Szeptember 23-án az ENSZ New Yorkban szervezett csúcstalálkozót, amelynek témája a klímaváltozás elleni intézkedések foganatosítása volt.
Szeptember 23-án az ENSZ New Yorkban szervezett csúcstalálkozót, amelynek témája a klímaváltozás elleni intézkedések foganatosítása volt. Korábban szeptember 15-én és 16-án Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a fenntartható fejlődésről tartott tanácskozást, ahol a 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok ellenőrzési keretrendszeréről tárgyaltak. Annak ellenére, hogy a tanácskozásokon megfogalmazott intézkedések távolinak tűnnek, az elvek gyakorlatba ültetése hosszú távon közvetlen környezetünket érinti.
A globális felmelegedés okozta időjárás-változás, az extrém jelenségek – az árvíz vagy a szárazság, a nyári kánikula, a hó nélküli telek – befolyásolhatják a mezőgazdasági termelést, veszélyeztethetik településeinket. Ezért fontos beszélnünk ezekről a kérdésekről. Míg az előbbi konferencián Korodi Attila környezetvédelmi és klímaváltozási miniszter, addig az utóbbin Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, korábbi környezetvédelmi szaktárcavezető képviselte Romániát. Borbély Lászlóval a konferencia kapcsán a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás közötti kapcsolatokat taglaltuk.
Az említett tanácskozáson, amelyen részt vett Borbély László, tulajdonképpen a jövő évi konferenciát készítették elő, mivel feltérképezték a 2015-ben lejáró millenniumi fejlesztési célok (MDG) megvalósításáért tett erőfeszítések eredményeit a még megoldásra váró kötelezettségvállalásokkal együtt, és megfogalmazták az új globális fenntartható fejlődési célokat, amelyeket 17 fejlesztési prioritásba foglaltak össze.
– A 2015 utáni fenntartható fejlődési célok (SDG) megvalósításában, úgy gondolom, fontos szerepe lesz a felelős politizálásnak, amelynek alá kell vetnie magát a vállalt és a fenntartható fejlődést szolgáló prioritásoknak. Szükségünk lesz egy átlátható ellenőrzési és elszámolhatósági rendszerre, továbbá az európai államoknak meg kell érteniük, hogy ezeknek az intézkedéseknek a gyakorlatba ültetése hozzáadott értéket jelent az országok számára. Civilizációnk fejlődése, a környezeti degradáció megállítása, az ökológiai egyensúly megvédése, valamint az, hogy a gazdasági fejlődési folyamat hosszú távon is fenntartható legyen, ezeken a lépéseken fog múlni – mondta Borbély László, aki a Létező mechanizmusok tanulságai című panel keretén belül szólalt fel.
A témával kapcsolatosan a politikus lapunknak kifejtette, hogy a fenntartható fejlődés elveivel még a politikusok sincsenek tisztában, ezért fontos az, hogy a különböző országok minél gyakorlatiasabb, felmutatható, mérhető, követhető lépéseket tegyenek ezen a téren. Leginkább az 1990-es évek elején a globális felmelegedés, az egyre fogyó nyersanyagkészletek miatt került az ENSZ-határozatok középpontjába a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása. Arról van szó, hogy a politikai döntéshozók olyan határozatokat kell hozzanak, amelyek a gazdasági, társadalmi fejlődés irányát környezetkímélő módszerek alkalmazásával határozzák meg. Gyakorlatilag arról van szó, hogy takarékosan kell használnunk a Föld nyersanyagkészletét, mindemellett pedig csökkenteni kell a környezetszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az új évezredben (innen a millenniumi fejlesztési célok elnevezés) a társadalom fejlődése elképzelhetetlen a fenntartható fejlesztési elvek nélkül. Ezért az említett célkitűzések között az élet minden területére vonatkozóan olyan programokat kell megfogalmazni, amelyek figyelembe veszik a fenntartható fejlődés alapelveit. Ezek az intézkedések át kell öleljék a gazdasági fejlődéstől a szociális kérdéseken át az emberi jogok tiszteletben tartásáig mind a törvénykezést, mind ezeknek a jogszabályoknak a gyakorlatba ültetését, amelyek nyomon követhetők bizonyos programok révén.
A fenntartható fejlődési célok keretében öt területen fogalmaztak meg intézkedéscsomagokat, amelyeket az ENSZ-tagállamoknak alkalmazniuk kell, igaz, önként. Ez elsősorban a vegyszerek használatára, a bányászatra, a szállításra, a hulladékgazdálkodásra, és termelésre, illetve az árucikkek fogyasztására vonatkozik. A genfi tanácskozás tulajdonképpen egy számvetés volt, az ENSZ bizottsága arra volt kíváncsi, hogy a tagállamok hogy állnak ezen a téren. Ami Romániát illeti, a fenntartható fejlődési stratégiát elfogadta a kormány. A környezetvédelmi és a fejlesztési minisztériumoknak megvan a fejlesztési stratégiájuk 2030-ig. Mindkét program az RMDSZ által megbízott szak-tárcavezetők (Korodi Attila és Borbély László) idejében készült el, de a soron következő kormányok ezeket „fiókba tették” és nem alkalmazták – mondta Borbély László, hangsúlyozva, hogy ha nincs politikai akarat a gyakorlati kivitelezésre, minden csak nyilatkozat szintjén marad.
