Évértékelő a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnál

Fősodrásba került a magyarellenesség Romániában

A magyarellenesség változatlan Romániában, ugyanúgy jelen van, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően egyre szerteágazóbb a jogvédelmi szolgálat tevékenysége, és ami kimondottan aggasztó, hogy a korábbi évekkel ellentétben a magyarellenesség bekerült a fősodrásba – emelte ki január 13-i évértékelő sajtótájékoztatóján Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője.

A szolgálat különféle területeket fedett le az elmúlt évben: panaszokat fogalmazott meg az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), feljelentéseket tett a sportban tapasztalt gyűlöletbeszédről. Az elmúlt évet több tevékenység töltötte ki: hivatalos megkeresések a magyar nyelv használata érdekében, ügyészségi feljelentések és közigazgatási perek, valamint nemzetközi emberjogi és kisebbségügyi intézmények tájékoztatása.

Tíz feljelentés az Országos Audiovizuális Tanácshoz

 A jogvédelmi szolgálat az Országos Audiovizuális Tanácshoz tíz feljelentést intézett, amelyből nyolc kivizsgálása lezárult, egy még folyamatban van, egy panasz esetében pedig a döntés szerint nem történt diszkrimináció. A büntetések összértéke 75 000 lej. A benyújtott feljelentéseknek köszönhetően többek között a B1 televízió és a Realitatea Plus csatornát több alkalommal is megbírságolták Radu Banciu műsorvezető, valamint Iohannis elnök április 29-i magyarellenes kijelentései miatt. A MIJSZ többször tett feljelentést a Silviu Mănăstire vezette Dosar de politician című műsor, illetve a Mădălina Dobrovolschi-féle Legile puterii műsor kapcsán is.

Tizenkilenc feljelentés az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 19 (ODT) feljelentést tett a jogvédelmi szolgálat, ezekből 16 ügy még kivizsgálás alatt van, három pedig lezárult. Az ODT összesen 45.000 lejre bírságolt.
A koronavírus-járvány miatt kevesebb futballmérkőzésre került sor az elmúlt évben, ezért a már megszokott magyarellenes megnyilvánulásoknak is kevesebb tér jutott a sportpályán. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat egyszer tett feljelentést a FIFA-hoz, és további három alkalommal jelentették a focimérkőzéseken elkövetett idegengyűlölő megnyilvánulásokat az ODT-nél és két alkalommal a Román Labdarúgó-szövetségnél. Továbbá két alkalommal írtak levelet a Román Labdarúgó-szövetségnek (FRF) az ügyek kivizsgálása érdekében. A panaszok alapján eddig 5000 lej bírságot kapott a bukaresti FCSB az egyik OSK elleni meccs kapcsán tanúsított rasszista megnyilvánulások miatt, a többi ügyet még vizsgálják. Ugyanekkor fejenként 5000 lejes bírságot kapott három játékos is.

A jogvédelmi szolgálat tiltakozott Klaus Iohannis kitüntetése ellen

A jogvédelmi szolgálat számos hivatalos megkeresésben szorgalmazta a magyar kisebbség anyanyelvhasználatát és fellépett a diszkrimináció ellen. Többek között tiltakozását fejezte ki az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez küldött levelében Klaus Iohannis államelnök kitüntetése ellen, ugyanis szerintük megdöbbentő és felháborító, hogy a magyarellenes Iohannisnak ítélték oda az európai egység vagy az európai országok közötti együttműködéséért járó kitüntetést. A szolgálat ugyanakkor megóvta Dan Tanasă jelöltségét az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagságába, bebizonyítva, hogy az említett személy egyetlen célja éket verni a román és magyar közösség közé, és minden közösségi cselekedetét a magyarellenesség motiválja.

