Felülnézetből az egészségügy

Az országos egészségügyi stratégia célkitűzései, a sürgősségi traumás esetek kezelésére kidolgozott program eredményei, a költséghatékonyság fontossága a betegellátásban – e témákról nyilatkozott az Egészségügyi Minisztérium két államtitkára és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, akik a Marosvásárhelyen szervezett első gyógyszergazdálkodási és kórházmenedzsment-konferencián vettek részt.

Fotó: Bodolai Gyöngyi

Az országos egészségügyi stratégia célkitűzései, a sürgősségi traumás esetek kezelésére kidolgozott program eredményei, a költséghatékonyság fontossága a betegellátásban – e témákról nyilatkozott az Egészségügyi Minisztérium két államtitkára és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, akik a Marosvásárhelyen szervezett első gyógyszergazdálkodási és kórházmenedzsment-konferencián vettek részt.

Nőtt az aneszteziológiai és intenzív terápiai ellátás hatékonysága

Mivel korszerű rendszerben, jól működik a sürgősségi ellátás Romániában, a következő gyengébb láncszem, a kórházba utalt nagysürgősségi esetek kezelésének a pénzügyi támogatására dolgozott ki országos programot a szaktárca. Az „elsődleges teendőkről” szóló programot a tervezett egy év helyett hét hónap alatt ültették életbe – nyilatkozta dr. Dorel Săndesc professzor, aki a temesvári megyei kórház intenzív terápiai klinikájának az éléről került az államtitkári tisztségbe dr. Raed Arafat távozása után

A 200 millió lejt meghaladó támogatás során öt fontos területre összpontosítottak: a heveny szívinfarktus (sztentek a sürgősségi esetekben), az agyvérzés (az eldugult erek felszabadításához szükséges szerek), a traumás esetek (lemezek, csavarok a csonttörések kezelésére), a hirtelen szívhalál (defibrillátorok), valamint az aneszteziológiai és intenzív terápiai klinikák felszerelésének a bővítése (egészségügyi fogyóanyagok, gyógyszerek, reagensek biztosítása). A program az egészségbiztosítási pénztár által nyújtott finanszírozást egészíti ki az említett súlyos esetekben, amelyekben az ellátási költségek sokkal magasabbak a biztosító által átutalt összegnél. Az eredmények látványosak. A heveny szívinfarktus miatt kórházban elhunyt betegek számát illetően Románia az utolsó helyről a jelenlegi 8 százalékkal a középmezőnybe került. Az ország 17 kiemelt kardiológiai központjában pedig, ahol folyamatos ügyeletet tartanak, hogy beavatkozzanak az eldugult erek felszabadítása érdekében, négy százalékra csökkent a halálesetek száma.

– Amit megvalósítottunk, a román modellként emlegetik, és Arafat doktorral együtt gyakran hívnak külföldre, hogy ismertessük – nyomatékosította az elmondottakat az államtitkár.

Nem a kórház az egyetlen lehetőség a gyógyulásra

– Örülök, hogy a tanácskozás minden résztvevője a hatékonyság érdekében történő változások mellett foglalt állást, nem csupán a források hiányát emlegette. A rendszer akkor fog megváltozni, ha ez a változás belülről indul el. Az átszervezés csakis a romániai lehetőségek függvényében képzelhető el – nyilatkozta dr. Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke, aki szerint a jövő évi költségvetés rendben van.

Fontosnak nevezte a gazdasági szempontú gondolkodást, s a költséghatékonyság előtérbe helyezését, ami azt jelenti, hogy a szűkös forrásokból hogyan lehet a lehető legnagyobb „egészségnyereséget” létrehozni. A páciensre kell összpontosítani, s közben be kell tartani a kezelési útmutatókat, amelyek nélkül nem lehet az eredmények mérhetőségéről beszélni. Ezek alapján közölhető a gyógyszerforgalmazóval például, hogy a tőle vásárolt szer nem elég hatékony.

