Félezernyi szerződést kötöttek

Aláírták pénteken a támogatási szerződést a nyertes pályázókkal a magyar kormány által finanszírozott és a Pro Economica Alapítvány által lebonyolított nagyszabású Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében. A kezdeményezés rendkívül nagy sikernek örvendett, több mint félezer mezőségi gazda, illetve kisvállalkozó pályázott az anyaországból érkező támogatásra. 

A Pro Economica Alapítvány Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese jelenlétében tavaly májusban jelentette be, hogy a magyar kormány támogatásával egy nagyszabású gazdaságfejlesztési programot indítanak, melynek első lépéseként a maros-mezőségi gazdákat és kisvállalkozókat kívánják támogatni. 

A program olyan szempontból is példaértékűnek számít, hogy maga a pályázati folyamat mondhatni rekord idő alatt zajlott, hiszen októberben látott napvilágot a kiírás, és pénteken már a támogatási szerződések aláírására is sor került a Sapientia egyetem koronkai campusában. Az ünnepélyes eseményen Magyar Levente miniszterhelyettes, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója köszöntötte a jelen lévő több száz gazdát. 

 

„Sok embernek a hite és a munkája van ebben a programban”

Magyar Levente rámutatott, megkönnyebbüléssel tölti el, hogy jelentősebb akadályok nélkül sikerült eljutni idáig, és sikerült bebizonyítani a gazdáknak, hogy a magyar kormány betartotta a szavát, és lehetőségeihez mérten támogatja a határon túl élőket. 

– Köszönöm, hogy hittek ebben a programban. Sok embernek a hite és a munkája van benne, és a remény ezúttal legyőzte a közönyt. De messze vagyunk még a végső céltól, hogy biztosítsuk a Mezőségen és Erdély-szerte a megélhetés és a helyben maradás feltételeit – fogalmazott a miniszterhelyettes. 

– A múlt év derekán állapodtunk meg a román kormánnyal, hogy gazdaságfejlesztési programot indítunk itt, Erdélyben is. Hosszas egyeztetések után októberben került sor a kiírásra, és egy mintaprogramot indítottunk el a térségben, azt célozva, hogy az itt élő gazdálkodóknak és kisvállalkozóknak lehetőségük nyíljon versenyképesebbé válni, és a termelési technológiájukat tudják modernizálni. Ez az első lépés volt egy várhatóan és remélhetően hosszú folyamatban, hiszen most másfél milliárd forint, nagyjából ötmillió euró értékben tudtunk megvalósítani közösen fejlesztéseket mintegy ötszáz nyertes pályázóval. A terveink viszont sokkal messzébb mutatnak, szeretnénk területi értelemben és a pályázatok tárgyát illetően is kibővíteni a programot, és folytatni ezt, amennyiben április 8-án megerősítést nyer a jelenlegi kormányzat. Ha a Fidesz megnyeri a választásokat, minden esély megvan arra, hogy folytatódjon ez az építkezés, ami a határon túl is elindult, és hogy megvalósítsuk ezeket a terveket, természetesen a román politikum támogatásával, amelynek ezúttal is szeretnék köszönetet mondani – mutatott rá Magyar Levente. Mint mondta, a román vezetés a kezdetektől fogva konstruktívan viszonyult ehhez a törekvéshez, és nem veszélyt látott benne, hanem lehetőséget, ami megalapozott, hiszen a másfél milliárd forint, amit a magyar kormány befektetett a mezőségi gazdaságba, az mind Románia gazdaságát szolgálja, hiszen ezt a pénzt itt költik el, zömében itt előállított eszközöket vásároltak a gazdák, és itt adóznak az eszközök által megtermelt jövedelem után. 

 

Itthonmaradásra ösztönözni a fiatalokat

Péter Ferenc tanácselnök köszönettel illette a magyar kormányt, valamint azokat, akik részt vettek e program beindításában, s kifejezte meggyőződését, hogy ez a folyamat folytatódni fog. 

