Fákat csonkítanak, a mi bosszúságunkra
Tavasz közeledtével a jó gazda a ház körül elvégzi a szükséges munkálatokat, így például lenyesi a fák száraz ágait, levágja a vadhajtásokat azért, hogy szebben virágozzanak, barátságosabban nézzen ki a környezet.
Tavasz közeledtével a jó gazda a ház körül elvégzi a szükséges munkálatokat, így például lenyesi a fák száraz ágait, levágja a vadhajtásokat azért, hogy szebben virágozzanak, barátságosabban nézzen ki a környezet.
De nem úgy, ahogy az idén – s minden tavasszal – végzik városunkban a polgármesteri hivatal által megbízott, fákat gyilkoló emberek.
Jómagam a Kornisa negyedben lakom, és nem jön, hogy higgyem, amit látok.
A gyönyörű hársfákat és a többit mintha villámcsapás érte volna, csúnyán megcsonkították. Szörnyű, mit műveltek a fanyírók! Az 1970-es években költöztünk ide, de ilyen elképesztő látványban nem volt részünk, ilyen megcsonkított fákat még nem láttunk.
Mennyi idő fog eltelni, amíg újra visszanyerik a természet adta szép formájukat? Kérdem én – de nem csak – a városgazdáktól, hogy örömük telik ezekben a megkopasztott fákban? Amit tesznek, kedvükre teszik, a mi bosszúságunkra?
Nemcsak mi, lakók, hanem a madarak is azt csiripelik: kár, kár, hess el innen!
A háborgó lakók nevében
Varró Domokos