Az elsők között volt, aki támogatta az otthoni gondozás finanszírozását, de annak szakszerűnek kell lennie. Nem az a lényeg, hogy minél több jóváhagyott dosszié legyen, az otthongondozást nem két injekció beadásáért találták ki, hanem azért, hogy kevesebbet tartózkodjon a kórházban a beteg, s a szükséges kezeléseket otthon kapja meg – mondta az elnök, majd hozzátette, hogy egy olyan kérdőívet kezdeményezett, amely tükrözi a helyzetet, és visszakerül a családorvoshoz, aki az otthongondozást ajánlotta.

– Gondoljuk át, hogy mit lehet tenni azzal a kevés pénzzel, ami a rendelkezésünkre áll. Melyek azok az esetek, amelyek egynapos beutalással vagy a járóbeteg-ellátás keretében megoldhatók, és csak a többi beteg töltsön hosszabb időt a kórházban. Meg kell találnunk a lehetőségeket a betegségek minél koraibb felismerésére. A krónikus betegek jó állapotban való tartására kell ösztönöznünk a családorvosokat. Meg kell győzni a betegeket is, hogy forduljanak orvoshoz, ha valamilyen tünetet észlelnek, valamint arról is, hogy tartsák be az előírásokat, amelyek megóvják őket attól, hogy súlyosbodjon a betegségük, és egyre drágább gyógyszereket kelljen felírni.

A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert nem mindegy, ha egy rákos daganatot az első, második stádiumban fedeznek fel, amikor sokkal kevesebbe kerül a kezelés. Mindenkinek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy azt az összeget, ami van, hatékonyabban lehessen felhasználni.

El kell dönteni, hogy ugyanabból a pénzből több betegnek biztosítják a szükséges olcsóbb kezelést, vagy egy betegnek a legkorszerűbbet, ami azt jelenti, hogy nem jut a többinek. Nagyon fontos korszerű gyógyszerekkel kezelni például a hepatitiszes beteget, de még annál is fontosabb, hogy ne növekedjen a vírushordozók száma.

Meg kell változtatni a betegek elképzelését arról, hogy a kórház az egyetlen lehetőség a gyógyulásra. Meggyógyulni akkor lehet, ha van egy pontos diagnózis, és a legmegfelelőbb kezelést kapja a beteg, amibe a gyógyszer mellett a helyes életmód is beletartozik.

A pénztár elnöke elmondta, hogy találkozott az alapellátásban és a szakellátásban dolgozókkal, akiknek elmagyarázták az egészségügyi kártya használatát, amelyet 30 másodperc alatt lehet aktiválni.

Dr. Vasile Ciurchea szerint senki sem akarja a kártyákat használni, holott az a szerepük, hogy rendet tegyenek az egészségügyben. Megmutatják, hogy a páciens biztosított vagy sem, s hogy egy adott szolgáltatást elvégeztek-e vagy sem. Reméli, hogy az orvosok hamar beszerzik a kártyaolvasót. Ha például a 11.300 családorvos közösen vásárolna egy szolgáltatótól, akkor jelentős árengedményt lehetne elérni. A kártya a jövő évtől betekintést enged a páciens elektronikus dossziéjába, s el lehet majd kerülni, hogy napokon belül újra elvégezzék a laboratóriumi vizsgálatokat, s a receptírást is követni lehet.

Megvan az új stratégia – készíteni kell a pályázatokat

Răzvan Vulcănescu államtitkár bejelentette, hogy a kormány az előző héten fogadta el a 2014–2020-ra szóló országos egészségügyi stratégiát. Az egészségügy szereplőivel való egyeztetés alapján elkészült reformterv megteremteni a strukturális alapokra való pályázás lehetőségét. Célja az egységes irányvonalak meghatározása a 2020-ig kidolgozott európai stratégia figyelembevételével. Három fontos irányt szabtak meg. Az első a népegészségügyre vonatkozik, s a cél a megbetegedések csökkentése elsősorban a megelőzés révén. A második irányvonal az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése, az elsőbbségek meghatározása annak érdekében, hogy a pácienst a szükséges szinten lássák el, a harmadik irányvonal pedig új kórházak építésére, a régiek felújítására, a szakképzés fejlesztésére vonatkozik.

