Európai gyógyszerstratégia?
2020-07-14 15:11:37
- Mózes Edith
Hatékonyabb eszközök a közegészségügyi veszélyhelyzetek kezeléséhez
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi veszélyhelyzetek kezeléséhez, fogalmazott az Európai Parlament múlt pénteki állásfoglalása.
A Parlament az 526 szavazattal, 105 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban lefekteti a koronavírus-járvány utáni uniós közegészségügyi stratégia alapelveit.
Le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait
A képviselők szerint le kell vonni a koronavírus-járvány tanulságait, és az európai egészségügyi unió létrehozásával sokkal szorosabbra kell fonni a tagállami együttműködést az egészségügy terén. Az együttműködésnek a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeinek meghatározására is ki kell terjednie. Ez azután lehetséges, hogy a tagállamokban sürgősen elvégzik a helyi egészségügyi rendszerek tűrőképességét felmérő stresszteszteket, amelyek beazonosítják a gyenge pontokat, és ellenőrzik, hogy a rendszer képes-e megbirkózni a koronavírus-járvány esetleges újabb fellángolásával.
Az EP egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus minél előbbi létrehozását javasolja
Az állásfoglalásban a képviselők egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus minél előbbi létrehozását is javasolják azzal a céllal, hogy az a gyógyszerek és orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálása révén hatékonyabban válaszolhasson mindenféle egészségügyi válságra. A hamarosan megjelenő európai gyógyszerstratégiának tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket is, amelyek révén a létfontosságú szerek azonnal elérhetők. A gyógyszereket pedig többféle forrásból kell beszerezni ahhoz, hogy mindig rendelkezésre álljanak az elérhető árú szerek.
9,4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező EU4Health uniós egészségügyi cselekvési program
A képviselők határozottan üdvözlik a 9,4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező EU4Health uniós egészségügyi cselekvési program létrehozását. A képviselők külön uniós alap létrehozását kérik a kórházi infrastruktúra és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, mivel álláspontjuk szerint hosszú távú befektetésekre és elkötelezettségre van szükség. Emellett meg kell erősíteni az unió két közegészségügyi ügynökségét, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot és az Európai Gyógyszerügynökséget, és támogatni kell a közös európai egészségügyi kutatást.
A koronavírus-járvány még nem ért véget, figyelmeztetnek a képviselők, megismételve: a majdani koronavírus-oltóanyagnak világszerte mindenki számára azonnal és megfizethető áron elérhetőnek kellene lennie. Ha az európaiak egészsége forog kockán, akkor a tagállamok közötti versengés elkerülése céljából rendszeresebben a közös, uniós közbeszerzést kellene alkalmazni, vélik a képviselők.
Önálló európai egészségügyi program létrehozását szorgalmazzák
Az unióban a közegészségügy általában, konkrétan pedig az egészségügyi rendszer a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Az unió azonban fontos szerepet játszik a közegészségügyi helyzet javításában, a betegségmegelőzésben és
-kezelésben, az ártalomforrások mérséklésében és az egészségügyi stratégiák tagállamok közötti harmonizációjában.
A Parlament következetesen a koherens uniós közegészségügyi politika létrehozása mellett érvelt, az uniós hosszú távú költségvetés koronavírus-járványt követő felülvizsgálatáról és a gazdaságélénkítő programról szóló állásfoglalásában pedig önálló európai egészségügyi program létrehozása mellett álltak ki a képviselők.
A Bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra a Next Generation EU helyreállítási terv részeként egy 9,4 milliárd eurós költségvetésű, EU4Health nevű program létrehozására terjesztett be javaslatot.
(Forrás: az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
