Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig

Új tárlat nyílt Marosvásárhelyen

Pénteken délután került sor egy új, igencsak érdekesnek ígérkező tárlat megnyitójára a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében. Az új, Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig című, történelmi témájú kiállítás megnyitója július 22-én zajlott, a tárlat október 31-ig látogatható kedden és pénteken 9 és 16, szombaton 9 és 14, vasárnap pedig 9 és 13 óra között. A múzeum a hétfői napon zárva tart.

Ki és hogyan készíti a sört? Hogyan vált Kőbánya a magyarországi sörgyártás fellegvárává? Elsősorban sör- vagy borfogyasztók vagyunk? A sör inkább a polgárság vagy a munkásosztály itala volt? A szervezők közleménye szerint ezen kérdésekre keresi a választ az időszaki vándorkiállítás, amely a sörkészítés és fogyasztás történelmét járja körül. A tárlatot a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum állította össze, a kiállítás újdonságaként pedig felvillantásra kerül a vásárhelyi egykori sörgyártás legfontosabb entitásának, a Bürger Sörgyárnak néhány emléke.

A kiállítás megnyitóján beszédet mondott dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora, valamint Ötvös Koppány-Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója.

A tárlat látogatói információkat kapnak a sörfogyasztási szokásokról, a középkori sörkészítőkről, a cseh és német sörözőkről, az ipari sörtermelés és a legfontosabb, ma is működő sörgyárak történelméről. Emellett a kiállítás részletesen bemutatja a sörkészítés folyamatát, hogyan lesz az árpából maláta, illetve, hogy mi a különbség az alsó és felső erjesztés között. Az érdeklődők arra a kérdésre is választ kapnak,  hogy hogyan reklámozták ezen terméket. Bemutatásra kerül Jäger Sebestyén, egy 18. századi kunszentmártoni sörkészítő története.

A vásárhelyi egykori sörgyártás történelmét Orbán János történész, a Marosvásárhely műemléki topográfiája program vezetője foglalta össze: a 18. század közepén a városban, a Maros partján már létezett egy, a város által épített és bérbe adott sörkészítő manufaktúra. Azonban a város leghíresebb sörgyára Bürger Alberthez (1861–1937), a dualizmus időszakának egyik legbefolyásosabb helyi szereplőjéhez köthető. Az első világháborút megelőzően Bürger Albertet tartották a város leggazdagabb emberének, a Bernády polgármester nevével fémjelzett időszak egyik legmeghatározóbb alakja, egy zsidó származású nagypolgár, aki a politikai élet országosan elismert szereplője maradt a két világháború közötti időszakban is. A Bürger márka egy 1850-ben alapított sörgyárból nőtte ki magát, ami a mai Hídvég utca környékén működött, majd idővel a Maros másik partjára költözött a mai Sinaia (akkori nevén Sörház) utcába.

Bürger Albert 1886-ban vásárolta meg a gyárat. 1893-ban egy, a városon átutazó budapesti újságíró beszámolója szerint a város egyik legfontosabb ipari létesítménye lett, évente 19 ezer hektoliter sört állított elő. A megvásárlást követően Bürger sokat fektetett a sörgyártás modernizálásába, aminek köszönhetően a gyár alaptőkéje számottevően megnőtt. 1911. augusztus 5-én a sörgyár több száz munkása egy nagy ünnepség keretében ünnepelte meg a gyár fennállásának 25. évfordulóját.

Az első világháború előtt a sörgyár egyik leghíresebb terméke a Dupla Maláta nevű barna sör volt. A marosvásárhelyiek kollektív emlékezetébe vésődött a gyár egy másik terméke, az Apostol nevű barna sör, amit az első világháború előtt és után is nagy sikerrel gyártottak.

A tárlatot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Budapest) és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum szervezte, partnerek: a Maros Megyei Múzeum, a Marosvásárhely műemléki topográfiája program, az Oracler Advertising. Támogató: Dreher Sörgyárak Zrt. Söripari Emléktár – Dreher Sörmúzeum. Az eseményt a BeerBlioteca támogatta.