Az EU tagállamaként április 14–20. között Románia is részt vesz az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) által kezdeményezett nemzetközi közlekedésrendészeti akcióban.
Az EU tagállamaként április 14–20. között Románia is részt vesz az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) által kezdeményezett nemzetközi közlekedésrendészeti akcióban. Maros megyében e héten sokkal több radarral ellátott rendőrautó méri a sebességet elsősorban az E60-as út több szakaszán, illetve a Balavásár–Szováta, Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz közötti utakon. A megyei statisztika mindenképpen indokolttá teszi az ellenőrzést: a karambolok 23,21 százalékát okozza a gyorshajtás, az első negyedév fekete statisztikája: 56 súlyos baleset, 14 halott.
Az autóvezetőknek nem sokat mond az, hogy TISPOL vagy „speed akció”, legfeljebb a sebességmérő készülékkel felszerelt rendőrautó láttán lábuk egy pillanatra megremeg a gázpedálon, aztán pár kilométerrel odébb ismét felgyorsulnak. Pedig ennél többről szól a TISPOL, amelynek tevékenysége keretében az európai országok zömében a közlekedésrendészek tematikusan, mindig azonos céllal (tehergépjármű- és autóbusz-ellenőrzés, biztonsági öv ellenőrzése, sebesség-ellenőrzés, az ittas vezetők kiszűrése), egyidejűleg hajtják végre a közúti ellenőrzéseket, ezek eredményeit pedig egységes szempontok szerint összesítve és értékelve továbbítják az európai összesítést végző TISPOL-nak. Az így készülő statisztikák alapul szolgálnak az Európai Bizottság döntéseinek, stratégiáinak.
A biztonságosabb utak érdekében az Európai Bizottság (EB) márciusban elfogadott direktívája többek közt a műszaki ellenőrzések szigorítására, az új gépkocsik felszerelésére vonatkozik. (Pl. 2015-től a gyártók eCall segélyhívó rendszerrel látják el az autókat, ami 40 százalékkal lecsökkenti a mentési időt.) Az EB-nek ugyanis kitűzött célja, hogy – miután az európai szinten foganatosított közlekedésbiztonsági intézkedések hatására 2001–2010 között 43 százalékkal, 2010–2013 között újabb 17 százalékkal csökkent a gépkocsibalesetek halálos áldozatainak száma –, 2010–2020 között 50 százalékkal csökkentse a fekete statisztikát.
Az EB-direktíva kiemelten fontos és további fejlesztés alatt levő része az útinfrastruktúra biztonságossá tétele: biztonságos utak építése és monitorizálása (kötelező érvénnyel a TEN-T autópálya-hálózatra, egyéb utak esetében a tagállamok önkéntes módon alkalmazhatják a fenti elveket).
Nos, bizton számíthatunk rá, hogy a hazai törvénykezésbe sürgősen beemelik a műszaki vizsgák szigorítására, gyakoriságának növelésére vonatkozó uniós irányelveket, főként régi autók, motorkerékpárok, robogók esetében, a közlekedési infrastruktúra biztonságosabbá tételének elve viszont előreláthatólag süket fülekre talál. Ehhez ugyanis pénz kell, sok pénz, és természetesen szaktudás. Ha utóbbival nem is lenne gond, az nagy probléma, hogy az állam bugyellárisa üres. Nem jut pénz autópályákra, úthálózat-felújításra, a vasúti infrastruktúra javítására. Vagy nem annyi, mint kellene. Gondolják csak el: évekbe telik egy vasúti átkelő megjavítása is! Vásároltathatnak velünk álomautókat, tesztelgethetik az old timer autókat akár évente is, a továbbra is tengelytörő utakon közlekedő, emiatt is ingerült, szabályoknak fittyet hányó autósok miatt nálunk nem változnak jelentősen a statisztikák. Hacsak meg nem kozmetikázzák őket…
