Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az első világháborút megelőző utolsó békeévek nemcsak a magyar gazdaság, hanem a magyarországi fürdőkultúra fejlődésének is legjobb korszakát jelentették. A Székelyföld legnevesebb fürdőhelyei, Előpatak, Borszék és Korond mellett olyan, mindaddig kis helyi jelentőségű „parasztfürdőként” számon tartott gyógyhelyek is berobbannak a köztudatba, és nyernek országos hírnevet, mint Tusnád és Szovátafürdő. A leglátványosabb fejlődés épp Szováta esetében figyelhető meg, mely alig tíz év alatt Magyarország egyik legismertebb fürdőjévé válik.
Ennek a látványos fejlődésnek a bemutatását tűzték ki célul Fekete Árpád és Szolláth Hunor szovátai történészek csütörtök este a polgármesteri hivatal dísztermében tartott előadásaikban.
Fekete Árpád a szovátai helytörténészek idősebb nemzedékéhez tartozik. Életművének mérföldköveit olyan jeles alkotások jelentik, mint: Szováta történelmi monográfiája, Helységünk sporttörténetének Derzsi Ferenccel együtt megjelentetett vaskos kötete, vagy a nemrég bemutatott önálló munkája az S. Illyés Lajos Általános Iskola történetéről.
Fekete Árpád a Szováta a századforduló irodalmában című előadásához a tőle megszokott pontossággal, alapossággal gyűjtött össze minden kis adatot fürdőhelyünk irodalmi vonatkozásairól. Nem véletlenül időzítette előadásának időpontját a költészet napjára. A fürdőélet fellendülésével, az idelátogatók számának rohamos növekedésével kerül egyre gyakrabban Szováta neve az irodalmi alkotásokba.
A nyaralás, a kikapcsolódás játéka, öröme tükröződik a Szovátára látogató írók, költők pajzán, néha szolid kis erotikával is fűszerezett alkotásaiban, melyek közül nem egy a fürdőkabin falán jelent meg legelőször írásban és vált közismertté napokon belül, vagy terjesztették Szováta sajtótörténetének legelső időszakos kiadványában, a Szováta és Vidéke című, kézzel írott és rajzolt újságban. Az előadó név szerint az újságot szerkesztő Szabolcska Mihály és Endrődi Sándor mellett többek között Komjáthy Béla, valamint a vidék nyelvjárásával is foglalkozó Horger Antal vagy az itt népdalokat gyűjtő Vikár Béla életét és munkásságát is bemutatta. Szovátafürdő nevét megtalálhatjuk az ide látogató Ady Endre, Benedek Elek, Jászai Mari, Sipos Domokos vagy a Szovátát második otthonának választó Petelei István műveiben.
Fekete Árpád előadását még színesebbé tették az est házigazdájának, Mester Zoltánnak a szavalatai, idézetei.
A város ifjú történésze, Szolláth Hunor, Szováta helytörténetének mindeddig nem kutatott területét választotta előadása témájául: Híres nyaralóvendégek Szovátán a második világháborúig. A nagyszámú hallgatóság számára sok új adatot is tartalmazó, színes előadása bevezetőjében részletesen kitért a XIX. század végi erdélyi fürdőkultúra bemutatására is.
A Szovátára látogató neves személyiségek közül az előadó első helyen Orbán Balázst említette, részletesen bemutatva a legnagyobb székely szovátai nyaralásait. Petelei István évtizedeket töltött Szovátán. Érdekes adatokat tudtunk meg az író szovátai házáról és főként híres székely kapujáról, amit a hatvanas években a megyei múzeum Vásárhelyre vittetett és ki is állított, ma viszont mindenki által elfeledve egy raktár mélyén hever. Ifjú történészünk javasolja a kapu visszahozatalát és Szovátán egy méltó helyen való felállítását. A neves vendégek felsorolása Kenessey Béla református püspökkel, majd Horthy Jenővel, a kormányzó testvérével folytatódott, kinek szovátai vadászatairól tudhattunk meg részleteket.
Jászai Mari nyaralásaival kapcsolatosan a fürdőtelepi vízellátás és az 1916-os betöréskor megcsúfolt Mária-forrás eredeti emléktáblája, annak felújítási lehetősége is szóba került. Ady Endre látogatása jól ismert a szovátaiak előtt, viszont Bernády György villái, azok építéstörténetének pontosításában igen nagy szerep jutott Szolláth Hunor történész gazdag képeslapgyűjteményének.
A világégés után Szovátafürdő legnevesebb vendégei a román és a görög királyi család tagjai voltak. Az előadó számos, a látogatásokat megörökítő, a szovátaiak előtt mindeddig teljesen ismeretlen fényképfelvételt is bemutatott.
A hallgatóság részéről az előadóknak címzett elismerő szavak mellett számos kérdés is felmerült, főleg műemlékeink sorsát, és a látszólag pusztulásra ítélt Bernády-villa jövőjét illetően.