Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Csütörtökön délben a marosvásárhelyi várban a Maros Művészegyüttes tánckarának színes népviseleti gyűrűjében tartottak sajtótájékoztatót a negyedik Folkfórum szervezői. Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója rámutatott, az interetnikus fesztivál célja a Maros megyei népi kultúra népszerűsítése, hiszen a rendezvényre olyan emberek, zenekarok is eljönnek – például a szászcsávási cigányzenekar, vagy „Dumnyezó Pista”–, akikről mindenki hallott, legendák szólnak róluk, azonban a fiataloknak nagyon ritkán adódik lehetőségük, hogy találkozzanak velük, élőben meghallgassák őket, viszont a fesztivál erre is lehetőséget teremt.
Mint mondta, minden évben arra törekednek, hogy a rendezvény minél sikeresebb, illetve minél élménydúsabb legyen a különböző korosztályokhoz tartozó látogatók számára is. Első évben elsősorban adatközlők, hagyományőrzők vettek részt rajta, a második alkalommal a népi mesterségek bemutatására is kiemelt hangsúlyt fektettek, szép számban voltak jelen az egyes etnikumok népi mesterei. A tavaly is ezt a vonalat igyekeztek képviselni, ugyanakkor legutóbb inkább az amatőr néptánccsoportok mutatkozhattak be a fesztivál színpadán. Idén az amatőr és a hagyományőrző néptáncegyüttesek mellett adatközlőket, valamint a népművészet mestereit is meghívták, hogy jelenlétükkel szakmai szempontból gazdagabbá és színesebbé tegyék az eseményt. A Maros Művészegyüttes igazgatója szerint sajnos a tapasztalat az, hogy Erdélyben egyre fogyatkoznak a népművészet mesterei, ezért is tartották fontosnak meghívni őket, hiszen a tudás, ami a birtokukban van, igazi kincs.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány igazgatója, Kelemen László szerint az élő népművészetnek a végnapjait éljük, szemtanúi vagyunk annak, ahogy ez a falvakon is eltűnőfélben van. Ilyen körülmények között a Folkfórum olyan seregszemle lehet, ahol egymásból erőt meríthetünk, és hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a sajnálatos folyamat, ha nem is megállítható, de legalább lassítható legyen. Hogy minél többen legyenek, akik „megfertőződnek” az élő folklór szeretetével, és általuk sikeresen át tudjuk menteni a holnapba mindazt a tudást, amit a vidéki emberek ránk hagytak – hangsúlyozta Kelemen László. Mint mondta, a fesztiválon példákat mutatnak fel olyan idős adatközlők személyében, akik az életüket szentelték a népi kultúrának, a hagyományainknak, de mellettük a gyerek- és felnőtt-néptáncegyüttesek is szép számban képviseltetik majd magukat. Ami újdonság idén, hogy a népmesére kiemelt hangsúlyt fektetnek, a várba látogató közönségnek lehetősége lesz élőben mesét hallgatni.
A május 12-14. között zajló fesztivál programjának a részleteit Szentgyörgyi Andrea, az Erdélyi Hagyományok Házának illetékese ismertette. Mint mondta, minden évben teret adnak a színpadon a hagyományőrző, illetve az amatőr néptáncegyütteseknek is bemutatkozás végett, az idén adatközlőket is meghívtak, például Szabó Terézt Mezőkölpényből, Hideg Anna nénit, Gilyén Miki bácsit. A gyerekek, illetve a felnőttek számára egyaránt gazdag programot kínálnak a szervezők, a fesztivál keretében négy kiállítás lesz látogatható: a Szűcsök bástyájában Ádám Gyula fotókiállítása és a Marton György munkásságát bemutató tárlat, a Vargák bástyájában egy szobabelső- és népviselet-kiállítás lesz, a Kádárok bástyájában pedig a Marx József fotóklub tárlata lesz megtekinthető. A gyerekeket népviselet-bemutató, bábelőadás, kézműves-tevékenységek, fajátékok, élőszavas mesemondás, valamint gyerektáncház is várja. A fiatalok számára két táncházzal, valamint újdonságnak számító folkactivityvel is készülnek a szervezők.
A nagyszínpadon színvonalas előadások és koncertek is helyet kapnak, a Maros Művészegyüttes magyar tagozata szombaton, május 13-án viszi színre János vitéz című táncelőadását, amit a magyarországi Romengo együttes koncertje követ, vasárnap pedig a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekar lép fel.