Független nemzetközi vizsgálatot sürgetnek az Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító ügyében

Mielőbbi független nemzetközi vizsgálatot sürget a Kelet-Ukrajnában csütörtökön lezuhant malajziai utasszállítóval történtek felderítésére a nemzetközi közösség. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tartott, hogy egyeztessen a fedélzetén csaknem 300 emberrel szerencsétlenül járt gépről, amelyről az érintett országok vezetői is egyre inkább valószínűsítik, hogy valóban lelőtték.

 

Az Egyesült Államok szerint föld-levegő rakétával lőtték le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét – közölték névtelenül nyilatkozó tisztségviselők, az amerikai alelnök pedig úgy fogalmazott, a szerencsétlenség „nem baleset volt”, és hozzátette, hogy a gépet „leszedték az égről”.

Barack Obama elnök telefonon egyeztetett Petro Porosenko ukrán államfővel. A két vezető hangsúlyozta, a tragédiával kapcsolatos minden bizonyítéknak Ukrajnában kell maradnia, hogy szakértők vizsgálhassák meg őket. Porosenko szerint a gép lelövése azt bizonyítja, hogy az ukrán válság veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra. Obama éjjel telefonbeszélgetést folytatott Mark Rutte holland kormányfővel is, akinek felajánlotta az Egyesült Államok azonnali és korlátlan segítségét a történtek kivizsgálására. Az áldozatok közül ugyanis több mint százötven holland.

Nagy-Britannia kezdeményezésére helyi idő szerint péntek délelőtt összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy rendkívüli ülésen vitassa meg a kialakult helyzetet. A brit küldöttség hangsúlyozta, hogy a polgári repüléssel kapcsolatos irányelvekkel összhangban minden félnek azonnali hozzáférést kell biztosítania a helyszínhez a szakértők számára, hogy kideríthessék, mi okozta a szerencsétlenséget.

A maláj kormányfő azonnali felelősségre vonást sürgetett a szerencsétlenül járt utasszállítóval kapcsolatban, ha bebizonyosodik, hogy a gépet valóban lelőtték. Najib Razak közölte, hogy Malajzia különjáraton mentőcsapatot küld Kijevbe, hogy segítsen a katasztrófa-elhárítást.

Péntekre kiderült, hogy a gép utasai közül sokan, a jelenlegi információk szerint 108-an a nagyszabású AIDS-világkonferenciára tartottak Ausztráliába. Vélhetően az áldozatok között volt Joep Lange holland kutató, a Nemzetközi AIDS Társaság korábbi elnöke is. Melbourne-ben vasárnap kezdődik az ötnapos tanácskozás, amelynek előadói között van Bill Clinton volt amerikai elnök is. A konferenciára hozzávetőleg 12 ezer résztvevőt várnak.

A gép Kuala Lumpur után az ausztráliai Perth-be ment volna tovább. A repülőn 298-an voltak, 283 utas és a 15 tagú személyzet. Sok áldozat állampolgárságát még nem sikerült meghatározni. Az áldozatok közül 154-en hollandok voltak, de ausztrálok, malájok, indonézek, britek, belgák, Fülöp-szigetekiek is utaztak a járaton.

Ki a felelős a katasztrófáért?

Ki lőtte le a repülőgépet? – tette fel a kérdést pénteki vezércikkében a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők szerint Ukrajna mindenképpen felelősséget visel a malajziai repülőgép Ukrajna fölötti szerencsétlenségéért.

"A szakadárok vagy lázadó fegyveres csoportok részvételével zajló háborús cselekmények során még soha nem történt meg, hogy utasszállító repülőgépet semmisítettek volna meg. Nagy hatóerejű rakéták ritkán kerülnek a lázadók kezébe” – írta a Vedomosztyi.

A befolyásos orosz üzleti-politikai napilap ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy június 29-én a délkelet-ukrajnai oroszbarát felkelők elfoglalták az A-1402. számú laktanyát, ahol Buk légvédelmi rakéták is voltak. A Zvezda orosz rádió- és televíziós társaság honlapján idézték a szakadárok kijelentését, miszerint: „Mostantól ez a fegyver fogja védeni a Donyeck feletti légteret”. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott, úgynevezett donyecki népköztársaság miniszterelnöke viszont a malajziai repülőgép szerencsétlenségét követően azonnal kijelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, hogy a felkelőknek „nincs olyan fegyverük, amely képes lelőni egy 10 kilométeres magasságban közlekedő utasszállító repülőt”. Azt mondta, hogy ilyen föld-levegő rakétakomplexumokkal a Donyeck megyében terrorellenes műveletet végrehajtó ukrán hadsereg rendelkezik.

A Vedomosztyi arra is emlékeztetett, hogy a szakadárok hétfőn Luhanszk megye fölött lelőtték az ukrán hadsereg egy An-26-os ukrán szállító gépét, amely 6500 méter magasan szállt. A múlt héten pedig további négy ukrán repülőgép lelövéséről számoltak be a szeparatisták.

