Éves jelentést tettek közzé a sörgyártók

A napokban a Heineken nyárádtői üzemében egy gyárlátogatással is egybekötött sajtótájékoztató keretében mutatta be a helyi médiának a 2014. évi jelentését a Romániai Sörgyártók Egyesülete.

Constantin Bratu, Onno Rombouts és Szabó István (Fotó: Nagy Tibor)

A napokban a Heineken nyárádtői üzemében egy gyárlátogatással is egybekötött sajtótájékoztató keretében mutatta be a helyi médiának a 2014. évi jelentését a Romániai Sörgyártók Egyesülete. Ennek a szakmai fórumnak a képviselői a romániai sörpiac 80%-át fedik le, tagjaik között öt sörgyár mellett a legfontosabb nyersanyagok előállítói is megtalálhatóak. Az idén egy évtizede alakított egyesület immár hat éve tagja az 1958-ban létrejött európai sörgyártó szövetségnek is.

A nyárádtői találkozón az egyesület elnöke, Onno Rombouts, vezérigazgatója, Constantin Bratu, valamint a vendéglátó sörgyár igazgatója, Szabó István voltak a házigazdák, akik a fentebb említett jelentés mellett eme közkedvelt italfajtának az előállítási folyamatát is ismertették a sajtóval.

A fogyasztás csökkent, a jövő mégis biztató

A bemutatott adatok szerint tavaly több mint 10%-os visszaesést jegyzett a romániai sörpiac, az eladások 16,3 millió hektolitert tettek ki. A recesszió a korábbi években stagnáló, illetve 2012-ben enyhén növekvő eladások után jelentkezett, és több tényező is szerepet játszott benne. A söriparosok mégis optimisták a jövőre nézve, mert egy megrendelésükre készült felmérés szerint, melynek az erdélyi vonatkozású adatait ismertették, a férfiak közel 60%-a, elsősorban a nyári melegben a sört részesíti előnyben más italfajtákkal szemben, népszerűsége a fagylaltét is megelőzi. A tanulmányban megkérdezettek 60%-a vélekedett úgy, hogy a sörnek jótékony hatása van, mértékletes fogyasztása megelőzheti például a vesekő kialakulását.

Megfontolt adópolitikát várna el az iparág

A fogyasztók alacsony vásárlóereje és általános bizalmatlansága, valamint a kedvezőtlen nyári időjárás mellett a sörpiac múlt évi visszaesésében komoly szerepe volt a sörre kivetett luxusadó emelésének. Az intézkedést a kormányzat 2013 februárjában jelentette be, a döntéshozókat nem befolyásolta a gyártók figyelmeztetése, miszerint az adóemelés nem fogja a kívánt eredményt elérni. Az iparosoknak lett igazuk, egy megrendelésükre készített tanulmány alapján a sör után bevételezett államkincstári jövedelmek tavaly 155 millió lejjel csökkentek, a 2012-es, tehát nem a megemelt adókulcsokkal számítva. Megfontolt, komoly adópolitikát várnának el a sörgyártók a kormányzattól, mivel az iparág jelentős gazdaságfejlesztési potenciállal rendelkezik. Az egyesületbe tömörült vállalkozók soraiban nincs adócsalás, az alkoholra kivetett luxusadóból származó állami bevétel 60%-a pedig a sörgyártóktól származik. Az egyesületben képviselt cégek komolyságát és súlyát az is szemlélteti, hogy mindamellett hogy a sörgyáraikban 4000 munkavállalót foglalkoztatnak, az általuk elvégzett beruházások 1,25 milliárd euróra rúgnak. Jelenleg a teljes romániai söripari ágazat 76.700 munkavállalót foglalkoztat, ami a sörpiac legjobb évében, 2008-ban jegyzett 90.000 fős táborhoz képest 15%-kal kevesebb. A gyártók adatai szerint a sörágazat gazdaságfejlesztési potenciálját az szemlélteti a legjobban, hogy minden egyes, a sörtermelésben létrehozott állás a mellékágazatoknál, mint a mezőgazdaság, szállítók, vendéglátók, csomagolóipar és reklámszakma, további 15 munkahely létrehozását eredményezi. Az iparági jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az államnak sokkal jobban megérné, ha az adóprés szorítása helyett a piac szerves fejlődését igyekezne segíteni. Ezt adatokkal támasztja alá a jelentés. Egyrészt, 2011-12-ben, amikor nem emeltek luxusadót, de a gyártóknak sikerült piacukat mérsékelten bővíteni, az adóbefizetéseik 8,4%-kal nőttek 2010-hez viszonyítva, a teljes államháztartási hozzájárulásuk 727 millió euróra rúgott. Nagy-Britannia és Lettország mellett a romániai sörágazat volt a harmadik európai szinten, amelyik ilyen emelkedést tudott elérni. Másrészt, a romániai sörágazat luxusadó-befizetése a teljes alkohol-luxusadó-terhekből az európai átlag kétszeresét teszi ki. Mindezek az adatok arra mutatnak, hogy az iparág joggal várna el tisztességes adópolitikát a kormányzattól. Hogy az érveik mennyire találnak értő fülekre az illetékes döntéshozói körökben, pláne hogy az idei év választási esztendő is, az fogas kérdés.