Fiatalok olvasási szokásai

Olyan olvasmányokat szeretnek, amelyek megszólítják őket

Amikor egy mondatban említik a fiatalokat és az olvasást, nagyon sokan csak legyintenek, hogy a „mai fiatalok” nem is olvasnak, egész nap csak „simogatják” a telefonjukat. Pedig a gyakorlat egyáltalán nem ezt a képet mutatja. A MAKOSZ által szervezett Tavaszi Tudáskert alkalmával tartott előadást drd. Kovács Péter Zoltán, a Hungarológia Doktori Iskola hallgatója, aki előadása után lapunknak elmondta, hogy kimondottan meglepő szerzők nevét hallotta a fiataloktól.

Olyan olvasmányokat szeretnek a fiatalok, amelyek megszólítják őket, amelyek kortárs problémákról szólnak, amelyeknek a szereplőivel azonosulni tudnak, talán utóbbi a legfontosabb szempont, ezt elég gyakran ki szokták emelni, mondta Kovács Péter Zoltán. Amennyiben pedig iskolai irodalomoktatásról beszélünk, figyelembe kell venni a divatot, amire nagyon sokszor nincs rálátása az akadémiai és a tanári szakmának, vagy legalábbis kevés rálátása van arra vonatkozóan, hogy milyen irodalmi divatok terjednek a közösségi médiában.

– Tavaly végeztem egy kutatást, és meglepődve tapasztaltam, hogy olyan szerzők jelentek meg a diákok által divatosnak tartott kategóriában, mint Dosztojevszkij, Franz Kafka, Albert Camus vagy éppen Orwell, sorolta a Hungarológia Doktori Iskola hallgatója, aki beismerte, hogy maga sem számított ezen nevekre. A diákokkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy ez nagyrészt a TikToknak köszönhető, pontosabban az úgynevezett BookTok jelenségnek, hiszen a rövid videós platformon sokan népszerűsítenek könyveket is. A közösségi médiára sokan általában rosszként tekintenek, pedig van pozitív oldala is, és nemcsak „rothasztja” a fiatalok agyát, hanem irodalmi és kulturális trendek is terjednek általa – húzta alá drd. Kovács Péter Zoltán.

Nem lehet megkerülni a házi olvasmányokat sem, amelyek kapcsán nagyon erős nézetei vannak a fiataloknak. Szeretnék azt, hogy a kortárs regények is nagyobb számban helyet kapjanak a listán, továbbá olyan regények is kerüljenek bele a tananyagba, amelyek az ő problémáikról szólnak, mondta a doktorandusz, aki arra is rávilágított, hogy a régi, 19. század előtti vagy akár 20. század elején íródott művekről a fiatalok azt jelzik, hogy azok olyan problémákat dolgoznak fel, amelyek őket nem érintik, ezért ezek a könyvek elrettentő hatást is kiválthatnak belőlük.

Továbbá a mai rohanó világban sok fiatal mondja azt, hogy nincs ideje olvasni, miközben vannak olyan olvasás-népszerűsítők, akik szerint lehetne mikroolvasást folytatni, például buszon, vonaton. Azonban nem tudni azt, hogy a figyelem ilyen mértékű szétaprózódásának milyen hatásai vannak hosszabb szövegek olvasása esetében. A Hungarológia Doktori Iskola hallgatója azon a véleményen van, hogy a mikroolvasás nem kedvez a szövegek megértésének. Valamint a rohanó világ ellenére is vannak olyan fiatalok, akik megtaláljak az időt az olvasásra is, érdekes módon ezek főként azok, akiknek az iskola mellett számos más tevékenységük, hobbijuk is van. A már említett tavalyi kérdőíves kutatásból az derült ki, hogy aki valami iránt érdeklődik, az más iránt is érdeklődni fog, olyan ez, mint a bibliai Máté-effektus leképeződése, hogy akinek sok van, annak még több adatik, akinek pedig kevés, attól azt is elveszik, példázta Kovács Péter Zoltán.

Mindezekkel együtt nem lehet megkerülni azt a témát, hogy az olvasás – legyen szó könyvről, e-bookról, hírekről vagy éppen blogról – nagyon nehezen tudja felvenni a versenyt a közösségi médiával. A diákok az okoseszközeiken keresztül rengeteg időt töltenek el az interneten, ahol nem kizárt, hogy különféle szövegmegosztó felületeken olvasnak is, viszont nyomtatott formában híreket szinte egyáltalán, de online formában is csak csekély mennyiségben olvasnak, mondta a Hungarológia Doktori Iskola hallgatója, aki arra is rámutatott, hogy mondható, hogy ha valaki sokat internetezik, akkor nem olvas, ez egy összetett kérdés, ahol fontos lenne figyelembe venni azokat az olvasási divatokat, amelyek ennél a korosztálynál jelen vannak. Tehát nem teljesen fekete-fehér a helyzet, ami az olvasás és az internet, a közösségi média kapcsolatát illeti.