A Kommerszantnak nyilatkozó orosz légügyi illetékes szerint függetlenül attól, hogy mi történt, Ukrajna viseli a felelősséget a 295 ember halálát okozó tragédiáért, mert le kellett volna zárnia légterét a harci cselekmények érintette délkelet-ukrajnai terület felett. Igaz, 7800 méter alatt megtiltották a légtér használatát. Az ukrán légiközlekedési hatóságnál megerősítették, hogy 7,5 ezer méter alatt nem engedélyezték a polgári repülőgépeknek a légtérhasználatot a térségben.

Szakértő: semmi sem utalt arra, hogy kockázatos lett volna az érintett légtér

Semmi sem utalt arra, hogy a maláj légitársaság MH17-es járata által használt ukrajnai légtérben bármiféle veszéllyel vagy kockázattal kellett volna számolni – közölte újságírókkal pénteken az Eurocontrol légi irányítási szervezet neve elhallgatását kérő tisztviselője.

Máskülönben a gép nem is lehetett volna ott – tette hozzá a szakértő, aki elmondta, hogy Kelet-Ukrajna fölött július 1-je óta a tengerszinttől 26 ezer láb magasságig (7920 méter) léptettek érvénybe légtérzárat, amelyet 14-én 32 ezer lábra (9750 méterre) emeltek, a gép pedig 33 ezer láb (10 100 méter) magasan repült. Mind uniós szakértők, mind az Eurocontrol légiforgalmi irányítási szervezet tisztviselője megerősítette: a légtérzárról a kijevi kormány rendelkezik, abba az európai légtérirányítást koordináló szervezetnek nincs beleszólása.

Egy név nélkül nyilatkozó, a repülőszerencsétlenségek felderítésében jártas szakember úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi jog szerint a körülmények feltárásáért első sorban az az állam felel, amelynek a területén történt a tragédia, ez esetben Ukrajna, de a vizsgálatba más országok is bekapcsolódhatnak szakértőikkel. ILyen ország lehet Hollandia, amelynek sok állampolgára ült az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépen, valamint az Egyesült Államok is, ahol a gép készült, emellett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol is részt vehet a körülmények feltárásában.

Mit kell tudni a Buk légvédelmi rendszerről?

Várni kell egyelőre arra, hogy szakértői vizsgálatok hivatalosan is megerősítsék azt a feltételezést, hogy Buk típusú légvédelmi rakéta okozta a Malaysia Airlines légitársaság utasszállító gépének csütörtöki ukrajnai tragédiáját, az mindenesetre biztonsággal kijelenthető, hogy ez a fegyver képes ilyen célok megsemmisítésére.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség ismertetése szerint a Buk rakétavédelmi rendszer fejlesztése még a szovjet időkben, 1972-ben kezdődött, és hat évvel később állították hadrendbe. Azóta több, korszerűsített változata került a volt szovjet tagköztársaságok, így Ukrajna hadseregének kötelékébe.

A Buk rakéták legfeljebb óránkénti 2,9 ezer kilométeres sebességgel, alacsony és közepes magasságokban – 25 métertől 18 kilométerig terjedő tartományban -, legfeljebb 30 kilométeres távolságra repülő célok megsemmisítésére alkalmasak.

A maláj gépet 10 kilométeres magasságban lőtték le, vagyis egyáltalán nem zárható ki, hogy ilyen rakéta találta el.

A Buk rakéták egyaránt képesek harci repülőgépek és helikopterek, illetve ballisztikus rakéták megsemmisítésére. A sebességük valamivel meghaladja az óránkénti 3 ezer kilométert. Súlyuk 685 kilogramm, robbanófejük 70 kilogrammos. A szállító járművön négy ilyen rakéta van, és öt perc leforgása alatt lehet felkészíteni őket a bevetésre.

Az ukrán légvédelem kötelékében Buk-M1 típusú légvédelmi ütegek vannak, karbantartásukat az Ukroboronszervisz nevű vállalat végzi mind az ukrán hadsereg, mind pedig a külföldi megrendelők számára. Az ukrán vállalat az orosz Goszoboronexport hadiipari vállalattal együttműködve dolgozott a Buk-M1-es továbbfejlesztett változatán, a Buk-M1-2 rakétarendszeren, de Krím bekebelezése után mindenfajta hadiipari együttműködés megszakadt a két ország között.

Moszkva: Aktív volt a térségben az ukrán légvédelmi rendszer

Aktív volt több ukrán légvédelmi rendszer is a maláj utasszállító katasztrófája idején a kelet-ukrajnai térségben – közölte az orosz védelmi tárca pénteken.

"Az orosz rádióműszaki egységek a szerencsétlenség napján, csütörtökön bemérték a Buk-M1-es légvédelmi rakéták irányítására szolgáló Kupol radarállomás működését mintegy 30 kilométerre a kelet-ukrajnai Donyecktől” – tájékoztatott a minisztérium sajtószolgálata. A város nem messze található az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg összecsapásainak térségében történt szerencsétlenség helyszínétől.

A fedélzetén 283 utassal és 15 főnyi személyzettel csütörtökön Kelet-Ukrajnában lelőtt malajziai utasszállító útvonalának egy szakasza két üteg Sz-200-as nagy hatótávolságú és három üteg Buk-M1-es típusú közepes hatótávolságú ukrán légvédelmi rakétarendszer csapásmérő övezetében volt – tudatták az orosz védelmi minisztériumban.