Fogyatékkal élők és gondozóik vonultak utcára

a költségvetés-tervezet miatt

Nulla költségvetés – a mi gyerekeink is nullák? Az utcára azokért, akik képtelenek kiállni a jogaikért! – ezekkel és ezekhez hasonló feliratokkal vonultak utcára a hét végén Marosvásárhelyen is fogyatékkal élők, sérült gyerekeket nevelő szülők, valamint a sérülteket felkaroló civil szervezetek képviselői. 

Elégedetlenségüket a kormány által pénteken elfogadott költségvetés-tervezet váltotta ki, amelynek értelmében a sérülteknek járó juttatást, illetve a gondozóiknak járó bért ezentúl nem az állami, hanem a helyi költségvetésből kellene fedezni. A helyi önkormányzatok attól tartanak, amennyiben a feladatot átruházzák rájuk, viszont pénzt erre nem utalnak ki, csak a helyi beruházások kárára tudnák biztosítani a sérülteknek a törvény szavatolta juttatásokat. A kormány által pénteken elfogadott költségvetés-tervezet hétfőn került a parlament asztalára. 

A hét végén az ország több városában, köztük Marosvásárhelyen, a prefektúra épülete előtt is tiltakoztak fogyatékkal élők és hozzátartozóik a 2019. évi költségvetés-tervezet ellen, amely szerint a helyi önkormányzatoknak át kellene vállalniuk a kormánytól a fogyatékkal élők juttatásának, illetve a gondozóik bérének a kifizetését. Eddig az állam biztosította a kifizetésekhez szükséges összegek kilencven százalékát, a fennmaradó részt pedig a helyi önkormányzatoknak kellett előteremteniük. 

A tiltakozók attól tartanak, hogy az önkormányzatok amúgy is szűkös költségvetéséből – különösen a kisebb településeken – kérdéses, hogy állni tudják-e majd a nehéz helyzetben lévőknek járó összegeket. Sok a sérült gyereket nevelő család, ahol az anyuka nem tud munkát vállalni, mivel nem hagyhatja magára a gyerekét, ezért gondozóként van melléje alkalmazva, és nagy érvágást jelentene a családnak, ha a gondozói bért, ami egyébként is éppen csak a túlélésre elegendő, nem kapnák meg. 

Egy sérült gyereket nevelő marosvásárhelyi édesanya lapunknak elmondta, a kisfiának járó állami juttatás ezer lej, ami teljes egészében el is megy a különféle fejlesztő tevékenységekre, amelyekre a gyereknek nagy szüksége van. Hogy a legkiszolgáltatottabb rétegen folyamatosan csattan a hatóságok ostora, annak a másik bizonyítéka az, amit az anyuka is szóvá tett: amikor elkezdtek járni fejlesztő foglalkozásokra, akkor még az egyes civil szervezeteknél, például az Alpha Transilvană Alapítványnál ingyenesen tudták biztosítani a fejlesztést a sérült gyerekeknek, azonban a 2017-ben megvont állami finanszírozás ezt is ellehetetlenítette. Most bárhová mennek, mindenért fizetni kell – mutatott rá az édesanya. Mint mondta, önmagában véve nem gond, ha az önkormányzatokra hárítják a juttatások kifizetését, viszont biztosítani kellene ehhez a szükséges pénzt, mivel köztudott, hogy a helyi önkormányzatok bü-dzséje mindig szűkös. 

A beruházások kárára mehetnek ezek a kifizetések 

Bodó Előd Barna, Mezőpanit polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta: amint felröppent a hír, azonnal kiszámolták, hogy milyen többletet jelentene a helyi költségvetésnek, ha teljes egészében rájuk hárulna ezeknek a juttatásoknak a kifizetése.

Számításaik szerint a községre nézve 1,2 millió lejes költséget jelent, aminek eddig a kilencven százalékát, azaz mintegy egymillió lejt az állam adta. 

Mint mondta, ígéretek vannak, hogy több pénzt kapnak az önkormányzatok, viszont ez korántsem biztos, hogy megoldja a problémát, ugyanis a tavaly óta megnövekedtek a költségek, változott a minimálbér, így gyakorlatilag ezek a bérek is nőnek a tavalyhoz képest, akárcsak a közalkalmazottak bére. Az önkormányzat szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy marad-e majd pénz a beruházásokra, miután kifizetik a fogyatékkal élőknek és a gondozóiknak járó juttatást. 

– Ezeknek az összegeknek a kifizetése kötelességünk, egyértelmű, hogy prioritásként fogjuk kezelni. De valaminek a kárára fogjuk tudni ezt megtenni. Sajnos reális veszély, hogy beruházásokat kell elhalasszunk, vagy teljes egészében lemondjuk róluk. Uniós pályázatok is veszélybe kerülhetnek, ha nem kapunk elegendő pénzt. Teljes bizonytalanságban vagyunk, tudjuk, hogy mennyire van szükségünk idén működési költségekre, a kötelező karbantartási munkálatokra, de ezen felül nem tudunk tervezni, holott egy önkormányzat tevékenysége nem merülhet ki a bérek kifizetésében, fejleszteni kell a községet – fejtette ki a polgármester. Mint mondta, hatvan körül van a községben azoknak a száma, akik ezekre a juttatásokra jogosultak, az előző években előfordult, hogy késtek az állami költségvetésből érkező összegek, de a mezőpaniti önkormányzat saját költségvetéséből megelőlegezte ezeket a jogosultaknak, majd utólag visszakapták az államkasszából. 

Senki se kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, de a fejlesztések se maradjanak el

Csép Éva Andrea, Maros megyei parlamenti képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának a titkára megkeresésünkre kifejtette: ha a szóban forgó juttatások kifizetése átkerül a helyi önkormányzatok hatáskörébe, az érintettek jogai nem sérülnek, mivel azokat a törvény garantálja, ugyanakkor a költségvetési tervezetben is le van szögezve, hogy ezeknek a juttatásoknak a kifizetését prioritásként kell kezelni. Hangsúlyozta, tekintettel kell lenni a másik oldalra is, azaz az önkormányzatokra, amelyeknek nagy kihívásokkal kell szembenézniük azért, hogy fejleszteni tudják a településeiket.

Mint mondta, a bizottságokban hétfőn délután kezdődtek el a viták a költségvetés-tervezet kapcsán, lesznek módosítások, elemezni kell a gazdasági hatásokat, illetve azt, hogy miért lehet felelősséget vállalni a meglévő költségvetés függvényében. 

– Az a fő szempont, hogy a szociális rendszert tudjuk fenntartani, senki se kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, ugyanakkor az önkormányzati vezetőink is tudjanak tervezni hosszú távon, tudják fejleszteni az általuk vezetett településeket.