Fórum a választások tétjéről, az európai költségvetés új irányvonalairól
A magyarországi és az európai parlamenti választások tétjéről, az európai költségvetés új irányvonalairól és a Külhoni Magyar Sajtószolgálat indításáról volt szó egyebek közt a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki rendezvényein.
A magyarországi és az európai parlamenti választások tétjéről, az európai költségvetés új irányvonalairól és a Külhoni Magyar Sajtószolgálat indításáról volt szó egyebek közt a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki rendezvényein. Elsősorban az Európai Uniót bírálták azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a 2014-es európai parlamenti és magyarországi választásokról szerveztek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de azt a szervilizmust is el kell utasítani, mely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. Kijelentette: „a magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, aminek egy eszköze az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke úgy vélte: az EU alapelveit kellene módosítani ahhoz, hogy az unió megfelelhessen a mostani kihívásoknak. Szerinte a négy szabadságjog – az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlása és az emberek szabad mozgása – helyett a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősséget kell az unió alapelvévé tenni. „Ez ad esélyt arra, hogy az egész bolygó túlélje a krízist” – tette hozzá a politikus.
Vissza kell utasítani azt a felfogást, hogy a kisebbségek kérdése belügy, a magyarság természetes joga, hogy nemzetrészei megmaradásának legfontosabb teendőiről tanácskozzon – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akit újságírók kérdezték arról, mit szól a román külügyminisztérium szerdai közleményéhez, amelyben egy „romániai szuverén folyamatba” való beavatkozásnak minősítették egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezésről tett kijelentéseit.
Az európai uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználását szorgalmazta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a 2014 és 2020 közötti európai költségvetés új irányvonalairól tartott beszélgetésen. Parragh László elmondta, hogy Magyarországon az uniós források indokolatlanul magas aránya megy el az elosztási mechanizmus finanszírozására, és ebben szerinte nem várható változás. A források nagy része pedig
„visszamegy” a nagyobb befizető országokhoz, azok cégei kapnak megbízásokat, a kifizetések azoknak az országoknak az iparát erősítik.
Tusnádfürdőn jelentette be a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, hogy az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálatot (KMS) indít a augusztustól. Böröcz István elmondta, hogy mintegy 200 szervezetet keresett meg és kért fel az MTVA a KMS-ben való részvételre. A www.kms.mtva.hu honlapon külhoni magyar önkormányzatok, civil és politikai szervezetek, egyházak és nemzetpolitikai szempontból kiemelt intézmények közleményeket tehetnek majd közzé.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a közlemények közül válogat a közmédia hírügynökségi, televíziós és rádiós területe, és információkat közzétesz híreiben, feldolgoz műsoraiban.
A fiatalok közéleti szerepvállalásáról és annak lehetséges növeléséről volt szó csütörtökön a magyar ifjúságpolitikáról rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke azt mondta, kiemelt céljuk, hogy megjelenítsék a fiatalok érdekeit a kormányzatban és képviseljék álláspontjukat. A fiatalokra stratégiai partnerként tekint a kormány – jelezte a fideszes politikus.
A Tusványoson mutatta be Kriza János Vadrózsák című székelyföldi népköltészeti gyűjtésének második részét az anyagot kötetbe rendező Olosz Katalin.
„A 150 évvel ezelőtt felgyűjtött anyag egy olyan szövegállapotot rögzít, amelyet ma nem tudnánk rekonstruálni” – magyarázta a Vadrózsák második kötetének jelentőségét Olosz Katalin.
A határon túli magyar közösségek eltérő aktivitására számítanak a 2014-es választásokon
A határon túli magyar közösségek vezetői szerint a magyar állampolgárságot felvettek körében Szlovákiában és Ukrajnában alacsony, Erdélyben, a Vajdaságban és Horvátországban magas részvételre lehet számítani a 2014-es magyarországi választásokon – derült ki pénteken a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén.
A közösségi vezetők kérdésre válaszolva ecsetelték a választásokkal kapcsolatos eltérő helyeztet. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának az elnöke a kettős állampolgárság szlovákiai tilalmára hivatkozva valószínűsítette az alacsony részvételt, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátalján is kevesen fognak élni a szavazati joggal. Az emberek tartanak a kedvezőtlen következményektől.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy egyelőre nem nyilvános felmérésre hivatkozva mondta el, a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek 35 százaléka biztosra mondta, további 40 százaléka valószínűsítette, hogy részt vesz a választásokon. Toró szerint az erdélyi magyar pártoknak nem a kampány, hanem a tájékoztatás, a segítségnyújtás lesz a feladatuk a folyamatban.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyar közösség fele veszi fel a választásokig az állampolgárságot, és közülük „rengetegen fognak élni a lehetőséggel”. Azt is elmondta, hogy a magyarországi választásokkal egy időben választják meg a délvidéki kulturális autonómiát képviselő Magyar Nemzeti Tanács új tagjait. „Meg tudjuk keresni az embereket személyesen, egyenként, hogy éljenek a választás lehetőségével” – tette hozzá.
Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke úgy vélte, hogy akik belső indíttatásból vették fel a magyar állampolgárságot, azoknak a többsége szavazni is fog, és szavazatával a nemzeti kormányt fogja támogatni. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt hangsúlyozta, hogy szervezetére a tájékoztatásban hárul feladat.
A pódiumbeszélgetésen a vezetők felvázolták közösségeik helyzetét, és nemzetpolitikai témákra is kitértek.
Borboly Csaba, az RMDSZ csíkszéki szervezetének az elnöke azt hangsúlyozta, le kell vinni a nemzetpolitikát az emberek szintjére, és mind a magyar-magyar, mind a román-magyar versenyben a feleknek gesztusokat kell tenniük egymás irányába.
Toró T. Tibor úgy vélte, hogy akárcsak az elmúlt évszázadokban jelenleg is a főhatalomhoz való viszony osztja meg a magyar nemzetpolitikát.
