Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ma fűrészhangra ébredtek a fák,
felsírtak mind az újszülött rügyek...,
egy kis darab az égből is lehullt,
sétányunkon sétált a rémület.
Erős karokkal küzdött sok-sok ág,
s zuhant rügyestől társai közé...,
lent holt halom, fent néma csonkaság,
eltévedt felhők vonnak most köré
régmúlt tavaszt, mit nem bánt semmi kéz,
madárszót, lombok játszi illatát.
Sétányunkon keresztek most a fák.
Ez március – a közös Golgotánk.