A feketemunkásokat foglalkoztatók
2017-08-22 14:22:40
- Szer Pálosy Piroska
A feketemunka felszámolása érdekében augusztustól olyan szigorítások léptek érvénybe, amelyek komoly bírságokat vonnak maguk után.
A feketemunka felszámolása érdekében augusztustól olyan szigorítások léptek érvénybe, amelyek komoly bírságokat vonnak maguk után. Mind a be nem jelentett munka, mind a részleges foglalkoztatásként bejegyzett hamis adatok felderítése végett ellenőrző akciókat kezdeményeznek a felügyelőség munkatársai.
A Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség közleményben figyelmeztet azokra a változ- tatásokra, amelyek a 2017. évi 53-as számú sürgősségi rendelet révén a Munkatörvénykönyv 2003. évi 53-as számú törvényét módosították.
A 15-ös számú cikkely után egy új cikkely került be, amelynek értelmében az alábbi eseteket tekintik feketemunkának:
– Az egyéni munkaszerződést a tevékenységet megelőző napig nem kötötték meg.
– Az alkalmazottak nyilvántartásba vételének (registrul general de evidenţă a salariaţilor) elmulasztása a tevékenységük megkezdését megelőző napon.
– Olyan alkalmazott foglalkoztatása, akinek valamilyen oknál fogva felfüggesztették a munkaszerződését.
– Az időszakos (contract de muncă cu timp parţial) munkaszerződésbe nem foglalt munkaprogramon kívüli foglalkoztatás.
Az Andrei Mureşan főfelügyelő és Eva Man főfelügyelő-helyettes kézjegyével ellátott tájékoztató értelmében az egyéni munkaszerződés megkötése a munkáltató kötelessége, akárcsak annak bejegyzése az ingyenes portálként működő alkalmazottak jegyzékébe, valamint a területi munkaügyi felügyelőséghez. A munkáltatónak kötelessége egy példányt átnyújtani az alkalmazottjának a tevékenysége megkezdése előtti napon, egy másik példányt pedig a munkavégzés helyszínén megőrizni.
A 17. cikkely 5. bekezdése szerint a munkaszerződés bármilyen módosítását a változtatás bekövetkezte előtti napon a szerződéshez kell csatolni mellékletként. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amelyekre a Munkatörvénykönyv kitér, vagy a kollektív munkaszerződésbe foglaltak.
A Munkatörvénykönyv 119. cikkelyénél az alábbi módosítást eszközölték:
– A munkáltatónak kötelessége a munkahelyen naponta ledolgozott óraszámokat nyilvántartani, feltüntetve a munkaprogram kezdetét és végét, és ezt a nyilvántartást a munkaügyi felügyelőség ellenőreinek átadni minden egyes ellenőrzés alkalmával, amennyiben erre igényt tartanak.
A 260. cikkely első bekezdése a következőképpen módosul, és augusztustól már ezt alkalmazzák:
– 20.000 lejes bírságot von maga után minden olyan személy foglalkoztatása, akinek nincs érvényes munkaszerződése, és törvényes formaságok nélkül foglalkoztatják.
– A munkáltató 20.000 lejes bírsággal kell számoljon minden olyan alkalmazottja után, akinek adatait a munkába állást megelőző napon elmulasztotta bejegyeztetni az alkalmazottak általános nyilvántartá- sába.
– A személyenkénti 20.000 lejes bírságra akkor is számíthat a munkáltató, ha egy vagy több alkalmazottjának felfüggesztette a munkaszerződését, de időközben meggondolta magát, és időszakosan foglalkoztatja őket, az ellenőrök pedig rajtakapják.
– Személyenként 10.000 lejes bírsággal sújtják azt a munkáltatót, aki az egyéni munkaszerződésben meghatározott részmunkaidőt meghaladó munkaprogramban foglalkoztatja az alkalmazottait.
Az említett törvénymódosításokat a feketemunka visszaszorítása érdekében hozták, az alkalmazottak érdekeit figyelembe véve, ugyanakkor az államkassza negatív mutatóinak javítását is célozva.
A területi munkaügyi felügyelőség képviselőjét a próbaidő alkalmazásáról kérdeztük. Amint Eva Man főfelügyelő-helyettes kérdésünkre elmondta, az egykor törvényes formaságok nélkül al- kalmazott próbaidőt is büntetik, mivel csakis az egyéni munkaszerződésbe belefoglalva lehet azt alkalmazni. A 2011. évi Munka- törvénykönyv szerint alkalmazotti státusba 90 napos próbaidőt, míg vezető beosztásba 120 napi próbaidőt lehet az egyéni munkaszerződésbe iktatni.
