Fodor Imre: Tanulságaink kézikönyve

Habent sua fata libelli – A könyveknek is megvan a maguk sorsa – tartja a közmondás. A latin eredetű mondás hatványozottan érvényes Fodor Imre Tanulságaink kézikönyve című, a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó gondozásában posztumusz, 2019 végén megjelent kötetére. A kötet hivatalos bemutatójára Marosvásárhelyen, a Bernády Házban 2020. március végén került volna sor. De derült égből mennykőcsapásként bevágott a koronavírus-világjárvány, és így a kötet hivatalos, remélhetőleg országos visszhangú bemutatója több mint két év késéssel, 2022. november 18-án volt. Külön öröm és megtiszteltetés, hogy minderre Tőkés László református püspök, az 1989. decemberi romániai forradalomnak a világ minden részén elismert, közismert „szikrája”, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapítója, tiszteletbeli elnöke, EU-parlamenti képviselő, a romániai magyarság jogainak – így a Székelyföld autonómiájához való jogainak – legkövetkezetesebb, megtörhetetlen vezéregyénisége jelenlétében került sor. Fodor Imrét és Tőkés Lászlót megbonthatatlan barátság kötötte egymáshoz.

 Fodor Imre kéziratának gondozását, sajtó alá rendezését Simon Csaba, a vegyi kombinát kiváló mérnöke és felesége Somostető alatti házának udvarán, népes baráti társaság jelenlétében ígértem meg. Akkor nem gondoltam, hogy minderre halála után kerül sor. Bár súlyos műtét után volt, tele volt energiával, tervekkel. 2015-ben bekövetkezett halála után a Népújság hasábjain is elsirattam a városépítő polgármester, Bernády György páratlan örökségét átvevő, továbbvivő városvezetőt, barátot, sorstársat. Számomra megtisztelő kihívást jelentett a kézirat gondozása, sajtó alá rendezése, bevezető tanulmánnyal, lábjegyzetekkel való ellátása. Sok-sok megtisztelő beszélgetést folytattam ikeröccsével, Fodor Pál Sepsiszentgyörgyön élő mérnökkel, aki Imre után 17 perccel született, a feleségével, dr. Csutak Katalin fogorvosnővel, Katicával, a fiaival, Elekkel, Andrással. Olyannyira komolyan vettem a kihívást, hogy hosszas kutatás után megtaláltam az ikertestvérek, Imre és Palkó „szekudossziéját”. Azért különleges ez a dosszié, mert döbbenetes módon bizonyította: a börtönből szabadult politikai foglyok azért választották a vajdahunyadi, a rendszerváltás után roncsteleppé, rozsdatemetővé vált kohászati kombinátot, hogy megszabaduljanak a Szekuritáté állandó vizslatásától, követésétől. Kiderült: a Fodor ikrek 25 év börtönbüntetésre ítélt édesapja, Fodor Pál híd-, út-, vasútépítő mérnök és az ikertestvérek minden lépését követték. Ugyanígy követték a magyar forradalom és forradalmárok megsegítésére a román-magyar határon 1956. november 11-én átszökött, három és fél év börtönbüntetésre ítélt, csíkszentdomokosi születésű Bíró Benjámint, a három év börtönbüntetéssel sújtott, bibarcfalvi születésű, ugyancsak baróti gimnazista Józsa Csabát. Mindenkit, aki a román kommunista diktatúra belső ellenzékének számított. 

 Fodor Imre Tanulságaink kézikönyve egy századokon átívelő székely családi krónika. Egyértelmű felhívás arra: mennyivel gazdagabbak lennénk, ha minden tollforgató megírná a maga családi krónikáját. Ugyanis minden erdélyi magyar, székely család különleges. A Fodor Imre kötetét a családi krónikák fölé emeli: az egyetlen olyan székelyföldi család, amelynek egyik őse, a Fodor ikrek ükapja, kászonjakabfalvi László József, a vajdahunyadi várban lakó, a besztercebányai akadémián német nyelven tanuló első székely peregrinusok egyike, a „bányanagy”, a felesége, Szerecsek Anna és a gyerekei 1849. április 14-én – azon a napon, amikor a magyar forradalmi kormány Debrecenben kikiáltotta a Habsburg-dinasztia trónfosztását és Magyarország függetlenségét (a függetlenségi nyilatkozatot a gödöllői Grassalkovich-kastélyban fogalmazták meg) – ünnepélyesen fogadták Bem József tábornokot, az erdélyi magyar forradalmi hadsereg fővezérét, vezérkarát, Petőfi Sándort, az 1848-1849-es forradalom lánglelkű költőjét, századosát. Az akkor készült, és a család által hűségesen őrzött emléklap a forradalom, az egyetemes magyar irodalomtörténet páratlan értékű dokumentuma. A kötet a találkozó teljes históriáját tartalmazza. A Fodor ikrek dédapja a csíkcsekefalvi Fodor Ignác, az 1848-1849-es forradalom honvédszázadosa, aki László József legnagyobb lányát, László Annát vette feleségül. Ők építették a csíksomlyói Fodor-házat, amely ma a Gergely István által vezetett, a csíksomlyói árvaházból kikerült otthontalan fiatalok, a harmincéves Csibész Alapítvány legfontosabb otthona, közösségi székhelye. Gergely István vallomását, visszaemlékezését örök példaként említem. 

