2019. július 15., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Romániai Előrejelzési és Stratégiai  Intézet, az IRES idén év elején készített felmérése szerint az ország minden negyedik lakója szegénynek érzi magát. Az emberek több mint tíz százaléka retteg a létbizonytalanságtól, az áremelkedésektől, a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlásától. A megkérdezettek 36%-ának a jövedelme csak a legszükségesebbekre elegendő, 17%-a túl kevésnek tartja pénzét a megélhetéshez. Mindössze 13%-uk mondja, hogy jól kijön a pénzéből, de ettől még nem érzik magukat sem gazdagnak, sem szegénynek. Sokan megelégednének havi 2000 lejjel, és százezer eurótól már gazdagnak éreznék magukat. 

Az Eurostat tavaly novemberi adatai szerint Romániában a lakosság 38,8 százaléka él szegénységben és emiatt társadalmi kirekesztettségben. Az emberek gyakran még akkor is képtelenek kilábalni a szegénységből, ha van munkahelyük és jövedelmük. 

Ám Románia az egészségügyi létesítmények, mellékhelyiségekkel rendelkező lakások tekintetében is elmaradt. Az Eurostat szerint a helyzet ugyan minden vonatkozásban javult, a javulás azonban annyira lassú, hogy Románia még legalább 10-15 éven át az uniós átlag alatt marad. 

Ezt az állapotot igazolja a minapi tragédia, amikor egy három-éves kisgyerek belefulladt egy Buda nevű település iskolájának pöcegödrébe. 

Két éve talán, hogy nagy visszhangot váltott ki a Samsung  romániai leányvállalata egyik igazgatójának a kijelentése. Azt mondta, hogy előbb tabletekkel kellene ellátni az iskolákat, és csak azután megoldani „az udvari budik helyzetét”. Lehet vitatkozni, melyik a fontosabb a minapi tragédia után, ami ráadásul nem is egyedülálló eset.

Hiszen köztudott, hogy az iskolai mellékhelyiségek tekintetében is utolsó helyen állunk az uniós tagállamok között. A falun élő gyermekek egészségi állapota és táplálkozása is komoly aggodalomra ad okot. Az utóbbi években a falusi gyermekek megbetegedésének legfőbb okát az alapvető higiéniai követelmények hiánya jelenti. 

Az Eurostat felméréséből az is kiderül, hogy Románia a szegények és a gazdagok közti különbség szempontjából  élen jár az Unióban. Ez a különbség az elmúlt években folyamatosan nőtt. A 300 leggazdagabb romániai vagyona összeadva közel  25 milliárd eurót tesz ki.

Így húsvét táján nem igazán szívderítőek ezek a gondolatok, de ha a több százezer éhes gyermekre gondolunk, nem tehetünk mást.

Gondolhatnának rájuk az illetékesek, és talán a nábobok is a feltámadás ünnepén a gazdagon megterített húsvéti asztal mellett.