Fél évezred Isten hajlékában

Az Ádámosi Unitárius Egyházközség vasárnap ünnepelte az unitárius templom fennállásának 500. évfordulóját. Azt megelőzően, július 21-én, szombaton a Küküllői Unitárius Egyházkör és a Marosi Egyházkör találkozóját tartották. 

Vasárnap Gyerő Dávid főjegyző ünnepi igehirdetése keretében Molnár Ferenc ifjúsági regényét, A Pál utcai fiúk történetét felelevenítve a játszóhelyként szolgáló bekerítetlen telek, a grund többletjelentését elemezte. A kisregény eseményeinek felelevenítésével azokat a közös jegyeket emelte ki, amelyek a szórványban élők sorsát jellemzik, akiknek az identitástudatuk meg-

őrzéséért kellett és kell állandó harcot folytatniuk. A Kis-Küküllő mentiek hovatartozásáról szóló eszmefuttatásában az igehirdető hangsúlyozta a vallási és nemzeti öntudat túlélésének fontosságát. A templom újjászentelése és a vele való kapcsolat megerősítésének szándékával úrvacsorát osztottak, majd az egyházközségben szolgált, valamint a település elszármazott lelkészeinek köszöntése hangzott el.

„Együtt építeni a jelent”

Szilágyi Erzsébet tanárnő a biblikus nevű falu egykori lakóiról, a zsellérsorban élő magyar közösség történetéről értekezett. Mint elhangzott, az ádámosi templomban megtartott zsinatok száma Kolozsvárt és Tordát követte, ezért feltételezhető, hogy erős és gazdag egyházközség lehetett, ahol püspökválasztást is tartottak. Az ünnepség művészi műsorát a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület vegyes kara szolgáltatta, a helyi vallásórás gyerekek szavalataikkal és énekszólóval színesítették az ünnepséget. A templomkertben felállított kopjafát – a magyarkirályfalvi Székely Király István asztalosmester munkáját – Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának misszióvezetője, Tóth László és Szentgyörgyi Sándor Küküllő-köri esperes, a falu szülötte leplezte le. Az esperes a kopjafánál tartott beszéde során a zsindellyel fedett tornyú templomhoz kötődő gyermekkori emlékeit felelevenítve szólt a közösséghez, kifejezve óhaját, hogy a hívek is élő kövekként épüljenek lelki házzá. „Közösen, együtt imádkozni, lélekkel Isten templomát megtölteni, a harangok zúgására felfigyelni, a zsoltárt énekelni és minden egyes áldott alkalommal veletek együtt lenni… És ti, mint élő kövek, velem együtt építsük, szépítsük és gazdagítsuk a jelent, hogy a holnapban meglássuk mindazt, amit számunkra Isten tartogat és újra velünk együtt reménységet ad…” – hangzott el többek között az esperes beszédében az unitárius és református templom közös kertjében felállított kopjafa mellett. A hálaadás és a jövőbe vetett hit és remény jegyében zajló megemlékezés méltó befejezéseként az ünnepséget szeretetvendégség zárta, amely a házigazdák vendégszeretetét tükrözte. 

Reformáció előtti keresztény templom

Amint Fülöp Dezső Alpár, az Ádámosi Unitárius Egyházközség lelkipásztora elmondta, az idei év egyházi eseményei között legjelentősebb a 450 évvel ezelőtt Tordán kihirdetett vallásszabadság. Ennek méltó megünneplését a templom fél évezredes fennállásáról való megemlékezéssel társították. Érdeklődésünkre a lelkipásztor az épület történetét ismertette. Mint hangsúlyozta, a megmaradt írásos feljegyzések szerint a jelenlegi templom helyén ugyancsak templom állt, annak az építési éve azonban bizonytalan, ezért a jelenlegi templom építésének évfordulóját, az 1518-as évet ünneplik. „A reformáció előtt nem beszélhetünk felekezetekről, ezért csak keresztény templomként lehet említeni. A vallásszabadság kihirdetését követően tért a falu nagy része unitárius hitre” – fejtette ki a lelkipásztor. A történelmi tények alátámasztását szolgálja az a feljegyzés is, mely szerint „1595-ben Várfalvi Péter tiszteletes úr ádámosi unitárius lelkészként vett részt az unitárius egyház zsinatán”. 

Kazettás mennyezete Budapesten

2002-től szolgál Ádámoson Fülöp Dezső Alpár unitárius lelkipásztor. A művészettörténészek által a falu ékszereként emlegetett templom épületén 2005–2016 között folyamatosan végeztek felújítási munkálatokat, a szükséges pénzalapokat pályázati finanszírozásokból kellett előteremteniük, ez az egyházközség elöljáróinak a feladatkörét bővítette. A műemlék templomnak egykor Erdély legrégebbi, évszámmal is ellátott kazettás mennyezete volt. Kivitelezése a gógánváraljai kazettás mennyezethez hasonló, ezért a művészettörténészek azt feltételezik, hogy ugyanaz a mester készítette mindkettőt. Míg a gógánváraljainak nincs évszáma, az ádámosi mennyezet egyik kazettájára a mesterek az 1526-os évszámot festették. 1909-ben a templom főjavításra szorult, az egyházközségnek azonban nem volt elég pénze, így Pákei Lajos főgondnok közbenjárására értékesítették a kazettás mennyezetet, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolt meg négyezer koronáért. Az egykori templomjavítás tizenegyezer koronába került. Amint a lelkipásztor elmondta, napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria szuvenírüzletének mennyezetét díszíti az ádámosi unitárius templom egykori kazettás mennyezete.

Az ünnepi eseménysorozaton a helyi református egyházközség is képviseltette magát, a templom fél évezredes fennállásának ünnepségét pedig a római katolikus, ortodox, görög katolikus felekezetek lelkipásztorai is megtisztelték jelenlétükkel. A község polgármestere, Miklós Tibor mellett a közéleti szereplők közül Vass Levente parlamenti képviselő is jelen volt, akárcsak az egyesült államokbeli Michigan állam testvérgyülekezetének képviselői, a magyar államot Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja képviselte.