Felelőtlen erdőirtás és szemét

Az esőzés és hirtelen hóolvadás miatt a hónap közepén az ország tizenöt megyéjében több mint hetven településen okoztak károkat az áradások, az elkövetkező hetekben is országos beavatkozásokra számítanak a vízügyi szakemberek és a vészhelyzeti felügyelőségek. Cristian Bratanovici igazgató szerint a megyében elvégzett szabályozási munkálatoknak köszönhetően egyelőre nincs árvízveszély.

Amint a Maros Vízügyi Hatóság vezetője hangsúlyozta, az eltelt időszakban Maros megyében nem volt olyan jellegű árvízveszély, mint a szomszédos megyékben vagy országszerte, többnyire mezőgazdasági területeket árasztott el a víz. Ez mindenekelőtt az óvintézkedéseknek és azoknak a beruházásoknak tulajdonítható, amelyek legtöbbször a helyi közösségek ellenállásába ütköztek. Példaként a Nyárád szabályozását említette, amely a Natura 2000 természetvédelmi övezetté nyilvánított árterületen végzett munkálatok során váltott ki heves tiltakozásokat. A Nagy-Küküllő mentén, Hargita és Maros megye határán, Héjjasfalva körzetében a 13C jelzésű országúton kellett lezárni a forgalmat, mert a domboldalakról lezúduló vízmennyiséget a folyó nem bírta elnyelni, a Küküllő-híd lábazatán pedig a fennakadt hordalék akadályozta a víz haladását, amely elárasztotta az árterületet és az országút egy szakaszát. A héjjasfalvi ideiglenes vízgyűjtő ötmillió köbméter víz befogadását tette lehetővé. A szakember szerint az árvizek megelőzése mellett csak utólagos beavatkozásokat, mentési munkálatokat végezhetnek az erdőirtásokkal egyre gyakoribbá váló, a domboldalakról lezúduló áradások nyomán. A Maros felső folyásánál, Maroshévízen is gondok voltak, ahol a csatornarendszer nem bírta elnyelni a hegyoldalról alázúduló vízmennyiséget. Amint a vízügyi hatóság vezetője elmondta, mivel a megyében nem volt harmadfokú riadó, más vízgyűjtő medencék elhárítási munkálataiban segédkeztek, például az Olt folyón Bod és Szecseleváros között. A vízgyűjtő mesterséges tavak betöltötték szerepüket, a bözödi, valamint a zeteváraljai vízgyűjtőben összesen 10,3 millió köbméter vízmennyiséget tartottak vissza. A tavalyi mederszabályozási munkálatok a Luc-patakán, illetve Mikefalva övezetében, akárcsak a ludasi és radnóti munkálatok is eredményesnek bizonyultak. Amint a szakember hangsúlyozta, még vannak olyan települések, ahol árvízvédelmi munkálatok elvégzését tervezik. Ezek közül egyik a Dicsőszentmártonhoz tartozó Botorka-patak.

 

