Francia növekedésösztönző reformok

A távolsági buszközlekedés liberalizálása, a vasárnapi munka szabályozásának rugalmasabbá tétele, valamint az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szakmákban (közjegyzők, végrehajtók) az elhelyezkedési feltételek egyszerűsítése is szerepel abban a szerdán ismertetett törvényjavaslatban, amellyel a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni a francia kormány.

 

Noha a tervezet végleges változata csak decemberre készül el, Emmanuel Macron gazdasági miniszter sajtótájékoztatója egybeesett az Európai Bizottság által erősen vitatott 2015-ös költségvetési tervezet brüsszeli átadásával. Ebben a francia kormány harmadik alkalommal kér halasztást, ezúttal 2015-ről 2017-re a államháztartási hiány GDP-arányos 3 százalék alá csökkentésére. A jövőre előirányzott 21 milliárd eurós megtakarítás ugyanis nem lesz elég a deficit leszorításához, és azt 4,3 százalékra tervezi a kormányzat.

A francia kormányon az elmúlt napokban erős volt a nemzetközi nyomás, hogy a végleges változat brüsszeli bemutatása előtt mindenképpen módosítsa a jövő évi költségvetési célszámokat, de a belpolitikai elégedetlenség és az európai kötelezettségei között továbbra is népszerűtlen végrehajtó hatalom nyilvánosan hajthatatlannak mutatkozott a kérdésben. Sajtóértesülések szerint azonban a színfalak között már megkezdődtek a tárgyalások a további erőfeszítésekről, amelyekkel Párizs elkerülheti, hogy teljesen magára haragítsa Brüsszelt.

Az adott körülmények miatt ismertette Macron a tervezett liberalizációs intézkedéseket, amelyekkel kormány azt kívánja bizonyítani, hogy felgyorsítja a külföldi partnerek számára eddig nem eléggé meggyőző reformokat.

Az alig egy hónapja kinevezett, szociálliberális nézeteiről ismert gazdasági tárcavezető, Francois Hollande államfő korábbi személyi tanácsadója jelezte: „a gazdasági termelés érdekében minden akadályt szeretne feloldani”. Szerinte a francia gazdaság jelenleg három betegségtől szenved: a bizalmatlanságtól, amelynek jele, hogy a franciák a legpesszimistábbak hazájuk gazdasági jövőjét illetően, az összetett szabályozási rendszertől, miután a törvények és a szabályozások súlya elviselhetetlenné vált, valamint a korporatizmustól, amely visszatartja Franciaországot a nagy reformoktól.