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint ez a program igencsak jelentős előrelépés azon cél elérésében, hogy a Maros megyei családoknak feltételeket teremtsenek egy jobb élethez, hogy a fiataljaink ne költözzenek el, és itthon biztosítsanak számukra jövőképet. Elmondta, az októberben kiírt pályázati körben három kategóriában lehetett pályázni: jogi és magánszemélyek mezőgazdasági eszközök beszerzésére, állatvásárlásra, magánszemélyek mezőgazdasági területek telekeltetésére, valamint kis- és középvállalkozások olyan eszközök beszerzésére, ami nem mezőgazdasági, tehát itt például kis pékségek, fodrászatok próbálkoztak. Mintegy hatszáz pályázatot nyújtottak be, a szakértői kör választotta ki ezek közül a nyerteseket, a szakértői pontozás után pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak egy erre a célra létrehozott vegyes bizottsága – más minisztériumokkal együttműködve – hagyta jóvá a tényleges támogatási listát, amelyen 521 nyertes pályázat szerepel. Ennek túlnyomó része, 335 magánszemély által benyújtott mezőgazdasági projekt, a kérelmezők gyakorlatilag a családon belül még megmaradt földterületek megműveléséhez pályáztak különféle eszközökre vagy állatvásárlásra. – Én ezt nagy sikernek tartom, mert tulajdonképpen ez az a réteg, amely más, országos pályázatokon nehezebben tud pénzeket lehívni, tehát mi megpróbáltuk azt a kis rést lefedni, ahol azok a magánszemélyek, akik még mindig a mezőgazdaságban képzelik el a kereset-kiegészítésüket, hiszen legtöbbször erről van szó, pályázati forráshoz juthatnak. Mind a magán-, mind pedig a jogi személyek esetében a mezőgazdasági kategóriában legtöbb 15 ezer euróra lehetett pályázni, ez az európai elvek szerinti de minimis határ, amit mi sem léphettünk túl. A támogatási szerződés értelmében 15 nap áll a pályázó rendelkezésére, hogy a kifizetési kérelemhez szükséges iratcsomót összeállítsa, tehát gyakorlatilag mostantól számítva 15 napon belül áll majd készen az alapítvány arra, hogy ezt a lehívási csomagot elküldje a Külügyminisztérium jóváhagyó testületének, ami gyakorlatilag egy adminisztratív lépés, hiszen ez a pénzkeret a rendelkezésre áll. Ha minden pályázó tartja a határidőket, és mi is fel tudjuk dolgozni a kérelmeket a tervezett ütemben, akkor március végéig a kifizetéseket is el tudjuk indítani – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

 

Könnyített eljárás – ezért mertek sokan belevágni

Miközben sok esetben a vaskos iratcsomó összeállításával járó utánajárás, illetve a minden lépésnél tapasztalható bürokrácia eltántorítja a vidéki gazdákat a pályázástól, érdeklődésünkre a támogatást nyert gazdák közül többen is kiemelték, hogy a szóban forgó program óriási előnye más lehetőségekhez viszonyítva az volt, hogy nem feltételezett rengeteg utánajárást a részükről, ugyanis viszonylag kevés iratot kellett összegyűjteniük a pályázáshoz. Ezért mertek olyan sokan belevágni – mutatott rá a marossárpataki Antalfi Zoltán gazda is, aki egy traktor vásárlására pályázott. Mint mondta, önerőből legfeljebb használt gépet tudott volna beszerezni, és nagyon örül a lehetőségnek, hiszen a jó minőségű géppel hatékonyabban tud majd dolgozni. 

A mezőpaniti Deák Gergely fiatal gazda jelenleg a Sapientia egyetem kertészmérnöki szakának a diákja. Egy kertészeti traktor vásárlására pályáztak, amivel otthon gazdálkodhat a zöldségtermesztéssel foglalkozó család.