Feldobták a magas labdát

Európai uniós pályázatok vállalkozóknak, civil szervezeteknek

Csütörtökön délelőtt a marosvásárhelyi IncubCenterben bemutatták azt a kiadványt, amelyben Vincze Loránt európai parlamenti képviselő munkatársaival együtt összefoglalta az Európai Unió 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozó – elsősorban kis- és közepes vállalkozóknak, ugyanakkor civil szervezeteknek, önkormányzatoknak és oktatási intézményeknek is szánt – pályázati lehetőségeit. A részletekről Lengyel Erika, a könyv szerkesztője és a központi fejlesztési régió igazgatóságának képviselője, valamint Besenyei Sarolta, az IncubCenter vezetője, EU-s pályázatok szakértője beszélt a jelenlevőknek. 

Miután Besenyei Sarolta vendéglátóként köszöntötte a megjelenteket és a partnereket, megköszönte a MIÉRT, az RMDSZ, a közép-romániai fejlesztési régióbeli ügynökségek, illetve Vincze Loránt parlamenti irodája munkatársainak az együttműködését a rendezvény megszervezésében. Vincze Loránt a kiadvány megjelenésének körülményeiről beszélt. Elmondta, az uniós agrártámogatásokról egy hasonló füzetet adtak ki, amelyet erdélyi körúton ismertettek, ekkor a MIÉRT részéről  Bogya Anna felvetette, hogy kellene egy ilyen kiadvány az uniós direkt támogatásokról. Ezeket foglalták tehát össze a kiadványban, azzal a gondolattal, hogy ez majd ösztönzi a vállalkozókedvet az amúgy nagyon komplex pályázatok megírásához. Nagy összegekről van szó, „nagy falat” az uniós pályázat – hangsúlyozta a képviselő –, kiemelve a fejlesztésre, innovációra szánt lehetőségeket. Ezeket nem kell összetéveszteni a Romániának szánt 80 milliárd eurós keretösszeggel, amelyre az operatív programokon keresztül lehet pályázni. A kiadványba foglalt direkt támogatások újabb lehetőségek, de a versenyhelyzet is nagyobb, mert gyakorlatilag az Európai Unión belül bárki számára nyitottak, elérhetőek. Mind a kiadvány, mind a most rajtoló tájékoztató célja az, hogy a fiatalokat, a vállalkozókat és az érdeklődő civil szervezeteket idejében tájékoztassák a lehetőségekről, esélyt adva arra, hogy társuljanak, bekapcsolódjanak az uniós vérkeringésbe. 

Lengyel Erika, a könyv szerkesztője és a közép-romániai fejlesztési régió képviselője néhány, a kiadványban szereplő pályázati lehetőségre hívta fel a figyelmet. Elmondta, a közvetett támogatásoktól eltérően nem valamilyen intézményen keresztül kell pályázni, hanem az Európai Unió ügynökségei, intézményei írnak ki pályázatokat. A kiírások minden tagállamra érvényesek, és elektronikus formában közvetlenül az EU-hoz kell benyújtani. Ezután a kommunikáció online történik, kizárólag elektronikus felületen. És azzal is számolni kell, hogy a potenciális vetélytársak valamennyi tagállamból származhatnak. Ajánlott a pályázathoz partnereket keresni. A pályázati feltételek szerint munkatervet, költségvetést, üzleti és piaci tervet kell készíteni, ami igazolja a terv hosszú távú fenntarthatóságát. Az unió az említett finanszírozási időszakban kiemelten támogatja a digitalizációt, a rákos megbetegedések elleni küzdelmet, a talajvédelmet és az egészséges élelmezést, a klímasemlegesség elérését és az intelligens városok rendszerének a kiépítését, valamint az óceánok és tengerpartok környezetvédelmét. Jelentős összeg, 6,6 milliárd euró van kutatásfejlesztésre. Azt tervezik, hogy ezzel a beruházással az unióban 90 milliárd eurót generálnak. A cél az, hogy az unió némiképpen utolérje a kutatásfejlesztésben a világon élen járó országokat, az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát. Fontos betartani a határidőket is – hangsúlyozta az előadó. A témakörök függvényében egy- és kétlépcsős határidőket tűztek ki, kell egy rövid tervezet, majd az alaposabb pályázatot kell feltölteni.

Fontos, hogy az unió támogatja az együttműködést, a projektkoordinációt és a hálózatépítést, a szervezeti működést, amihez technikai segítséget nyújtanak, továbbá felkarolják a képességfejlesztést, a mobilitást, a beszerzéseket és az infrastruktúra-beruházást. 

