Francia árnyalatok idén a régizene-fesztiválon

A több mint harmincéves múltra visszatekintő Csíkszeredai Régizene Fesztivál az évek során a székelyföldi város egyik védjegyévé vált.

A több mint harmincéves múltra visszatekintő Csíkszeredai Régizene Fesztivál az évek során a székelyföldi város egyik védjegyévé vált. A világhírű hazai és külföldi előadókat évente felsorakoztató fesztivál – a megszokott minőség mellett – mindig megújul, és olyan programokat kínál, amelyek emlékezetesek maradnak mind a fellépők, mind pedig a látogatók számára. Ez pedig idén (július 10–13.) sem lesz másként. Filip Ignáccal, a fesztivál művészeti igazgatójával a Régizenei Nyári Egyetemről, az idei fesztivál gerincét képező francia barokk zenéről, különleges hangszerekről, valamint ismert és elismert fellépőkről beszélgettünk.

– A régizene-fesztivál műsorfüzetének előszavában a mai zenéből kiveszett árnyalatokról ír. Melyek ezek az árnyalatok, és mennyire fogékonyak ma rájuk az emberek?

– A zene fejlődésével párhuzamosan fontos árnyalatok vesztek el, amelyeket csak a korabeli hangszerekkel lehet visszaadni. A modern hangszerek nyertek ugyan hangerőben, de vesztettek a hangzás finomságát illetően. Vannak olyan érzések, hangulatok, amelyek átadására kimondottan csak a régi típusú hangszerek képesek. Aki pedig ezt képes kihallani a zenéből, egyben bele is szeret ebbe a muzsikába.

– A fesztiválhoz szorosan kapcsolódik a Régizenei Nyári Egyetem. Az „árnyalattant” hallgató nyári egyetem hallgatói kiktől mit és hogyan tanulhatnak?

– Az idei mesterkurzusokat neves zenészek tartják: a budapesti Széplaki Zoltán furulyát és fuvolát; a szintén budapesti Vitárius Piroska barokk hegedűt; Guido Titze Drezdából barokk oboát; Palócz Réka Budapestről éneket; a Bázelben élő Fülöp Mária csembalót, Kónya István Budapestről lantot és gitárt, a kolozsvári Csata István viola da gambát és basso continuót, az ugyancsak Budapesten élő Kasza Roland régi zenében használt ütős hangszereket, zenei játékokat, rögtönzést, szólamszerkesztést oktat. Minden hallgató reneszánszegyüttes-mesterkurzuson vehet részt a budapesti Csörsz Rumen István vezetésével, valamint közös reggeli reneszánsz tánckurzuson a kolozsvári Szabó Anikó vezetésével. A diákoknak lehetőségük nyílik ugyanakkor a kurzuszáró koncert mellett a fesztivál koncertjein is fellépni. A nyári egyetem résztvevői egyébként egész napos foglalkozásokon tanulnak játszani az említett hangszereken. Lesznek egyéni foglalkozások, de sok közös gyakorlat, fellépés és természetesen jó hangulat.

– A nyári egyetem milyen hatással van a hallgatók egyéni szakmai fejlődésére?

– Minden szinten folyik az oktatás: kezdőtől a legmagasabb szintig, a résztvevők igényei szerint. Elismert művészegyéniségektől tanulhatnak, akár egy hét alatt is nagyot léphetnek előre a diákok.

– Mit hallhatunk idén a nyári egyetem zárókoncertjén?

– Minden résztvevő fellép a zárókoncerten, de emellett a tehetségesebb hallgatóknak lehetőségük lesz bemutatkozni a fesztivál hangversenyein is. A hangversenyek elején ugyanis 10-15 perc az ifjú tehetségeké. A zárókoncert programja a nyári egyetem ideje alatt áll össze.

– Mik az idei fesztivál újdonságai?