 A kötet lapjain kibomlik előttünk a világ minden részébe szétszóródott Fodor utódok egyetemes mércével mérhető története, a maguk nemében páratlan megvalósításai. Nagyon kevesen tudják, hogy a Szent Korona, Magyarország függetlenségének, közel 1100 éves jelképének, a magyar nép legfontosabb történelmi ereklyéjének, kincsének 1978. január 6-án való hazatérését Fodor Imre és Fodor Pál egyik unokatestvére, Tóth Csanád, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának osztályvezetője vezényelte le. Először került publikálásra – Fodor Imre kötetében –, hogy egy székely embernek milyen fontos szerepe volt a Szent Korona 1978. január 6-i Magyarországra való szállításában.

 Azt még kevesebben tudják, hogy Jókai Mór világhírű, Az arany ember című regényének főhősét, Timár Mihály alakját – egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre – minden bizonnyal Fodor Imre és Fodor Palkó egyik őséről, a Görgényszentimréről származó, komáromi, hajóvállalkozásokkal foglalkozó László Ferencről mintázta. Jókai Mór nagyon jól ismerte a komáromi vállalkozót, akinek a kezében „minden arannyá változott”. Timár Mihály alakja megformálásának teljes története olvasható e sorok írója által összeállított kötetben. Minden elérhető dokumentumot felkerestem, kutattam.

 A kötet lapjain megelevenednek Fodor Imre marosvásárhelyi polgármesterségének küzdelmes pillanatai. Fontos hangsúlyoznunk: Fodor Imrének köszönhető, hogy Marosvásárhelyen kétnyelvű névtáblákat helyeztek el. A Víkend szabadidőközponttá való átépítése is Fodor Imre érdeme. Az ellene indított perek teljes listáját is közlöm a kötetben.

 Fodor Imre érdeme, hogy a Székely Nemzeti Tanács ma már megkerülhetetlen a román politikai életben. Nem véletlen, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács jelenlegi elnöke kivételes vallomásban összegzi Fodor Imre érdemeit. Fodor Imre alapította az Outward Bound Romania mozgalmat. Horváth Kovács Ádám a kötetben olyan elismeréssel nyilatkozik Fodor Imre ezirányú munkásságáról, hogy azt tanítani kellene.

 A kötet több fejezetet szentel az echte német édesanyának, AnneMarie von Dobschütz személyének, emlékének. A család több tábornokát tartja számon a történelem, Németországban utca viseli Carol von Dobschütz nevét. AnneMaria von Dobschütz székellyé vált, nemcsak osztozott a csíksomlyói székelység emberpróbáló életében, hanem maga is fontos tagja volt a székely közösségnek. A férje, Fodor Pál vallatásakor őt is kihallgatták. Egyértelműen a férje terveit támogatta. Az ikerfiai neki is köszönhetően Erdély rajongóivá váltak. Fodor Imre szász származású feleségét nem követte akkor, amikor kitelepedett az NSZK-ba. Ekkor vette feleségül dr. Csutak Katicát – hadd szólítsam így! –, akivel két gyermeket neveltek fel, unokáik megkerülhetetlen támogatóivá váltak.

A kötet egyik csodálatra méltó kvintesszenciája: a Fodor ikrek, Imre és Palkó valóban elválaszthatatlan testvérek voltak. Sehol soha nem találkoztam olyan felelősségteljes, egymásra figyelő testvéri szeretettel, megértéssel, mint a Fodor ikrek életében. Azzal, hogy minden nap felhívták egymást telefonon, nem mondtam semmit. Örök tanulságként idézem Fodor Imre vallomását:

 „Mi egy életen át egymásnak mindig csak adtunk vagy adni akartunk! Az emberek mind jobban eltávolodnak egymástól, pedig a keresztény felfogás és tanítás szerint: mindenek fölött áll a szeretet.” Fodor Imre mindezt az életével hitelesítette.

Nagyon remélem, a Tanulságaink kézikönyve valóban a könyvtárak egyik fontos kézikönyve lesz.