Lengyel Erika a konkrét programok közül kiemelte a Youth4Europe programot, amire 1,009 milliárd euró van, és elsősorban az önkéntes munkát támogatják az önálló szolidaritási projektek társadalmi és humanitárius kihívások kezelésére. A Kreatív Európa (keretösszeg 2,44 milliárd euró) kulturális téren karol fel együttműködési projekteket, európai hálózatok, nemzetközi platformok létrehozását, a művészek mobilitását, kreativitását, az innovációt a zenében, továbbá a könyvipart és a kiadást, az építészeti és kulturális örökségvédelmet. Több területen lehet pályázni: audiovizuális alkotások, forgatókönyvírás, innovatív televíziós, reklám- és marketingeszközök, a nem nemzeti európai alkotások nemzetközi értékesítése és terjesztése, filmművészeti oktatás, valamint képzésekre és mentori tevékenységek támogatására. Komoly pénzt szán az unió a szociális programokra. Az európai szociális alapból 99,3 milliárd euró van a szociális befogadás elősegítésére, az oktatás- és képességfejlesztésre, valamint a munkahelyteremtésre. Az EU4Health program keretében (5,3 milliárd euró) a Covid-19 világjárvány utáni helyzet kezelésére irányuló tervekkel lehet pályázni, mint pl. egészségvédelem és megelőzés, az orvosi, egészségügyi és kisegítő személyzet bővítése, orvosi eszközök beszerzése az egészségügyi válság kezelésére. Szintén szociális komponens az emberi jogok védelme, az esélyegyenlőség megteremtése, a gyerekjogvédelem és a nők elleni erőszak leküzdése. A keretösszeg: 1,55 milliárd euró. Továbbá lehetőség van a polgárvédelmi mechanizmus erősítésére (3,3 milliárd euró),  humanitárius segítségnyújtásra (11,57 milliárd euró), a tagországok belső biztonságának erősítésére és az erre irányuló nemzetközi összefogásra (1,93 milliárd euró), a migráció és a menekültügy kezelésére (9,88 milliárd euró). 

Lengyel Erika a gazdaságfejlesztési és kutatásfejlesztési programok között megemlítette „A mélységből a csillagos égig” jelmondatú pályázatot, amely 700 millió eurós keretet biztosít a szénkitermelés leállítása utáni átállásra, illetve a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatok kifejlesztésére. Ennek egy komponense az EU Kopernikusz űrkutatási programja, amelyre 5,421 milliárd eurót szánnak, elsősorban a műholdtechnológia fejlesztésére. 

A digitalizáció mellett fontos a környezetvédelem, ezért ebben a ciklusban is folytatják az ún. Life-programot, amire 5,43 milliárd eurót különítettek el. Ez a program mindenekelőtt a környezetvédelmi, éghajlati és energiaügyi intézkedésekre irányul. Továbbra is felkarolják a régiók közötti hálózatépítést az Interreg Európa programmal, aminek a kerete 379 millió euró. Nemcsak a határ menti régiók pályázhatnak, hiszen a programnak több összetevője is van, amelyeket érdemes alaposabban is tanulmányozni. 

Az előadó külön kitért az Európai Unió kutatási és innovációs programjára (Horizon Europe, 96,9 milliárd euró), amely több területen (alkalmazkodás a klímaváltozások okozta kihívásokhoz, ideértve a rákos megbetegedések leküzdését, a talaj egészségét és az élelmiszer-biztonságot, a klímasemleges és intelligens városok kiépítését, az egészséges tengervizet) támogatja az innovatív technológiák bevezetését. Az Innovatív Európa alprogram (13,597 milliárd euró) kifejezetten a piacteremtő áttöréseket és az innovációs ökoszisztémák kialakítását karolja fel. Ennek része az Euratom kutatási és képzési program, amelyből a 2021–2025 közötti időszakra 1,981 milliárd eurót szánnak a nukleáris kutatásra és képzésre. Újdonsága, hogy fokozott figyelmet fordítanak a sugárzás nem energiatermelési célú (orvosi, ipari, űrkutatási) alkalmazására. 

Besenyei Sarolta szakértőként részletezte a programokat, és alaposabban kifejtette, hogy miként bírálják el a pályázatokat. A rendszer ismerőjeként arra ösztönözte az érdeklődőket, hogy összefogva, konzorciumként vagy valamilyen társulás keretében (klaszterekben, egyesületek által) pályázzanak. Azt is elmondta, hogy angol nyelven kell pályázni. Elismerte, hogy Románia a kutatási, innovációs pályázatok terén Európában az utolsó helyen áll, és a vállalkozók ez irányú érdeklődése is csekély. Kiemelte: a legtöbb pályázatot a spanyolok nyújtják be, mert a kormány külön munkacsoportot hozott létre az EU-kutatásfejlesztési pályázatok kezelésére, és ennek megvan az eredménye. Kiemelte, hogy fontos betartani a határidőket és azokat az igen szigorú kereteket, amelyek alapján lehet pályázni, hiszen a rendszer sem engedi, hogy a pályázó részletekbe bocsátkozzon (30 oldalnál többet nem fogad el). Szakértőként figyelmeztetett, hogy fontos a kiválasztott témába valami új elemet bevinni, valóban innovatívat, amelynek fontos az üzleti piaca is, hiszen bizonyítani kell (piaci validáció), hogy legalább négy-öt uniós tagállamban eladható a termék vagy a szolgáltatás, amelyre pályáznak. Ki kell lépni a komfortzónából, fel kell vállalni a versenyhelyzetet európai szinten, mert a megnyert uniós pályázat újabb ajtót nyithat meg, hiszen ezáltal ismertebb lesz a cég, és könnyebben kaphat uniós szintű támogatásokat. 

Zárásként Vincze Loránt hozzátette, sajnos kevés a tapasztalattal rendelkező hazai pályázatíró, ezért Bukarestben vagy más országokban kell keresni azokat a cégeket, amelyek eredményesen kezelik az ilyen jellegű pályázatokat. 

 A kiadvány digitális verziója megtalálható a www.vinczelorant.eu honlapon.