A kivitelezési mechanizmussal kapcsolatban Borbély László elmondta, ezeket a nemzetközi egyezmények alapján készített stratégiákat kormányzati szinten kellene alkalmazni, hiszen politikai pártoktól függetlenül mindenki egyetért ezekkel. Dönteni, jogszabályt alkotni a különböző minisztériumoknak kell, ezért szükség van arra, hogy a miniszterelnöki hivatal hatáskörébe tartozó minisztériumközi bizottságok gyakrabban találkozzanak, egyeztessenek ezekben a kérdésekben. Volt két-három találkozó, amelyeken megpróbálták a minisztériumok szakstratégiáit egyeztetni, ezt kellene folytatni. Hogy ez miért fontos? Mert például az egészségügy szorosan összefügg a környezetvédelemmel. A lég- és a vízszennyezés vagy a szennyvízkezelés nemcsak természetvédelmi ügy, hanem kihat az egészséges környezetre is, nem beszélve a gazdasági fejlődésre vonatkozó jogszabályokról. Ha nem módosítanák minden évben az erre vonatkozó törvényeket, felborítva a hosszú távú gazdasági fejlődés koncepcióját, akkor hozhatunk olyan intézkedéseket, amelyek láthatóan csökkentik az ipari tevékenység káros hatásait.
Borbély László kérdésünkre kifejtette, hogy ezen a téren nagyon fontos kérdés az energiagazdálkodás és a nyersanyagforrások használata. Ez olyan világszintű probléma, amely komoly konfliktusokat is okoz. Ott van például a jelenlegi ukrán válság, amely a földgázellátás miatt Európa-szerte aggodalomra ad okot. Az energia- és a nyersanyagkészlet megfelelő használatára globális koncepcióra van szükség, sajnos, gazdasági érdekcsoportok állnak emögött, és ezért nehéz lépni ezen a téren. Az EU szándékában áll egy koherensebb energiapolitika kialakítása, de ez egy hosszú folyamat lehet.
Ami pedig a klímaváltozást illeti, jövőben véglegesíteni kell a kiotói egyezmény második változatát. Ez kötelezővé teszi az üvegházhatású gázok csökkentését 20%-kal 2020-ig. Ennek érdekében a román miniszterelnök tanácsosa ígéretet tett arra, hogy a miniszterelnöki hivatal szintjén összehívják a minisztériumközi bizottságot, ahol megvizsgálják azt, hol áll Románia a felvállalt feladatok teljesítésében. Románia eleget tett a 20%/2020-as vállalásnak azáltal is, hogy beindulhatott a zöldház-program, a zöldbizonylatokra vonatkozó szabályozás stb. Ezeket a programokat kell folytatni minden téren, hiszen fontos az, hogy nemcsak a környezetvédelem, a gazdaság terén legyenek kézzelfogható eredmények, hanem a szegénység visszaszorítása, a szociális kérdések terén is előre kell lépni. A 2012-es riói csúcstalálkozót követően létrehoztak egy miniszterközi nemzetközi fórumot, amely 17 szakterületen a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően készít elő intézkedéscsomagokat, amelyeket az év végéig egy olyan jelentésbe foglalnak, amelyet az ENSZ főtitkára a jövő év közepéig megtartandó következő miniszterközi fórumon előterjeszt. Ha jóváhagyja a testület, akkor ezeket alkalmazniuk kell az országoknak. Nem beruházásokról van szó, hanem inkább mentalitásváltásról az országok törvénykezésében, amelyek, mint korábban említettük, akár az öko-gazdálkodás szorgalmazására, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére stb. vonatkoznak, de ugyanakkor a munkához való jutás esélyegyenlőségéről is szólhatnak. Ezek az intézkedések kvan-tifikálhatóak, követhetőek, elszámoltathatóak akár nemzetközi szinten is.
Fontos, hogy az intézkedések szükségességét parlamenti szinten is megértessék a politikusokkal, hiszen ha a törvényhozó fórumokon nem látják be ezeknek a hasznát, hosszú távú eredményét, akkor nem születnek meg azok a jogszabályok, amelyek a fenntartható fejlődés elveit beépíthetik a mindennapi életbe. Ezért is Borbély László javasolta, hogy Románia parlamentje az Interparlamentáris Unióval (IPU) közösen 2015 tavaszán szervezzen egy regionális szemináriumot a kelet-európai országok parlamentjei, a balkáni országok, valamint a volt Szovjetunió országai számára, annak érdekében, hogy együtt tárgyaljanak a jogalkotás, a törvényhozás szerepéről az ENSZ-közgyűlésen elfogadott intézkedések gyakorlatba ültetése kapcsán. Ez már egy olyan gyakorlati lépés lenne, amely közelebb hozza a fenntartható fejlődést mindennapjainkhoz – mondta a Népújságnak Borbély László.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