– Ezúttal szeretném felhívni a szakmabeliek figyelmét, hogy kezdjenek hozzá a pályázatok megírásához, hogy minél többet tudjon az ország lehívni 2020-ig az e célra elkülönített európai alapokból – jelentette be az államtitkár.

– Említette, hogy kórházépítésre is lehet pályázni; milyen esélye van a drága pénzen Marosvásárhelyre tervezett regionális kórháznak? – kérdeztük a Népújság nevében.

– Nem szeretnék hamis reményeket táplálni és alaptalan kijelentéseket sem tenni, de azt hiszem, hogy pontos elemzéssel kell eldönteni, hogy szükséges-e ebben az övezetben, lesz-e elég páciens, és sok egyéb szempontot kell még figyelembe kell venni – válaszolta a Népújság kérdésére az államtitkár.

– Nem igaz az, hogy Marosvásárhelyen nincsen regionális sürgősségi kórház. Jelenleg a konstancai mellett a helybeli áll a legközelebb ahhoz, hogy a feltételeknek eleget tegyen – egészítette ki az államtitkár szavait dr. Florin Buicu képviselő.

Az európai alapok nem jelentik az egyetlen pénzforrást, lehet a magánszféra bevonásában is gondolkodni.

Korábban 28 kórház építésére készült megvalósíthatósági tanulmány, amelyeknek valószínű az volt az eredménye, hogy nem lehet megindokolni e kórházak felépítésének a szükségességét.

– Nem tudom, hogy szükség van-e új kórházak építésére, amikor megyei szinten a szászrégeni négy és a megyei kórház 16 épületben működik, amelyek közül a 2014-es követelmények alapján nem mindenik felel meg a célnak. A helyhatóságok óriási összegeket költenek ezeknek az épületeknek a fenntartására. Lehet, hogy ezen a téren lenne szükség új épületben gondolkozni – szólt hozzá dr. Biró Rodica, a megyei egészségbiztosítási pénztár aligazgatója.

Utolsókból elsők a szervátültetés terén

A kérdésre, hogy a költségvetésben szerepel-e olyan repülőgépflotta beszerzése, amelyre az Országos Transzplantációs Bizottság elnöke szerint szükség lenne, dr. Dorel Săndesc államtitkár válaszolt.

– Románia óriási fejlődést ért el, a legnagyobbat világviszonylatban is az utolsó két év során a szervdonorokat és a műtéteket illetően. A 2007-es utolsó helyről az elsőre ugrottunk, és példaként tartanak számon. Ez a növekedés egy saját légiflotta szükségességét vetheti fel, de el kell mondanunk, hogy nem vagyunk krízishelyzetben a szállítást illetően, ha azonban a fejlődés tovább tart, akkor szükség lehet egy ilyen lépésre, de addig is transzplantációs központok fejlesztése és a számuk növelése is hasonlóan fontos.

Ha az átültetések száma tovább nő, akkor bele lehet foglalni egy több évre szóló programba a flotta beszerzését is, de nem olyan sürgős, mint az ebola esetében, ahol speciális járművekkel kell szállítani a betegeket – válaszolta az államtitkár.

Majd valamennyien köszönetet mondtak dr. Lorenzovici László egészségügyi közgazdásznak, a tanácskozás szervezőjének, aki azzal zárta a beszélgetést, hogy nemcsak a sürgősségi ellátás megszervezésében, Marosvásárhely erős központ az egészségügyi menedzsment terén is, ezért a jövő év novemberére kitűzték a második gyógyszergazdaságtan és kórházmenedzsment-konferenciát – zárta a beszélgetést dr. Lorenzovici László.