Az utóbbi hetekben igencsak felpörgették az oltási kampányt, rekordszámú személy kapja meg a koronavírus elleni vakcinát. Drive-thru oltópont, oltási maraton, oltópontok, mobil egységek, családorvosok bevonása az oltási kampányba, házhoz viszik az oltást (akár a napi menüt, lassan rendelésre „kiszállítják”) – a hatóságok mindent bevetnek, hogy a lakosság beoltassa magát. Közelebbről a marosvásárhelyi orvosi egyetemnél tervezett 72 órás oltási maratonra várnak nagyszámú jelentkezőt, akár nagyobb csoportokat is vidékről. Jó szervezéssel, kommunikációval, a helyi önkormányzatok támogatásával sikeres lehet a hétvégi maraton. Már csak a roma közösséget kellene meggyőzni. A minap egy beszélgetésen szóba került, hogy a romák körében meglehetősen alacsony az oltakozási hajlandóság, sőt, az újszülöttek kötelező védőoltásait is húzódoznak beadatni, attól való féltükben, hogy Covid elleni oltást kaphatnak. A bizalomhiánnyal, előítéletekkel, alultájékozottsággal nehéz felvenni a harcot, és a kommunikáción is volna mit javítani.
Az USR által kezdeményezett törvénytervezet is az oltási kedv növelését célozza, hiszen sokan munkaidőben kellett eddig eljussanak az oltóközpontokba. Az említett párt azt szeretné elérni, hogy az oltás napján az alkalmazottak fizetett szabadnapot kapjanak, ami pihenőszabadságukba nem számítana bele. Ezt az oltási igazolvány alapján vehetnék igénybe. Hasonlóképpen, a diákok és a katonai szolgálatot teljesítők is hiányozhatnának az oltásuk napján.
Az oltáspártiak vagy magukat kényszerből beoltatók száma a nyári szabadságolások közeledtével bizonyára megnő, hiszen több ország esetében előnyt élveznek majd azok, akik megkapták a koronavírus elleni vakcinát. Márpedig a türelem fogy, sokan végre szeretnének nyaralni, külföldön élő családtagjaikat meglátogatni. Még azt sem tudni, milyen kedvezményeket jelent majd a készülőben levő EU-s oltási kártya.
A felpörgött oltási kampány mellett azonban a többi betegről sem kellene megfeledkezni: a krónikus, a daganatos betegekről, a műtétre várókról. Hiszen az országos statisztikát nézve látható, hogy amellett, hogy az idén márciusban háromszor több haláleset következett be légzőszervi betegségek miatt a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, 2021 márciusában a legtöbb személy (52,3%) a keringési szervek betegségei miatt halt meg, a daganatos betegségben elhunytak aránya 13,5% volt. Miközben tavaly a biztosítóháztól kapott összegek jócskán elégnek bizonyultak az egészségügyi szolgáltatásokra (például képalkotó diagnosztikára), áprilisban már 2-3 hónapos várólisták vannak. Lassan a „rendes” egészségügyi ellátás is elsőrendű fontosságú kellene legyen.
