Nem pedig csak hatalmi kérdésekről vitázni, politikai erőfitogtatásban kimerülni. Persze tudjuk, hogy a pénzek elosztása is hatalmi harcok eredményeként alakul úgy, ahogy.
Nem pedig csak hatalmi kérdésekről vitázni, politikai erőfitogtatásban kimerülni. Persze tudjuk, hogy a pénzek elosztása is hatalmi harcok eredményeként alakul úgy, ahogy. Azonban helyi szinten is lehet tenni azért, hogy egy város, egy közösség fejlődjön.
Ugyan most éppen a referendumverseny tartja lázban a médiát, a hatalmi berkekben zajlik egymás túllicitálása népszavazásügyben, így aztán akár az is előfordulhat (kevés eséllyel ugyan), hogy három kérdésben is kikérik a polgárok véleményét még az idén. A Johannis-féle „korrupcióellenes” referendumnak a szakértők szerint semmi akadálya, akár márciusban is megtartható lenne, a Dragnea-féle népszavazások (a hagyományos család, illetve a mentelmi jog ügyében) megszervezése már időigényesebb, hiszen – főleg a mentelmi jog esetében – alkotmánymódosításra lenne szükség. (Egyébként, ha már ilyesfajta versengés alakult ki, nem árt észrevenni valamiféle közös elemet az államelnöki, valamint a Dragnea-féle népszavazásokban: az immunitás megvonása a politikusoktól ugyancsak a korrupció elleni harc részeként – is – értelmezhető.)
A polgárok véleményének megismerése jó sokba kerülhet az államkasszának, ezért alaposan meg kellene fontolni e témák fontosságát, időszerűségét. A pénzpazarlás nem megengedett sem országos, sem helyi közigazgatási szinten. A politikai vagdalkozások, a referendumcirkusz fölösleges, ha a jogállami követelmények teljesülnek.
A választásokat követően arra számítottunk, hogy az új kormány egyik legfontosabb teendőként a költségvetés elfogadására összpontosít majd, hiszen már amúgy is késve alakult meg, és már indulásból képtelen volt betartani a büdzsé elfogadását szabályzó törvényt. Hiszen tudhatják: helyi szinten nem nő a fű, nem terveznek nagyobb beruházásokat mindaddig, míg a polgármesterek, tanácsosok nem tudják, meddig ér, meddig húzható az a bizonyos takaró. Kormányszinten eldöntötték a főbb fejlesztési területeket: infrastruktúra-korszerűsítés, egészségügy, oktatás, mezőgazdaság, helyi szinten is várhatóan ilyen irányban fognak elmozdulni az önkormányzatok. Idén kiemelt fontosságú célkitűzés az uniós alapok abszorpciója, ami jelzésértékű azoknak a polgármesteri hivataloknak, amelyek egyebet sem tesznek, mint hogy várják a pénzosztást. Meg kell keresni a pénzforrásokat. A lehívható kohéziós összeg közel 4,5 milliárd euró, mezőgazdasági fejlesztési programokra 1,18 milliárd euró, a gazdáknak 1,8 milliárd euró támogatásra lehet pályázni. Talán több sikerrel fogják lehívni ezeket az alapokat, mint az eddigi években.
A mai marosvásárhelyi tanácsülésen még nem, de februárban már várhatóan a testület elé kerül az idei költségvetés. Kíváncsian várjuk, melyek lesznek a kiemelt beruházások, a pályázati rendszer hogyan módosul, és mekkora támogatást szerezhetnek meg a civil szervezetek szociális, kulturális és sporttevékenységekre, illetve milyen módon sikerül pótolni például azt a nagymértékű bevételkiesést, amit a parkolási rendszer működtetésének megszűnése okozott. Mert ezekről egyelőre nem beszél senki a vásárhelyieknek.
