Főként a szolgáltatókra panaszkodnak

Fogyasztóvédelmi világnap

A fogyasztóvédelemhez érkező panaszok nagy része (több mint hetven százaléka) az egyes szolgáltatókra vonatkozik, ugyanakkor sokan jeleznek a lakosság körében egyre népszerűbb online vásárlás során tapasztalt rendellenességeket is – fejtette ki lapunk érdeklődésére dr. Csomóss Miklós, a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal felügyelője, akivel a március 15-i fogyasztóvédelmi világnap alkalmával beszélgettünk. 

Az utóbbi években a legtöbb lakossági panasz a különböző szolgáltatásokra (többek között a telefon-, kábeltévé-, áram-, gáz-, internetszolgáltató) vonatkozik, és több mint hetven százalékuk megalapozott – jelentette ki a felügyelő. Sokan fordulnak a fogyasztóvédelmi hivatalhoz például amiatt, hogy ha a szerződés lejárta előtt le szeretnék mondani a telefonbérletet, akkor a szolgáltató kifizettet velük egy bizonyos összeget, például a szerződéskötéskor ingyen kapott telefonkészülék értékét. A felügyelő rámutatott, a szerződésben általában szerepelnek ezek a feltételek, csak a legtöbben nem olvassák el figyelmesen. Ha így van, akkor nem is tudnak segíteni. Ha ellenben valaki azért mondja le idő előtt a szerződést, mivel nem megfelelő a szolgáltatás, akkor már fel tudnak lépni a fogyasztó érdekében. 

14 napon belül visszaküldhető az online rendelt termék

Az internetes vásárlás kapcsán is gyakran tesznek panaszt a fogyasztóvédelmi hivatalnál. Fontos lenne, hogy mielőtt bármit is rendelünk, olvassuk el az apró betűs részt, hogy például mi az eljárás, ha a terméket vissza kell küldeni, kinek kell fizetnie az ezzel járó költségeket. Az online vásárlás terén a törvénykezés kedvezőbb a fogyasztókra nézve, ugyanis nincs lehetőségük élőben megnézni, kipróbálni a terméket, amiért fizetnek. A törvény értelmében online vásárlás esetén 14 napon belül vissza lehet küldeni a terméket, anélkül, hogy a vásárló meg kellene indokolja, miért teszi. Bolti vásárlás esetén kizárólag akkor cserélik ki az árut, ha az hibás, vagy nem rendeltetésszerűen működik, az online vásároltat viszont abban az esetben is vissza lehet küldeni, ha a vevőnek egyszerűen nem tetszik, vagy időközben esetleg talált olyant, ami jobban megfelel az elvárásainak. A forgalmazónak 14 nap áll a rendelkezésére, hogy visszajuttassa a pénzt a vásárlónak. 

A felügyelő szerint gyakran merül fel a kérdés, hogy ki fizeti a visszaküldéssel járó költségeket. A honlapon, ahol rendelünk, fel kell legyen tüntetve, hogy bizonyos esetekben kit terhel a visszaküldési költség. Ha az áru hibás, nem megfelelő, akkor ez az eladóra hárul. 

Az online vásárlás esetében az is előfordul, hogy a kézbe kapott termék nem ugyanolyan, mint amit a képernyő előtt ülve kiválasztottunk, de az is, hogy megsérülve kerül a vásárlóhoz. Ilyenkor elég nehéz kideríteni, hogy végső soron hol is rongálódott meg, úgy küldték-e el, esetleg a futárszolgálatnál sérült meg. Ezért a szakember azt ajánlja, bontsuk ki a terméket még a futárszolgálat képviselőjének a jelenlétében, hogy meggyőződjünk róla, ép-e. Ha sérült, akkor át se vegyük, mivel nagyon nehezen lehet bebizonyítani, hogy hol történt a hiba, általában a forgalmazó hárít, a szállító szintén. Dr. Csomóss Miklós hozzátette, a futárszolgálatokra is sok a panasz, elsősorban azt kifogásolják az ügyfelek, hogy nem tartják be a határidőket, főként a nagy leárazások időszakában. Mint mondta, a fogyasztóvédők meg tudják bírságolni ugyan a céget, ha késve szállítja ki a rendelt terméket, de azt attól még az ügyfél nem kapja meg hamarabb. Sőt, gyakori, hogy mire a fogyasztóvédők eljutnak a szállítócéghez, addig már át is vette a termékét a vásárló. Jó tudni, hogy amennyiben nem szállítják ki a rendelt árut a megjelölt időpontig, a vásárló utólag nem köteles átvenni. 

Bár törvény írja elő, hogy ha a jótállási időszak alatt a vásárló vissza kell vigye a boltba, vagy online vásárlás esetén vissza kell küldje az időközben meghibásodott terméket, nem köteles felmutatni az eredeti csomagolást, mégis akadnak boltok, ahol közlik, hogy a számla mellett a csomagolást is meg kell őrizni. Dr. Csomóss Miklós kifejtette: ha a vásárló nem őrizte meg az eredeti csomagolást, a forgalmazó akkor is köteles visszavenni a terméket, viszont saját érdekünkben, főként online vásárlás esetén, ajánlott megőrizni és abban visszaküldeni, hogy útközben ne sérüljön meg. 

Kevés az élelmiszerekre vonatkozó panasz 

Az utóbbi időben igen ritka a panasz az élelmiszerek minőségére, ellenőrzéseik során alig találnak romlott vagy lejárt szavatosságú terméket – mondta a felügyelő. Hozzátette: elsősorban amiatt fordulnak hozzájuk a vásárlók, hogy a polcra kifüggesztett ár nem egyezik a pénztárnál leszámlázott összeggel. Az összecsomagolt termékeket tartalmazó promóciók esetében minden esetben kell legyen az üzletben darabra is az adott áruból, hogy bizonyítani lehessen, valóban van kedvezmény. 

Aláírt szerződést nem áll módjukban semmissé nyilvánítani

Az utóbbi időben több idős ember is jelezte, hogy a piacon újonnan megjelent szolgáltatók képviselői kopogtattak be hozzájuk, és rendkívül előnyös feltételeket ajánlottak, amennyiben szerződést kötnek velük. Akadtak, akik beadták a derekukat, viszont utólag rájöttek, hogy mégsem szeretnének szolgáltatót váltani. Segíthet-e ilyen esetben a fogyasztóvédelem? – tettük fel a kérdést a felügyelőnek. Csomóss Miklós rámutatott, ha az illető aláírta a szerződést, nincs mit tenni, a hivatalnak nem áll módjában két fél között egy szerződést semmissé nyilvánítani. Ha önkényes kitételek szerepelnek benne, akkor a törvényszék hatáskörébe tartozik döntést hozni a szerződés felbontásáról. A szakember hozzátette, a szolgáltatóknál általában van egy bizonyos időszak, például 24 vagy 48 óra, ez idő alatt az érintett lemondhatja az aláírt szerződést. 

Magánszemélyeket érintő kérdésekben tudnak eljárni 

Rendszeresen felháborodást okoz a tömbházlakók körében, hogy az ivóvíz-szolgáltató néhány adós miatt azoktól is megvonja a szolgáltatást, akik napirenden vannak a számláik törlesztésével. Ennek kapcsán dr. Csomóss Miklós hangsúlyozta: – Mi kizárólag magánszemélyeket érintő panaszok esetén tudunk eljárni, a szerződésben egyik fél magánszemély kell legyen. Lakótársulásokkal nem foglalkozunk, csak abban az esetben tudunk segíteni, ha a magánszemélynek egyéni szerződése van – válaszolta a felügyelő.