Feketelistán a Hezbollah fegyveres szárnya
Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben megállapodtak abban, hogy felveszik a terroristaszervezetek listájára a libanoni síita Hezbollah szervezet fegyveres szárnyát.
Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben megállapodtak abban, hogy felveszik a terroristaszervezetek listájára a libanoni síita Hezbollah szervezet fegyveres szárnyát.
A hírt először nevük mellőzését kérő diplomaták közölték újságírókkal a tanácskozás helyszínén, majd azt megerősítette Frans Timmermans holland külügyminiszter, akinek az országa a listára vétel egyik legerőteljesebb szorgalmazója volt.
„Jó, hogy az EU úgy döntött, annak minősíti a Hezbollahot, ami, vagyis terroristaszervezetnek” – kommentálta a döntést Timmermans. A listára vétel az uniós közlönyben való – a következő napokban várható – közzététellel válik hivatalosan hatályossá.
A feketelistára kerülés azzal jár, hogy a Hezbollah katonai szervezetének tagjait uniós beutazási tilalommal sújtják, bankszámláit pedig befagyasztják. Az uniós miniszterek ugyanakkor megerősítették: folytatni kívánják a párbeszédet minden libanoni politikai párttal, beleértve a Hezbollahot is.
„Amikor terrortámadást követnek el Európa területén, az nem maradhat következmények nélkül. Európának ezt fel kell ismernie, és fel kell lépnie” – mondta a hétfői brüsszeli tanácskozásra érkezve William Hague, a brit diplomácia irányítója, a feketelistára vétel egyik kezdeményezője. Ezzel arra utalt: a Hezbollah listázására annak nyomán szólította fel az uniót Izrael és az Egyesült Államok, hogy titkosszolgálati kiszivárogtatások szerint a libanoni síita szervezet keze nyomát viselte a bulgáriai Burgaszban tavaly nyáron elkövetett, öt izraeli turista és egy buszsofőr életét kioltó pokolgépes merénylet.
Uniós diplomáciai források szerint a hétfői külügyminiszteri tanácskozás előkészítése során az elmúlt napokban fokozatosan gyengült egyes tagorszá-gok ellenállása a listára vétellel szemben. Megszilárdult ugyanakkor az a nézet is, hogy az uniónak együttműködési készsége folyamatosságáról kell biztosítania a bejrúti kormányt, amelyben jelen van a Hezbollah politikai szervezete.
Az együttműködés nemcsak Libanonnak fontos – például gazdaságfejlesztési szempontból –, de az EU-nak is, hiszen a szíriai polgárháború elől Libanonba menekültek tömegeinek helyszíni megsegítése, az ellátásukhoz való hozzájárulás egyben ahhoz is hozzájárulhat, hogy ezek a menekültek ne akarjanak feltétlenül továbbjutni Európába.
A Hezbollah 1982-ben jött létre azzal a céllal, hogy a libanoni síiták körében és általában az arab térségben terjessze az iráni Khomeini ajatollah
„iszlám forradalmának” tanait.
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták a minap elismerték, hogy rendkívül nehéz feladat világosan elhatárolni egymástól a Hezbollah civil és fegyveres szárnyát, az előbbivel továbbra is együttműködni, az utóbbit ugyanakkor megbélyegezni és szankcionálni.
Az EU-országok diplomáciai irányítói a nyári szünet előtti utolsó tanácskozásukon számos más kérdést is megvitattak. Nyilatkozatot tettek közzé Bosznia-Hercegovináról, és abban sajnálattal állapították meg, hogy a balkáni ország továbbra sem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy alkotmányát összhangba hozza az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Ez a probléma az úgynevezett Sejdic–Finci-ügyben a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság által hozott ítélettel összefüggésben fogalmazódott meg: Dervo Sejdic roma és Jakob Finci zsidó bosznia-hercegovinai állampolgártól megtagadták a választásokon való indulás lehetőségét azon az alapon, hogy nem az
„államalkotó” (szerb, horvát vagy bosnyák) népcsoportok valamelyikéhez, hanem „egyéb” népcsoporthoz tartoznak. Bosznia-Hercegovina mindmáig nem hajtotta végre a Sejdicnek és Fincinek igazat adó strasbourgi ítéletet.
Az uniós külügyminiszterek áttekintették az egyiptomi helyzetet is. Kiadott közös állásfoglalásukban a demokrácia útjára való visszatérésre szólították fel az új kairói vezetést. Az EU szerint kulcsfontosságú feladat Egyiptomban az alkotmányozási folyamat
„befogadó és demokratikus” jellegének biztosítása, szabad és tisztességes választások mielőbbi megtartása, a politikai indíttatású őrizetbe vételek beszüntetése, valamint az összes politikai fogoly szabadon engedése, beleértve Mohamed Murszi megbuktatott elnök szabadlábra helyezését is.