Felléptek az anyanyelvhasználat érdekében

Pozitív fogadtatása volt a szolgálat azon megkeresésének, amelyet a Sepsi Value Centre építéséért felelős Prime Kapital vállalat vezetőségéhez intézett, arra kérve az igazgatóságot, hogy vegyék figyelembe a régió nyelvi sajátosságait. Írásban fordultak ugyanakkor a Hargita Megyei Prefektúrához és a Kovászna megyei forgalmi rendőrséghez, hogy a jogosítvány visszaszerzésekor lehessen magyar nyelven is vizsgázni.
Több esetben ügyészségi feljelentést tett a jogvédelmi szolgálat: a kolozsvári „Urăm rasa ungu-
rească” graffiti készítői ellen, a Calea Neamului Egyesület és annak vezetője, Mihai Tîrnoveanu ellen, akik a koronavírus idején Úzvölgyében rendezvényt szerveztek, valamint feljelentést tettek a magyarok megverését részletező két Facebook-kommentelő, Cipri Damian és Pop David ellen. Továbbá ismeretlen tettesek ellen eljárást kezdeményeztek a Nagyszalonta, Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó, Nagybánya, Méra, Szatmárhegy és Nagyborosnyó helységnévtáblák lefestői ellen is.
A MIJSZ két ügyben képviseli Csíkszentmárton önkormányzatát az Úzvölgye-perek kapcsán: a Dormánfalva polgármestere által kibocsátott, a román hősök tiszteletére a temetőben állított ötven kereszt építkezési engedélyének a megsemmisítése és az építmények lebontása, valamint a 29/2019-es számú dormánfalvi helyi tanács határozatának megsemmisítése miatt. Ezenkívül pedig az ügyészségen van a temetőfoglalási ügy, amelyet bírósági úton tudott csak tényleges elemzésre sarkallni a jogvédelmi szolgálat. Továbbá folyamatban van a DNA-hoz letett panasz kivizsgálása is.

Hangsúlyosan részt vállaltak a nemzetközi közvélemény tájékoztatásában

A MIJSZ képviselői a 2020-as esztendőben is hangsúlyosan tájékoztatták a nemzetközi közvéleményt a romániai magyarok helyzetéről. Egyik ilyen volt a szeptember 21–22-én második alkalommal megszervezett genfi ENSZ kisebbségi fórumot előkészítő Európai Regionális Fórum, melynek témája a gyűlöletbeszéd, a közösségi média és kisebbségek volt. Felszólalásukban a szervezet munkatársai rámutattak a magyarellenes gyűlöletbeszéd gyakori jelenségére Romániában, mely főként nacionalista hangvételű tévéműsorokban, a közösségi médiában, valamint sporteseményeken tapasztal- ható, mely negatív üzenetek elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatás, a szimbólum-használat, illetve a székelyföldi autonómiatörekvések körül kialakult viták kapcsán jelennek meg. A sepsiszentgyörgyi szolgálat munkatársai részt vettek a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében témájú, a Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett konferencián is.
„Az ENSZ kisebbségügyi fórumának témája a gyűlöletbeszéd volt, melyen konkrét példákkal alátámasztva ismertettem az olyan eseteket, mint Iohannis elnöknek a magyar kisebbség elleni uszítása, de az online térben, közösségi médiában jelen levő gyűlöletbeszédet, a Mihai Tudose miniszterelnök akasztással való fenyegetőzését, az úzvölgyi incidenst, a járvány idején teljességgel hiányzó anyanyelvű tájékoztatást, a hazai nemzetiségek közé éket verő Trianon-törvényt. Csak ezen konkrét esetek révén lesz legitim egy téma, és kerülhet be egy összefoglaló jelentésbe, vagy lesz nyoma az unió által Romániának megfogalmazott ajánlásában” – emelte ki Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat igazgatója. Hozzátette, egyedüli magyar szervezetként kaptak meghívást a Belügyminisztérium által kezdeményezett szakmai megbeszélésre, melynek témája a sportban eluralkodott gyűlöletkeltés volt.

Szakmai anyag a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos romániai intézkedések nyelvpolitikájáról

A MIJSZ vezetője továbbá kiemelte, Magyarország igazságügyi minisztériumának felkérésére szakmai anyagot készítettek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hazai intézkedések nyelvpolitikájáról, részletesen bemutatva, hol vannak mulasztásai a román hatóságoknak a kisebbségekkel való kommunikációban.
Összegzésként Benkő Erika rámutatott: „A magyarellenesség változatlanul jelen van Romániában, azonban kimondottan aggasztó, hogy míg korábban inkább a politikai szféra peremén találkozhattunk vele, addig a tavalyi évben a durva és intenzív magyarellenesség bekerült a fősodrású politikába és a fősodrású médiába. Ennek megfelelően egyre vaskosabbak lesznek a jelentéseink és egyre szerteágazóbb a tevékenységünk.”