Megvalósíthatósági tanulmány a Botorka-patakra

Dicsőszentmártonban a borzási lakóövezetet két évvel ezelőtt egy júniusi felhőszakadást követően öntötte el az árhullám, mely jelentős károkat okozott. A Botorka-patak korszerűsítési tervéhez szükséges tanulmányt tavalyra ígérték, egyelőre nem készült el, az érintettek pedig attól tartanak, hogy bármikor megismétlődhet a jelenség. A Dicsőszentmárton – Medgyes útvonalon elterülő Botorka irányából tíz év alatt kétszer érkezett áradás, 2006-ban és 2016-ban. Mindkét árvizet nagyrészt a Botorka-patak medrében felgyülemlett hordaléknak és a hevenyészett pallóknak tulajdonították. A mindmáig fennálló árvízveszély megelőzési munkálatainak tervéről kérdeztük a Maros Vízügyi Hatóság vezetőségét. Amint Fokt Călin sajtószóvivő kérdésünkre kifejtette, a két évvel ezelőtti áradás nyomán a megyei vízügyi igazgatóság egy hatástanulmány elkészítését rendelte meg a Hadsereg negyed övezetének árvízveszélytől való mentesítése érdekében. A tervezőcég a tavaly kellett volna befejezze a tanulmányt, ami nem sikerült. Idén azonban mindenképp el kell készülniük a megvalósíthatósági tanulmánnyal, amelyre a megyei vízügy saját költségvetéséből pénzalapokat különített el. 2006-ban és 2016-ban is ugyanazokból az okokból kifolyólag áradt meg a Botorka-patak, és a Hadsereg negyedbeli ingatlanokat és gazdasági egységeket elárasztotta a nagy mennyiségű víz. A Maros Vízügyi Hatóság vezetősége mindkét alkalommal azt állapította meg, hogy nem csupán a másodpercenként lezúduló nagy vízmennyiség, hanem a patakra engedély nélkül épített kis átmérőjű pallók, hidak okozták az áradást, mivel a fennakadt hordalék – faág, farönk, kukoricaszár stb. – akadályozta a szabad vízáramlást. 2018-ra 32.000 lejt szánnak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére – amelynek nyomán életképes megoldást várnak az árvízveszély elhárítására –, amit az elkészült tanulmány elfogadását követően fizetnek majd ki. Egyelőre a költségvetés még nincs elfogadva, de a kiadási tételek listáján szerepel az összeg.

Arra a kérdésre, hogy milyen lehetséges megoldásokban gondolkodnak, megtudtuk, hogy kétféle megoldásra várnak javaslatot. Egyik a települést övező domboldalakra poldert, ideiglenes vízgyűjtő gátat építeni, amely kiadós esőzések alkalmával az üres zseb szerepét töltené be, visszatartaná a nagy mennyiségű lezúduló vizet. A másik megoldás a patakmeder magasságának növelése. A hidak és pallók kicserélése azonban a helyi polgármesteri hivatal felelőssége, akárcsak a patakmeder tisztán tartása. Fontos, hogy az idén elkészüljön a tanulmány, és a dicsőszentmártoni önkormányzat közvitára bocsássa azt, a lakosságnak és a civil szervezeteknek pedig a támogatását élvezze, mivel anélkül nem finanszírozzák.

 

„Nem vagyunk szemétgyűjtők”

Arra a kérdésre, hogy a két évvel ezelőtti árvizek nyomán történt-e felelősségre vonás, elmondták, hogy a vízügyi felügyelet nem keresi a vétkeseket, mivel ez nem feladatuk. A patak teljes hosszában engedély nélkül épített vagy hevenyészett pallók vannak, sok helyütt kis átmérőjű betongyűrűk töltik be a hidak szerepét, amelyeken a műanyag palackok, akárcsak a háztartási szemét, fennakad. Nagyobb vízhozam esetén elengedhetetlen a legalább egyméteres magasságú híd, ennél alacsonyabb áteresznél a hordalék fennakad, és a víz más utat keres magának. A legnagyobb gondot az árterületeken a helyi közösségek által kialakított illegális szemétlerakók jelentik, amelyek tartalma a megáradt patakokba és folyókba kerül – hangsúlyozták. Többek között a bözödi vízgyűjtőt említették, ahonnan legutóbb négy tonna hulladékot gyűjtöttek össze a vízügyisek. Az intézményvezető szerint hulladékgyűjtő akcióik során szembesülnek azokkal a nehézségekkel, amelyek a szemétlerakáshoz kötődnek. A helyi polgármesteri hivatalok előre elkérik a szemétszállítási díjat, kedvezményben sem részesítik a vízügyi hatóságot, annak ellenére, hogy a helyi közösségek érdekét is szolgálják az akciók. A vízügyi igazgatóságnak nem feladata a szemétgyűjtés, azt helyi szinten kellene megoldaniuk az önkormányzatoknak – mondta. A felelősségre vonás kapcsán érdemes emlékeztetni a 2002. évi 21-es számú sürgősségi kormányrendeletre, mely a 2002. évi 515-ös számú törvényként vált ismertté, és egyértelműen kimondja a helyi önkormányzatok felelősségét a tisztaság megőrzése terén.