A határ menti együttműködést támogató uniós programoknak köszönhetően egy ún. HU-RO pályázat keretében a Körösök Vízügyi Igazgatósága és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság megnyert egy határon átnyúló pályázatot, aminek az értéke kétmillió euró. A projekt szerint a határ mindkét oldalán 20-20 km-re gyors reagálású központokat építünk ki. Ez azt jelenti, hogy ha gond van román területen, a felkészült magyar csapatok azonnal beavatkozhatnak és fordítva. De pályázati támogatásból az említett 40 km-es körzetben leaszfaltozzuk a gátakat, gépeket, árvízvédelmi berendezéseket vásárolhatunk. Egy évvel ezelőtt pályáztunk, nemrég értesítettek arról, hogy megnyertük a támogatást. A napokban aláírjuk a finanszírozási szerződést és meghirdetjük a versenytárgyalást, így az idén hozzáfogunk a valóban példaértékű terv kivitelezéséhez. A költségek 5%-át állja csupán a vízügyi hatóság, 13% a román fejlesztésügyi minisztérium hozzájárulása, míg a fennmaradt rész uniós támogatás. Az első munkálatot a Fekete-Körösön, Zerind környékén valósítjuk meg – mondta a vezérigazgató, majd hozzáfűzte, ilyen példás együttműködés kell legyen minden uniós ország között minden téren és akkor valóban megvalósulhat az egyesült Európa szelleme.