Felújítják a Csűrszínházat

Munkálatok az évadnyitó előtt

Javában folynak a munkálatok Mikházán, hogy az idei Csűrszínházi Napokat megfelelő körülmények között nyithassák meg. Az önkormányzat, a helyiek és kívülállók vállvetve dolgoznak a közös cél érdekében.

Alapos felújítási munkába fogott a Csűrszínház épületén a nyárádremetei önkormányzat. A nézőtér fapadlózatát eltávolították, újraalapozták a pádimentumot, amelyet napokon belül lebetonoznak. Mivel hamarosan megnyílik a nyári szezon, egyelőre azt az emelvényrendszert, magasított nézőteret állítják fel, amelyet már két éve a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháztól bérelnek – mutatta meg a helyszínen Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Egyesület elnöke, hozzátéve, hogy az idény lejártával a kivitelező lerakja a „párnafákat”, és elkészíti az új padlózatot. A beruházást az önkormányzat állja, már tavaly is szóba került, de idénre sikerült elkülöníteni rá a pénzalapot, illetve a kivitelezésre megszervezni a közbeszerzési eljárást. A munkálatot az tette szükségessé, hogy az építéskor a kivitelező nem alapozta meg kellőképpen az aljzatot, s a fapadló nem tudott „lélegezni”, ezért elrothadt. A nézőtér tetőszerkezete is megrongálódott, beázik, így most azt is felújítják – mondta el az elnök.

A Csűrszínház padlózatát napokon belül lebetonozzák
Fotó: Gligor Róbert László

Két hét múlva megtelik az épület

A munkálatok nagy részét a következő két hétben el kell végezni, hiszen június 28-án kezdődik a Csűrszínházi Napok idei kiadása. Pénteken 19 órától a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közös produkciójában vígjátékra várják a közönséget (Burundanga, avagy a maszk, a baszk meg a cucc), majd 21 órától a szatmáriak egy másik vígjátékot mutatnak be (Hippolyt, a lakáj) tavaly elhunyt rendezőjük, Bessenyei Gedő István emlékére.

Szombaton 19 órától az udvaron álló iskolaépületben megnyílik Barabási Attila-Csaba Életképek című fényképkiállítása, amelyet a marosvásárhelyi közönség már megtekinthetett. Ezt követően új sorozatot is indítanak a szervezők Érdekes emberek, mikházi történetek címmel, ennek első szereplője idősb Szélyes Ferenc lesz, aki gyermek- és fiatalkoráról, a háromszor is átvonuló világháborús frontról, az új rendszerekről, kollektivizálásról, kulákvilágról és egyebekről mesél majd. A Maros Művészegyüttes és a Spectrum Színház közös produkciójaként 21 órától tekinthető meg a Tündöklő Jeromos, amelyre a vidékről mindenkit várnak, hiszen Tamási Áron „a miénk, nekünk írta darabjait” – fejezte ki reményét Szélyes, hogy tele lesz a nézőtér.

Vasárnap teljesen a Bekecs néptáncszínházé a tér: délelőtt 11 órától a Mátyás király igazságai című mesejátékot mutatják be a gyerekeknek, este 8 órától pedig a felnőtteket várják az Ember az embertelenségben című nagy sikerű darabra, amelyet már egy éve játszanak, és amellyel bejárják a Kárpát-medencét. 

Új helyszínen az emlékszoba

Csíki Dénes kanonok, nyárádköszvényesi-mikházi plébános évek óta használatba adta a Csűrszínházi Egyesületnek az egykori mikházi kántori lakás épületét, de egy ideje a Maros Megyei Múzeum vette használatba. Miután a múzeum egy ingatlant vásárolt a faluban, az épület felszabadult, ezt is felújítják a Csűrszínházi Napok kezdetéig. A munkát önerőből végzik, illetve nemrég kalákát szerveztek a faluban, itt és a Csűrszínháznál nyújtott segítő kezet tucatnál több helybeli a hulladék eltakarításában. Már látszanak az első eredmények: kijavítottak, kimeszeltek két szobát, az udvarra és az utcára néző falakat, a múzeum segédletével, Varga Zoltán és Balla Zsigmond önkéntes munkájával folyamatban van az épület kőlépcsőjének és kerítésének felújítása. A tetőszerkezetet is újra kellene építeni, de az sokba kerülne. Remélik, hogy az ősszel pályázni tudnak az egyesület révén, és egy-két év múlva már nem így fog kinézni az épület, megmenthető az enyészettől – részletezte a helyszínen Szélyes Ferenc.

Hogy addig is miből fedezik a kiadásokat? A Kacsó család leszármazottjai négyévente találkozót szerveznek az ősi mikházi telken, ilyenkor összeadnak egy bizonyos összeget, amiből valamit felújítanak, építenek a faluban. Így készült székely kapu a Csűrszínháznál, tetőzet a falu haranglábánál és feszületénél, most pedig felvállalták, hogy a kántori lakásba fektetnek be. Az épület első szobájába költözik át a Kacsó-házból a falu és a porta két ismert szülöttje, a néhai Kacsó Sándor író és Széllyes Sándor mókamester gyűjteménye. A szoba két oldalát rendezik be vele: az író unokája további anyagokat ígért a gyűjteménybe, Széllyesről viszont sok minden áll a rendelkezésükre. Ezek a következő két héten a helyükre kerülnek, de apróbb javításokat is végezni kell még, a takarításnál is igénybe veszik a helyiek segítségét. A két emléktábla az épület falára kerül, ezeket Fülöp Zoltán csíkszeredai színművész készítette.

A másik helyiségben tájszobát rendeznek be, már elkezdték behordani a bútordarabokat és eszközöket, tárgyakat, míg az épület hátsó termét egyszerű vendégszobává szeretnék alakítani. Az udvaron térrendezési munkálatokat is végeznek majd – avatott be a tervekbe Szélyes Ferenc.