– Az idei fesztivál fő témája a francia zene, persze emellett lesz sok magyar zene is. Július 10-én, csütörtökön, a megnyitó után a világhírű budapesti Mandel együttes lép fel a csíkszeredaiak körében is népszerű Andrejszki Judittal, majd a csíkszeredai Codex együttes következik magyar műsorral. Este 10 órától a budapesti Szabó István – aki a régizene egyik emblematikus, ismert egyénisége – szóló lantkoncertjével zárul az első nap. Pénteken a barokk zenéé a főszerep, a kolozsvári Transylvania együttes és a Barokk Fesztivál Zenekar francia barokk koncertjeit hallhatjuk. A késő esti koncert 22 órakor kezdődik, amelyen Csalog Benedek budapesti fuvolaművész, Fülöp Mária, Bázelben élő csembalóművész, valamint Sam Chapman, angol theorbaművész francia műveket adnak elő. Szombaton délelőtt gyermeknapot tartunk a Mikó-várban, délután főleg magyar zene hallható, amelyet anyaországi művészek, a budapesti Musica Historica együttes és Kobzos Kis Tamás adnak elő. Kiemelkedő előadásnak ígérkezik a kolozsvári Passeggio együttes William Shakespeare A windsori víg nők című komédiája nyomán készült reneszánsz táncjátéka is. A késő esti koncerten a XVIII. századi bécsi kávéházakban játszott művekből hallhatunk válogatást, a budapesti Tóth Mónika hegedűn, a gdański Danuta Zawada hegedűn és brácsán, Cherei Szilárd Linzből pedig bécsi violonon játszik majd. Vasárnap a Balkan Baroque Band – párizsi, kolozsvári, bukaresti és csíkszeredai zenészekből álló csapat – szintén francia barokk zenét játszik. Ők többször is felléptek Franciaországban, Csíkszeredában ez lesz az első szereplésük. Majd a világhírű La Fenice francia együttes előadásában a Les Amours de Cassendre című műsorával, Pierre Ronsard költeményeit feldolgozó zeneművekkel zárul a fesztivál. Nagyon érdekes hangszer hallható majd a La Fenice együttes előadásában, vezetőjük, Jean Tubéry görbe cinken játszik majd, amely igen különleges hangú, ritkán hallható hangszer. A napot és egyben a fesztivált reneszánsz táncház zárja.

– Mit kell tudnunk az erdélyi–francia zenei kapcsolatokról?

– Az erdélyi zenei kéziratokban kevés francia zenét találunk, ellenben vannak francia művek a Kájoni-kódexben. Az idei francia–erdélyi zenei kapcsolatok előtérbe helyezésének ötletét az az érdekes tény adta, hogy a francia barokk zenében és az erdélyi népzenében hasonló zenei díszítéseket fedezhetünk fel, illetve hasonló táncfigurák a francia udvari táncokban és az erdélyi magyar táncokban is megtalálhatók.

– Milyen árnyalatokat hozhat a francia zene a fesztiválra idén?

– A francia barokk zene nagyon kifinomult ízlést jelent, ezért iktattuk be a Régizene akadémia programjába is a francia zenéről szóló előadásokat. A francia reneszánsz zene a kor egyik legrangosabb zenéje volt Európában.

– Miben látja a régizene-fesztivál tartós sikerének a titkát?

– Két titka is van: megtartjuk a bevált dolgokat, és minden évben újdonságokat is nyújtunk. Kitűnő szervezőcsapat áll a fesztivál mögött, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai és Szász Hargita munkája révén, valamint a megye és a város anyagi támogatásával a fesztivál évről évre képes megújulni.

– A fesztivál egyre nagyobb hírneve mennyire könnyíti meg a fellépők idecsalogatását?

– A világhírű együtteseket legalább 10 hónappal a fesztivál kezdete előtt meg kell hívnunk. Később már nem nagyon van rá esély, hogy el tudják fogadni a meghívásunkat. A fellépők szeretik tanulmányozni a fesztivál történetét (a honlapunkon például), és látván a számukra is ismerős együtteseket az előbbi évekből, szívesen vállalják a fellépést, ahonnan nagyon pozitív élményekkel térnek haza.

– Halványulna a Csíkszeredai Régizene Fesztivál fénye, ha egy nagyobb város hasonló rendezvényből próbálna hagyományt teremteni? Vagy épp ellenkezőleg, erősítenék egymást?

– Úgy gondolom, hogy nehéz behozni azt a több mint 30 éves hagyományt, amellyel Csíkszereda rendelkezik. Ez a fesztivál ismert és elismert mind országos, mind nemzetközi szinten.

Fröhlich Orsolya