Európai megoldást szorgalmaznak

Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot ebben a migrációs válságban – hangoztatta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú néppárti frakciójának, az EP legnagyobb létszámú politikai csoportjának vezetője szerdán Strasbourgban.

A bajor politikus Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére reagált. Weber szerint a menekültproblémára európai megoldást kell találni. „Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel” – fogalmazott.

Gianni Pittella, a második legnagyobb létszámú EP-frakció, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy „az Európai Bizottság végre megszabadította Európát egyes nemzeti kormányok szégyenletes önzésétől”.

Pittella szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény bátor intézkedéseket tett le az asztalra, és most a tagállamokon, illetve testületükön, a Tanácson a sor, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak. „Olasz-országban, Görögországban, Magyarországon, Németországban vagy Ausztriában az európai polgárok kifejezésre juttatták szolidaritásukat, és az európai vezetőknek tanulniuk kellene példájukból” – mondta.

„Csak az ostobák hiszik azt, hogy a magasabb kerítés vagy az élesebb szögesdrót meg fogja oldani a válságot” – jegyezte meg. Az olasz politikus szerint vészhelyzeti mechanizmusra van szükség, kötelező erejű átköltöztetési rendszerrel megfelelő számú migráns számára.

Syed Kamall, a konzervatívok frakcióvezetője szerint különbséget kell tenni a migránsok két fő csoportja között: akik az életüket mentve menekülnek, azoknak menedéket kell adni, akik azonban nem az üldöztetés vagy az éhezés elől menekülnek, hanem – az emberi természetből fakadóan érthető módon – egyszerűen jobb életre vágynak, azok tekintetében világosan megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni. „Európának nem új vasfüggönyre, hanem vasakaratra van szüksége, hogy összetartson” – fogalmazott a brit politikus.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője Európához méltatlannak nevezte, hogy az unió mindeddig csak a legszükségesebbnek vélt, lehető legkisebb lépésekkel reagált a menekültválság fejleményeire. Példaként hozta fel a tavaszi földközi-tengeri tömegkatasztrófát, majd a Calais-ban előállt helyzetet, illetve a menekültek budapesti összetorlódását, és emlékeztetett arra, hogy az EU úgy gondolta, egy-két kisebb intézkedéssel megoldja a problémát, Magyarország esetében például azzal, hogy „egy kicsit megnyitották a vasútvonalakat”. A flamand politikus szerint „ez nem Európa válsága, hanem Európa hiányának a válsága”, és a felelősség ezért elsősorban a tagállamok vezetőit terheli.

A menekülteknek be kell illeszkedniük

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.

Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely „végül megnyitja az utat” a menekültválság európai megoldása felé.

Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem 

„ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk” – mondta a kancellár.

A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de „amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani”, és „ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk” – mondta a német kancellár.

A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki.

 A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva „az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni”, ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. „Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat” – mondta Angela Merkel.

 Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.

 Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat. „Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki”, és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak „párhuzamos társadalmak” – hangsúlyozta Angela Merkel.

 A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben.

 Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg „nemzeti szinten”.

A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.

Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén 

„valamit nem végzünk el”. A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés „a 21. század valósága lesz”, és a mostani események „csak a kezdetet jelentik”, az új helyzetre pedig fel kell készülni – mondta a német kancellár.

Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést „emberiességi okokból” hozta meg Németország és Ausztria.

Ferenc pápa ismét a migránsok befogadását szorgalmazta

Ismételten a templomok és egyházi intézmények megnyitását szorgalmazta a rászorulók előtt Ferenc pápa a migránsválsággal összefüggésben a Szent Péter téren, szerdai általános audienciáján.

Ferenc pápa a szavait hallgató húszezer hívő előtt úgy fogalmazott, hogy az ajtajukat bezáró templomokat és plébániákat nem lehet templomoknak nevezni, hanem múzeumoknak.

„Az egyház (...) rendkívüli családnak számít, nem pedig különleges, zárt szektának” – mondta Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az egyház „befogadó otthon, amelynek kapui mindig nyitva állnak”.

A katolikus egyházfő vasárnap arra szólította fel egyházát, hogy a plébániák és más egyházi intézmények fogadják be a bevándorlókat. Ezt követően Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki kar elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha a több mint 27 ezer olasz plébánia mindegyike befogad egy bevándorló családot, több mint százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. A Vatikán két bevándorló családot fogad be.

Az RMDSZ az önkéntes vállalást támogatja 

„Az Európai Unió az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívása előtt áll. A menekülthullámra nem volt felkészülve, váratlanul érte ez a helyzet. A tagállamok azt gondolták, az unió azt gondolta, hogy a Szíriából, Irakból és az észak-afrikai országokból érkező menekülteket felfogják a határon lévő országok, beleértve Törökországot is. Ez néhány évig is így volt, egészen mostanig, amikor a menekültek elérték Közép- és Kelet-Európán át a nyugati országokat, ez pedig Európát váratlanul érte” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök ma Bukarestben. 

Az RMDSZ elnöke leszögezte: „nem arról van szó, hogy az érkező menekültek megváltoztatnák Európa vallási összetételét, elég megnéznünk a számokat, de az biztos, hogy komoly dilemmát jelent a tagállamok számára az, hogy a szociális, társadalmi beilleszkedése ennek a nagy csoportnak hogyan történjen. Azt gondolom, hogy erre senki nem készült fel, viszont ez nem jelenti azt, hogy el kell utasítani azokat a családokat, azokat az embereket, akik az életüket mentik”. 

A szövetségi elnök hangsúlyozta, az Európai Uniónak megoldásokat kell találnia a kérdés rendezésére.